Az Új Széchenyi Terv része a forrást biztosító EU-s pályázati rendszer megreformálása. Lehet véleményt fűzni hozzá, hiszen ezt a dokumentumban le is írták. De kérdés, hogy figyelembe veszik-e majd az észrevételeket. A kormány ugyanis közben kiadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ), hogy azonnal kezdjék meg az uniós pályáztatás egyszerűsítését célzó javaslatcsomag kidolgozását. Felvetődött a kérdés, ezek után lesz-e még konzultáció. Az NFM-tól erre nem kaptunk választ.
Az is kérdés, lesz-e egyáltalán átfogó reform. A keddi Népszabadságban ugyanis az jelent meg (Molnár Ágnes államtitkár nyilatkozta az NFM-tól), hogy gyökeres változtatásra nincs lehetőség, marad például az uniós pályáztatásban a 16 közreműködő szervezet. Az Új Széchenyi Tervben pedig az szerepelt, hogy a számukat lecsökkentik, s ugyanezt nyilatkozták a dokumentum bemutatásakor is. Az NFM-nál erről is hiába érdeklődtünk.
fejlesztési irányok
MAPI javaslat
1. Vállalkozásfejlesztés
2. Foglalkoztatás
3. Humán szolgáltatások fejlesztése
4. Turizmusfejlesztés
5. Települési erősforrások fejlesztése
6. Szolgáltató közigazgatás korszerűsítése
7. Közlekedésfejlesztés
Új Széchenyi Terv
1. Gyógyító Magyarország – egészségipar
2. Megújuló Magyarország – zöldgazdaság
3. Otthonteremtés és lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés
5. Tudomány – innováció – növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés – tranzitgazdaság
7-7 fejlesztési irány
Az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott, az uniós pályázati rendszer átalakításával kapcsolatos elképzelések sok ponton egyeznek a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) korábbi tanulmányának javaslataival, amit üdvözölt Esőssy Zsombor vezérigazgató. Mindkét anyagban például 7 fejlesztési területet jelölnek meg, s e területek között igen nagy az átfedés.
Ez azért érdekes, mert a kiindulási pont eltérő volt. Míg a MAPI azért ezt a hét fejlesztési területet javasolja, hogy ezzel lefedjen és komplexen kezeljen minden korábbi pályázatot, addig a kormány a gazdaság új fejlődési irányait írta le, szándékosan tág kereteket adva.
Több lehetőséget biztosítanának a kkv-knak
Az Új Széchenyi Terv bemutatásakor Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, szeretnék elérni, hogy a kkv-k az eddigi 10 százalék helyett összességében 50 százalékban részesüljenek az uniós forrásokból, ebből 500 milliárd forintot kapjanak közvetlenül, 3000 milliárdot pedig közvetve, beszállítóként. Egy azóta kiadott kormányhatározatból azt is megtudhatjuk, hogyan segítenék a kkv-k uniós forráshoz jutását. Egyszerűsítéssel.
helyzetbe hoznák a kkv-kat
Hogyan kívánja jobban bevonni a kkv-kat az uniós források felhasználásába a kormány? Egyszerűbb eljárásrendet ígér, a következő lehetőségek biztosításával:
– A saját forrás igazolás eltörlése.
– Biztosítékként készfizető kezesség.
– Automatikus eljárásrend bíráló bizottság nélkül, a pályázati adatlap és a benyújtandó iratok rendszerének felülvizsgálata.
– Inkasszóra vonatkozó felhatalmazó levelek eltörölése (adók módjára behajtható az esetleges követelés).
– A 100 ezer forintba kerülő közjegyzői okiratköteles ügycsoportok számának csökkentése.
– Tanácsadás-szerű bővített ügyfélszolgálat bevezetése (nemcsak kiemelt nagy ügyfelek részére).
– A kötelező támogatási szerződési elemek felülvizsgálata, a projektelemek közötti rugalmasabb átcsoportosítás biztosítása.
Essősy Zsombor úgy látja, a célok felől is érdemes megközelíteni a kérdést, vagyis arról az oldalról, hogy mire van szükségük a kkv-knak. Erre az Új Széchenyi Terv is próbál figyelni.
