Még mindig az építőipar a legkockázatosabb iparág, de a gépjármű- kereskedelemben és bútorgyártásban tevékenykedő vállalatok kockázatossága is jelentősen megnőtt – áll a Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő legfrissebb elemzésében.
A kockázatkezelési szakértő elkészítette 2010 első félévére vonatkozó elemzését, mely a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását vizsgálja.
Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások
Hazánkban a társas vállalkozások száma egyenletes növekedést mutat. 2010 júniusának végén 550 064 darab vállalkozás működött Magyarországon, ami 4,42 százalékkal haladja meg az előző év első félévének végén működő cégek számát. A növekedés egyenletes, mivel ebben a félévben 2,01 százalékkal több cég működött, mint fél évvel ezelőtt, azaz hónapról hónapra átlagosan 0,36 százalékkal nő a bejegyzett társas vállalkozások száma. Az elmúlt 12 hónapban májusról júniusra volt a legkisebb a cégszámbővülés.
A legtöbb társas vállalkozás szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jog, adó) működik. Az építőipar a képzeletbeli dobogó harmadik helyét foglalja el a működő cégek számát tekintve, valamint itt a legmagasabb a felszámolások, végelszámolások és csődeljárások száma, ellenek ellenére mégis jelentős mennyiségű cég alakul ebben az iparágban. 2010 első félévének végén 55 082 cég működött építőipari főtevékenységgel bejegyezve, egy évvel ezelőtt „csupán” 52 276.
A legtöbb szektorban nőtt a cégek száma
Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest csak a textiliparban csökkent a cégek száma, azonban a papíriparban, a nemfém ásványi termék gyártásában és a gépiparban is csak kismértékű cégszám növekedésről számolhatunk be. 2009 első félévéhez képest idén legnagyobb arányban a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel, közigazgatással és a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó cégek száma nőtt. A forintárfolyam miatti egyre több cég várja a belföldi turizmus növekedését, és a Magyar Turizmus Zrt. által prognosztizált 2011-re várható turisztikai fellendülésből egyre több vendéglátással és szálláshely-értékesítéssel foglalkozó cég kívánja kivenni a részét.
2010 első felében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest Pest, Fejér, Hajdú-Bihar és Baranya megyében nőtt a cégek száma a leginkább, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Komárom-Esztergom és Zala megyében 3 százalék alatti a növekedés, ami elmarad az országos 4,42 százalékos átlagtól. Egy magyarországi megyében sem csökkent az elmúlt egy évben a bejegyzett társas vállalkozások száma.
Fizetési határidők, fizetési késedelmek
A D&B fizetési tapasztalatokat összegző programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek.
Az átlagos fizetési határidő az elmúlt fél évben folyamatosan csökkent és már az egy évvel ezelőtti szinten van, azaz a fizetési határidő az első félévben 30,5 nap volt, míg a tavalyi év második felében 2 nappal több.
Az átlagos fizetési késedelem ugyan csökkent az elmúlt félévben, de az egy évvel ezelőtti állapothoz képest még mindig magasabb. Amíg a múlt év második félévében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest még nagy volt a különbség, és jelentős fizetési késedelemnövekedést jeleztek az adatok, addig ebben a félévben az egy évvel megelőző állapothoz képest kisebb az eltérés. A tendencia várhatóan tovább folytatódik, és a késedelmes napok száma tovább csökken, azonban a jelenlegi 20 nap körüli átlagos fizetési késedelem még mindig nagyon magasnak mondható.
A késésekből lehet következtetni a fizetésképtelenségre
A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében. A hagyományos pénzügy mutatókat kiegészítve a fizetési tapasztalatokkal, a vállalatok kockázatkezelői megalapozottabb és biztosabb döntéseket hozhatnak vállalati hitelkihelyezés esetén.
A fizetési tapasztalatokat különösen érdemes figyelembe venni a papíriparban, építőiparban, kis- és nagykereskedelemben, valamint az oktatási tevékenységet folytató vállalatok esetén, mivel itt a legmagasabb utalásos számla esetén az átlagos pénzhez jutási idő.
Fizetésképtelenségi eljárások
A fizetésképtelenségi eljárások (csőd és felszámolás) száma 2010 első felében jelentősen meghaladta a 2009 azonos időszakán történt negatív eseményeket. A 2010 márciusi kiugrás után ugyan csökkent a felszámolások száma, de szintje még így is jóval (havonta átlagosan 185-tel) meghaladja a tavalyi év első felére eső felszámolásokat. Mivel a mérlegleadások elmulasztását az APEH az idei évtől szigorúbb szankcióval, adószám felfüggesztéssel, majd törléssel sújtja, így előfordulhat, hogy a következő hónapokban még a márciusi rekord is megdől.
