Üzleti tippek

100 milliárddal kevesebb társasági adó

A 2009-es évre százmilliárddal kevesebb lehet a társaságiadó-bevétel, mint 2008-ra. Csökkent a vállalkozások árbevétele, és a magánszemélyek összevont jövedelme is. Egyedül az evás vállalkozások árbevétele nőtt szerény mértékben.

A 2009-es évi lejtmenetből csak az evás (egyéni és társas) vállalkozások emelkednek ki, mivel egyedül az ő árbevételük nőtt, 2,7 százalékkal. Egyébként a vállalkozások nettó árbevétele és a magánszemélyek jövedelme is kevesebb lett, mint 2008-ban – derült ki az APEH statisztikáiból a keddi sajtótájékoztatón.

A mintegy 362 ezer társas vállalkozás nettó árbevétele 11,9 százalékkal, 66 725 milliárd forintra csökkent. Ezen belül a belföldi értékesítés 9 százalékkal, az export pedig 20,3 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben.
Az egyéni vállalkozások bevétele 15,1 százalékkal csökkent, ami csak felerészben magyarázható a vállalkozások számának csökkenésével.

A magánszemélyek összevont jövedelme 8 276,1 milliárd forint lett, ami 3 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban.

Kevesebb a társasági adó

Az adózás előtti eredmény 12,5 százalékkal növekedett 2008-ról 2009-re. A 2 750 milliárd forintól mindössze 14 százalékot hoztak a mikrovállalkozások, a nagyvállalatok 60 százalékával szemben. Ez a szám is jelzi, mennyire szükség van a nagyvállalatokra, jegyezte meg az APEH elnökhelyettese Varga Árpád a sajtótájékoztatón.

Társasági adóból 385,5 milliárd forintnyi esedékes 2009-re, ami bő százmilliárddal kevesebb, mint a 2008-ra vonatkozó szám. Sőt, még a 2005-ös évit is alulmúlja, majdnem 45 milliárddal.

Ezek a számok a bevallásokból származnak, nem a ténylegesen befolyt összegeket jelentik.

Kevesebb nyereséges cég

A nyereséges társas vállalkozások száma 7 százalékkal csökkent, de az általuk kimutatott nyereség átlaga egy kicsit nőtt. A veszteségesek és nullát vallók aránya 7,1 százalékkal emelkedett, viszont az egy vállalkozásra jutó veszteség aránya csökkent.

Az egyéni vállalkozások 57,3 százaléka vallotta magát nyereségesnek, 32,5 százalék veszteségesnek és 10,2 százalék nullásnak – hasonló arányban, mint 2008-ban. Ez az arány azonban sokkal jobb, mint az 5 évvel ezelőtti, amikor még egyharmad-egyharmad volt a megoszlás – jegyezte meg Varga Árpád.

A vállalkozások egyre kevésbé merik bevállalni, hogy legalább a minimumadót ne fizessék meg. A társas vállalkozásoknál mindössze 1,6 százalék, és az egyéni vállalkozóknál pedig 0,7 százalék nyilatkozott róla, hogy erre nem képes, kockáztatva ezzel egy éven belüli soron kívüli APEH ellenőrzést, és vagyonosodási vizsgálatot.

Személyi jövedelmek

A magánszemélyek bérjövedelme 6 826,5 milliárd forintot tett ki, ami 3,5 százalékkal volt kevesebb a 2008. évinél. A foglalkoztatottak száma 155 ezerrel csökkent 2009-ről 2008-ra az adóhivatal kimutatása szerint. Tavaly a munkaviszonyból származó bérjövedelem havi átlagban 154 ezer forint volt.

Minimálbért, vagy annál kevesebb vallott az adózók 26,1 százaléka, minimálbér és évi másfél millió forint között 28,9 százalék, és hasonló arány volt 1,5 és 3 millió között is. A 6 millió felettiek az összes adózó 3,4 százalékát tették ki, de ők fizették az összes szja majdnem harmadát.

Budapesten és Pest megyében realizálódott az összevont jövedelmek 36 százaléka. Budapesten volt a legnagyobb a havi összevont jövedelem, 217 954 forint, míg a legalacsonyabb, 125 774 forint Békés megyében,

Jelentősen, alig több mint harmadára csökkent a legtöbbet kereső magyar jövedelme is, évi 3,4 milliárdról évi 1,2 milliárdra. Hogy ki áll a szám mögött, és hogy ugyanarról a személyről van-e szó 2009-ben, mint 2008-ban, az mint mindig, most is titok.

Az összevont jövedelem adóterhelése csak a másfél millió feletti sávban mérséklődött kissé. Az átlagos adóteher 2009-ben 18 százalékos volt, ami 0,7 százalékkal alacsonyabb a bázisévinél.

1+1 százalék

Az előző évekhez hasonló számban rendelkeztek az adózók 1+1 százalékukról, 2 965 ezer érvényes nyilatkozat érkezett az adóhivatalhoz. 29,7 milliárdnyi volt a felajánlható 1+1 százalék az adóból, ebből 16,9 milliárdot ajánlottak fel. Ahogy Varga Árpád fogalmazott, még mindig jócskán vannak meggyőzhető adózók. A hagyományos papíralapú bevallás beküldők a legpasszívabbak a rendelkezésben.

A civil szervezeteknek 9,81 milliárd forint, az egyházaknak 5,15 milliárd jutott.

A civil szervezeteknek szeptember elsejéig már megküldte az APEH, hogy mennyi pénzre számíthatnak, de ahhoz, hogy ezt meg is kapják, harminc napon belül igazolniuk kell az adóhivatal felé, hogy a feltételeknek megfelelnek. Ha ezt elmulasztják, akkor elveszthetik a felajánlott összegeket.

Az evások arra ügyeljenek, hogy december 20-án ne legyen lejárt köztartozásuk, mert ez automatikus kizárást jelent az eva-körből. Külön értesítést nem kapnak, ha tartozásuk van, de elektronikus úton, vagy az APEH-nál személyesen tájékozódhatnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik