Hozzájárultak a hitelezők a Vértesi Erőmű Zrt. (Vért) csődvédelmének további 90 nappal történő meghosszabbításához a csütörtökön Oroszlányban tartott egyezségi tárgyaláson – közölte az erőmű.
A csődvédelemről még augusztusban döntöttek az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) többségi tulajdonába tartozó erőműtársaság augusztusi közgyűlésén a részvényesek – emlékeztet a közlemény. A 2010. augusztus 26-tól hatályos csődvédelem 90 napra fizetési moratóriumot biztosít a Vértnek, amit most, a hitelezők jóváhagyásával újabb 90 nappal meghosszabbítottak.
Már bezárták volna
Előzőleg már tulajdonosi döntés volt a társaság végelszámolásának előkészítéséről. Ennek végrehajtására három évet adtak volna: a bányászat az év végéig, az erőmű pedig további három évig működött volna, időt hagyva arra, hogy Oroszlány távhőellátását megoldják. A végelszámolási eljárásban a cég vagyona elegendő a hitelezők kielégítésére.
A csődvédelem az azonnali felszámolási eljárás elkerülésére szolgál. A végzés közzétételétől a társaságot fizetési haladék illeti meg a kezdő időpontot megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
Az augusztusi döntés után a csődvédelmet a társaság a munkavállalók javadalmazásával, a térség távhőellátásával és az államilag garantált hitelek visszafizetésével indokolta. A Vért akkor azt közölte, hogy a három hónap alatt elkészíti a fizetőképesség helyreállítását célzó programot, egyezségi javaslatot készít elő mind a hitelezők, mind a munkavállalók számára, és tárgyalásokkal kívánja elősegíteni a térség távhőellátásának hosszú távú megoldását.
A társaság az augusztusi közgyűlés után a helyzet kialakulásának legfőbb okaként a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban létrejött villamosenergia-szállítási szerződésekből származó kárt nevezte meg. Ha nincs fizetési moratórium, az erőműnek 2010. augusztus 30-ig több mint 6 millió eurót kellett volna fizetnie a Vértnek különböző áramkereskedőknek.
Augusztusban Oroszlány polgármestere, Rajnai Gábor mondta, a városnak hosszú távú szerződése van a távhőellátásra az erőművel, amely három év alatt mondható fel. A kapcsolt villamosenergia-termelés miatt a távhőár a harmadik legalacsonyabb az országban, de ez a pozíció áramtermelés nélkül nem tartható, így 30-40 százalékos lakossági áremelkedést is vonhat maga után.
“Szociálpolitikai központ”
A Vértesi Erőművet az MVM csoport korábbi vezetője “szociálpolitikai központ”-nak nevezte, utalva arra, hogy nem tudják annyiért eladni az áramot, mint amennyiért megtermelik, ezért havonta egymilliárd forint támogatást kapnak az MVM-től. Ezen kívül évente közel 8 milliárd forint a termelés fenntartásának támogatása a szénipari szerkezetátalakítási program keretében, amit a végfelhasználók az áram árában fizetnek meg.
A társaság a veszteségek csökkentése érdekében korábban megvált 240 szerződéses erdélyi bányásztól, 2009-ben pedig 450 saját dolgozót bocsátott el. Közülük 257 embert érintett a csoportos létszámleépítés, ők közel másfél éves átlagkeresetüknek megfelelő végkielégítéssel távozhattak, ennek költsége 1,6 milliárd forint volt.