A csődeljárások száma, ugyan növekvő tendenciát mutat, de még így is nagyon elenyésző az elmúlt fél évben megindított 79 csőd a 8784 felszámolási eljáráshoz viszonyítva. Hiába volt az új csődtörvény célja a felszámolási eljárások visszaszorítása és a reorganizáció elősegítése, a csőd intézménye csak kis mértékben jelent meg a piacon, és a felszámolások száma is nő. A 79 csődeljárás közel fele az ingatlanügyletek területén és 10 százaléka az építőiparban történt.
Bedőlési valószínűség
Naponta átlagosan 50 cég szűnik meg fizetésképtelenség miatt, ezért továbbra sem tekinthetnek el a nagy kintlévőségekkel vagy több üzleti partnerrel rendelkező cégek az átfogó kockázatértékeléstől és a kockázatkezelési folyamat optimalizálásától, jelzi Keleti József a D&B ügyvezető igazgatója. Az üzleti partnerek előzetes minősítésével és a nemfizetési kockázat mérlegelésével jelentős veszteségektől kímélhetik meg magukat a cégek.
A bedőlési valószínűség az elmúlt egy évben 2,97 százalék volt, a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya tekintetében. 2009-ben ez az érték még 2,84 százalék volt, azaz a céges bedőlések arányát sajnos növekvő tendencia jellemzi. A D&B immár hagyományosan negyedévente közzéteszi a legkockázatosabb és legkevésbé kockázatos iparágak listáját.
Az ágazati kockázatokról
A legkevésbé kockázatos iparágak tekintetében csak kisebb elmozdulások történtek. A legjelentősebb változás, hogy az ipari gép, berendezés, eszköz javítása területén tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya csökkent, míg a pénzügyi, biztosítási tevékenységű vállalatok bedőlési aránya nőtt. Általánosságban azonban igaz, hogy az összes kevésbé kockázatos iparág bedőlési aránya romlott az elmúlt fél évben.
A kockázatos iparágak területén a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása és a bútorgyártás bedőlési aránya nem meglepő módon jelentősen romlott, mivel a gazdasági válság itt jelentősen éreztette és láthatóan még érezteti is hatását. Az építőipar 5,34 százalékos bedőlési arányával továbbra is a legkockázatosabb iparágnak számít, és a 2009-es évhez képest még nőtt is az iparágban a fizetésképtelenség aránya. A nemfém ásványi termék gyártása tevékenységű cégek követik az építőipart a bedőlési arány szerinti sorrendben. Az ebbe az iparágba tevékenykedő vállalatok szorosan kötődnek az építőiparhoz, mivel tevékenységük nagy része építőipari alapanyaggyártást fed, így nem meglepő az ide tartozó cégek magas bedőlési aránya.
Az építőiparban nem árt a fokozott óvatosság
Keleti József az építőipari partnerekkel rendelkező cégeket nagy óvatosságra és átfogó kockázatkezelésre inti, mivel, ha egy vállalatnak csak építőipari partnerei vannak, akkor évente minden 20. partnere felszámolás alá kerülhet. Kockázatkezelés hiányában az ezen cégekre eső kintlévőségeket nagy valószínűséggel nem fogja tudni behajtani. Ráadásul sok esetben az építőipari cégekkel szembeni tartozások egyéb kockázatkezelési módszerekkel történő biztosítása is nehézkes az iparág kiemelkedő kockázatossága miatt.
Építőipari üzleti partnerek esetén még fokozottabban igaz az, hogy már a szerződéskötés előtt érdemes a partner minden paraméterét, pénzügyi helyzetét ellenőrizni, és a szerződés megléte során is monitorozni.
Jól jósoltak
A D&B januári jelentésében megjósolta 2010 legkockázatosabb iparágait. A jelentés a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást, építőipart, bútorgyártást, szállítást, raktározást és a fafeldolgozást jelölte meg a legkockázatosabb iparágaknak. A 2010 első féléves számokból már látszik, hogy a megjelölt iparágak bedőlési valószínűsége romlott és az eddig jobban szereplő bútorgyártás is bekerült a lista „élvonalába”. A cég az iparágak kockázatossága mellett az egyes vállalatok fizetésképtelenségi eljárás alá kerülését is képes meghatározni saját állítása szerint, így a kockázatkezelési döntésekhez a jövőre vonatkozóan is megbízható információforrást biztosít.
Földrajzi megoszlás szerint jellemzően még mindig a keleti megyékben nagyobb a cégek bedőlési aránya. 2009-hez képest Fejér, Tolna, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében javultak a bedőlési arányok, de az utóbbi két megye még így is a két legkockázatosabb között van. A 2009-es állapothoz képest Bács-Kiskun megyében jelentősen romlott a bedőlési arány, mivel a 2009-es 3,26 százalékról 4,05 százalékra nőtt a megyében tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya.
