Egyetlen kormányzati ciklusban sem sikerült Tolnay Lajos számára állami kitüntetést kilobbiznia a híveinek, pedig a kohász és bányász szakmában sokan komoly fegyverténynek tartják, hogy életben tudta tartani a Magyar Alumínium (Mal) Zrt.-hez tartozó cégeket.
A Mal tulajdonos-elnökét kitüntetés híján is beskatulyázzák: a jobboldalon „szociprivatizátornak”, a baloldalon „konzervatív tőkésnek” tartják. Érvet mindkét oldalon lehet találni: Tolnayt az Antall-kormány államtitkárnak kérte fel, s az üzletember cége egy ideig közösen birtokolta a Bakonyi Bauxitbányát a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Motimmal – olvasható a Figyelő három évvel ezelőtti, most különösen aktuális írásában.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. gyára
Üveggel kezdte
Tolnay, saját bevallása szerint, 1994-ben számottevő tőke nélkül alapította meg első vállalkozását, egy tanácsadó céget, amely másfél év után meg is szűnt. Közben többedmagával hitelből megvásárolta az orosházi öblösüveggyárat. A céget átszervezték, üzletileg hatékonnyá tették, majd eladták az amerikai Owens-Illinois vállalatnak.
Az üveggyár eladásából lett annyi tőkéje Tolnaynak, hogy be tudjon szállni az alumíniumipari privatizációba. A vállalatcsoport gerincét adó cégeket 1995 és 1999 között vásárolták a Magyar Alumíniumipari Tröszt, illetve a Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. részenkénti privatizációja során.
Az ágazati magánosítás két legnagyobb értékű, 1995-ben lezajlott ügylete során a Székesfehérvári Könnyűfémmű vállalatot az Alcoa 6,5 milliárd forintért szerezte meg, az alutröszt koronagyémántjához, a Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Rt.-hez pedig a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus (a menedzsmenttel közösen) 705 millió forintért jutott hozzá.
„Ez maradt” – ad magyarázatot Tolnay arra, miért azokat a cégeket vásárolta meg a Mal, amelyeket szakmai körökben szinte már eltemettek, vagyis az Ajkai és Inotai Alumínium Kft.-ket, valamint a Kőbányai Könnyűfémmű (Köbal) Kft.-t. A három, együttesen 1,2 milliárd forint értékű tranzakciót saját erőből, illetve kereskedelmi hitelekből finanszírozták
Olvassa tovább a Figyelő cikkét a magyar alumíniumipar sorsáról és Tolnay karrierjéről itt.
Archív felvétel az ajkai barnaiszap-tározóról
Papcsák vizsgálódik
Felgyorsítja a timföldgyárat is birtokló Magyar Alumínium Zrt-vel (MAL) kapcsolatos vizsgálatot a hétfői kolontári katasztrófa – mondta Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos kedden.
A politikus kezében egyetlen olyan dokumentum sincs még, amely az alumíniumipari cégcsoportot, illetve a hozzá köthető további cégeket érinti. Egyelőre a minisztériumok tájékozódnak arról, hogy milyen szerződések születtek a cégcsoport és az állam között az elmúlt időszakban – mondta a kormánybiztos.
A vizsgálatok feltehetően a MAL és Gyurcsány cégeinek közös ügyei miatt indulnak.
Részletek itt.
Jól kezelte a válságot
Nullszaldóval zárta a 2009-es válságévet a Magyar Alumínium Zrt. – ez azonban sokkal inkább pozitív, semmint negatív megállapítás – olvasható a 100 leggazdagabb című kiadványban. A gazdasági visszaesés ugyanis elsősorban a Mal ügyfeleit – autógyárakat, gépipari üzemeket – érintette, így megrendeléseik csökkentek.
A cégcsoport kapacitáskihasználtsága 2009 végén 60 százalékos volt, drasztikus költségcsökkentést és rövidített munkaidőt vezettek be.
A Malban 40 százalékos tulajdonrészt birtokló Tolnay Lajos A Napi Gazdaság összeállítása szerint 23 milliárd forintos vagyonával a 21. leggazdagabb magyar.
Az iszapkatasztrófa legfrissebb híreiről itt olvashat.