Mi hiányzott?
Folyamatosan voltak (ma is vannak) olyan kkv pályázatok, melyekből telephelyet, technológiát, informatikai hátteret korszerűsíthetnek. Népszerűségüket az is jelzi, hogy talán a leginkább kimerített keretek ezek voltak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT – az Új Széchenyi Terv elődje).
A piacra jutás és a piacon maradás viszont óriási probléma. Legkönnyebben talán úgy lehetne ezen a téren előrelépni, ha segítenék, hogy a kkv-k a nemzetközi vállalatok stabil beszállítóivá váljanak. A MAPI vezérigazgatója ezért szorgalmazná, hogy ismét indítsák el az úgynevezett integrátori pályázatokat, amelyek segítségével például a multik kialakíthatnák saját hazai beszállítói bázisukat.
A külföldi értékesítés fejlesztése is fontos lenne, amire annak ellenére is van mód, hogy az export direkt támogatását az EU erősen korlátozza. Egy szakértői hálózat folyamatos tájékoztatással ezen a területen is képes lenne eredményeket elérni – tette hozzá.
Igényekben nincs hiány…
Essősy Zsombor hangsúlyozta, egy új gépsor beszerzése a vállalkozások fejlesztésének nem célja, „csak” eszköze. Az árbevétel és a profit növeléséhez szorosan hozzátartozik például a logisztika releváns fejlesztése, az alkalmazottak képzése, a cég innovációs képességének növelése is.
Ez a szemlélet tenné lehetővé a kkv-k majdani „egyablakos” kiszolgálását.
Minél hamarabb jó helyre
Januárban indulnának a már az Új Széchenyi Tervben meghatározott célok szerint átszabott uniós pályázatok. A 7 fejlesztési terület biztosítaná, hogy (a kormány elképzelései szerint) jó helyre kerüljenek a pályázati pénzek.
Ahhoz pedig, hogy gyorsabb legyen a pályáztatás, az intézményrendszert kellene egyszerűsíteni, ahogy ez az Új Széchenyi Tervben is áll. Ez szintén egybecseng a MAPI javaslatával, vagyis hogy például a közreműködő szervezetek számát 16-ról 5-re kell csökkenteni, és közben át is kell alakítani azokat, valamint egy minisztérium alá vonni – emlékeztetett Essősy Zsombor. Kérdés, hogy lesz-e ebből valami, ha figyelembe vesszük Molnár Ágnes sajtónyilatkozatát.
Mennyi forrás van?
1800 milliárd forintnyi a még felhasználható EU-s pályázati forrás, 1400 milliárd forintnyi a még futó pályázat, amelyekben még nem volt döntés – ez a kormány mozgástere. A többi 4000 milliárdnyi forrás elköltésére már megszületett a döntés. A kormány azonban innen is szeretne pénzt visszanyerni, ezért felülvizsgálta a 700 nagyprojektet. Azt tudni, hogy pontosan 17 pályázatot függesztenek fel, s ezzel 40 milliárd forintnyi forrás szabadulhat fel. De hogy melyik ez a 17 pályázat, arra nem tudott választ adni az NFM. Mint írták, a kormány erről végül nem döntött július 20-án. Kérdés, ha még nem döntött, honnan a 17-es szám.
A szakma megosztott abban, mennyi uniós pénz használható még fel – mondta Esőssy Zsombor. 1800-3200 milliárd forint közötti szabad forrást emlegetnek. Tény, hogy eddig csupán a teljes 8000 milliárdos keret 13-15 százalékát fizették ki – összegzett.
A MAPI vezérigazgatója emlékeztetett: ugyan az első pályázati ciklus 2013-ig tart, de az n+2-es szabály szerint még további két évig lehet lehívni az EU-s pénzeket. Azt is hozzátette azonban, hogy a plusz két év inkább a bebukott projektek „újrahasznosítására” szolgál, nem pedig az eredeti keret lehívására. A még kifizetésre váró 7000 milliárd forint legalább 80 százalékát le kellene tehát hívni 2013-ig ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hasznosítson az ország az uniós pályázatokból.
