A gazdaságélénkítő csomagok már nem élénkítik a gazdaságot, és az idei év a recesszióhoz való visszatérés érzetét kelti majd, bár technikai értelemben nem következik be a „W” – mondta Nouriel Roubini – a közgazdász, aki megjósolta a válságot – csütörtökön a CNBC-nek.
Roubini ezért a „payroll tax” – ami nagyjából megfeleltethető a mi járulékainknak – csökkentését javasolja, a vagyonosak fokozottabb megadóztatásából. A „payroll tax” az Egyesült Államokban a munkavállaló, és a munkaadó által is fizetett adó, 7,65 százalék.
Az Egyesült Államokat sem kerülik el az adórendszerrel kapcsolatos viták, nem ért mindenki egyet ugyanis Obama azon adóelképzelésével, hogy a beruházásokat végrehajtó cégeknek nyújtana adókedvezményeket. Többen javasolják – mint a republikánosok korábbi elnöke, McCain is – a „payroll tax” csökkentését, amit az egyszerűség kedvéért akár járulékcsökkentésnek is nevezhetünk.
A járulékcsökkentés amerikai hívei – a magyar támogatókhoz hasonlóan – azzal érvelnek, hogy az „azonnal munkahelyeket hoz létre”,mivel csökkenti a munkaerő árát. A csökkentés ellen érvelők viszont attól tartanak, hogy kevesebb forrás juthatna az adó leszállítása után a szociális védelemre. A járulékcsökkentés hívei azt is fájlalják, hogy az adó 2 százalékosként indult, azonban már 15,3 százalékos (mármint a munkaadók és a munkavállalók által fizetett összeget együttesen számolva) – mint azt fölhánytorgatja a Washington Post konzervatív újságírója (noha ez az érték mintegy harmada a magyarországinak).
Bár érdekes látni a magyarországi adóvitához hasonló amerikai diskurzust (bár az amerikai vita kétségkívül a magyarnál élénkebbnek tűnik), alapvető különbség, hogy a járulékcsökkentés tekintetében bal/jobboldali megosztottság alakult, míg nálunk teljes volt az egyetértés a pártok között a járulékcsökkentésben.
