Orbán Viktor kedden bejelentette, hogy új szabályok szerint lehet majd igénybe venni a 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcsot. Eddig 50 milliós adóalapig volt erre lehetőség, a jövőben 500 milliós nyereségnél (vagyis adóalap) húzzák meg a határt.
A keddi kormánybejelentésből nem derült ki, hogy a korábbi korlátozó feltételeket is eltörlik-e, ezt csütörtökön jelentette be a kormány. Ennek értelmében minden 500 millió alatti nyereséget kimutató cég csökkentett, 10 százalékos társasági adókulcsot alkalmazhat. Ez azért fontos, mert az eddigi szűrők jelentősen leszűkítették a tényleges igénybe vevők körét.
A korlátozások feloldásával és a sávhatár kitolásával jelentős nagyvállalatok is beléphetnek a kedvezményes kulcsú körbe. Idén így közel 45, jövőre kis híján 30 millió forintot is megspórolhat az a cég, amelynek éppen hogy kevesebb a nyeresége, mint 500 millió forint.
Jelentős könnyítés
Nagyon jelentős pozitív lépésnek tartja a Corvinus Egyetem tudományos kutatója Pitti Zoltán, hogy a jelzett módon 10 százalékos kedvezményes társasági adókulcsot érvényesíthetnek a társas vállalkozások, egyéb korlátozás nélkül. Nem mellesleg a tervezet illeszkedik a nemzetközi és az európai trendekhez is, hiszen – a gazdaság élénkítése érdekében – szinte minden európai ország csökkenti a társasági adó kulcsát.
Az új szabály jótékonyan fékezheti a gazdaság elszürkülését is Pitti Zoltán szerint. Ha ugyanis 10 százalék a társasági adó, akkor nem érdemes kockáztatni az adóelkerülést, hamis számlák elszámolásával papíron veszteségessé tenni a céget, ráadásul – nyereség hiányában – elveszíteni az önfejlesztés lehetőségét.
Elképzelhetőnek tartja még, hogy az eva torzulásain is képes lesz enyhíteni a kedvezményes kulccsal adózó cégek körének bővítése. Feltételezi, hogy sok evás inkább visszamegy a társasági adózásba, ha a nyereség után csak tíz százalékot kell majd fizetnie, minthogy a 30 százalékos evát tovább fizesse bevételei után.
Jelentős ösztönzés lehet az új intézkedés, s javíthatja a vállalkozási kedvet is. Akár 100-110 milliárd forint is maradhat leginkább a mikro-, kis és középvállalkozásoknál. Vagyis ennyiről mond le a költségvetés – becsülte Pitti Zoltán. (A szakember
500 milliós nyereséghatár
Az fn.hu utánanézett, mely nagyobb cégek fértek volna bele 2008-as adózás előtti nyereségük alapján a 10 százalékos kedvezményes társasági adókulcsba, és melyek nem. Íme néhány példa.
Belefértek volna (500 millió forint alatti nyereségük volt):
– Nestlé Hungária kft.
– Rossmann Magyarország Kft.
– Toyota Motor Hungary Kft.
– Michelin Közép-Európa Kereskedelmi Zrt.
– IBM Data Storage Systems Kft
Nem fértek volna bele (500 millió forint feletti nyereségük volt):
– Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
– Magyar Posta Zrt.
– Szerencsejáték Zrt.
– Magyar Villamos Művek csoport
– AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.
Forrás: Figyelő Top 200 2009
becslése több, mint a hivatalos becslés, amely csütörtökön 70 millió körüli megtakarítást prognosztizált.) Viszont amennyiben a kifehérítő hatás is érvényesül, akkor vélelmezhető, hogy kisebb lesz az állami bevételek mérséklődése. Ennél is fontosabb lehet azonban a morál javulása.
Érdemes lenne mérlegelni
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a pénzügyi közvetítők között is lehetnek szép számmal a jövőben kedvezményes kulccsal adózók között – kérdés lehet, hogy őket is akarja-e a kormány támogatni.
A keddi bejelentés nem tért ki rá, hogy mi lesz az adózás előtti eredményt korrigáló tételekkel. A számviteli szabályok szerint például a gyorsított amortizáció növeli, az adótörvények szerint viszont csökkenti, vagy a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke pedig – egyfajta ösztönzőként – csökkenti az adózás előtti eredményt. Ezek a szabályozók fontos gazdasági érdekeket közvetítenek, de a 10 százalékos társasági adó mellett jócskán veszíthetnek funkciójukból, ami viszont megfontolásra késztetheti a döntéshozókat. Pitti Zoltán úgy véli, a finomhangolás során erre a kérdésre is megkapjuk majd a választ.
S bár hangsúlyosan igen pozitívan értékelte a kedvezményes társaságiadó-kulcs kiterjesztését nyereség vonalon, azt is elmondta az fn.hu-nak, hogy többre tartotta volna, ha az élő munkára rakódó terhekből vesz el a kormány, mert az foglalkoztatást is ösztönözne. Ennek az intézkedésnek nincs foglalkoztatást élénkítő hatása.
Amíg korlátozás volt
Magyarországon a 400 ezer élő társas vállalkozás 98 százaléka mikro- és kisvállalkozás. Közülük a fele cég veszteséges, a nyereségesek 90 százaléka pedig nem éri el az 50 milliós adóalapot. Ezekből a számokból kiindulva eddig több mint 176 ezer társas vállalkozás lehetett volna esélyes a kedvezményes adókulcsra. De mindössze 4850-4950 között mozgott azok száma, akik élni tudtak vagy élni kívántak ezzel a lehetőséggel – tájékoztatta az fn.hu-t a szakértő. A feltételek eltörlése tehát a nyereséges vállalkozások több mint 90 százalékánál tíz százalékos kulcsú társasági adó fizetést tesz lehetővé.
korlátok
Pitti Zoltán szerint leginkább a következő három szűkítés miatt nem tudták eddig nagyobb arányban igénybe venni a társasági adó kedvezményes kulcsát a társas vállalkozások:
– Évi átlagban legalább egy fő (munkaügyileg rendezett, legalább a minimálbér duplája utáni járulékkal leadózott) foglalkoztatott kellett hogy legyen a vállalkozásnál. Mivel a vállalkozások 25 százaléka nulla főt foglalkoztat, eleve nem kerülhetett be ebbe a körbe, és a részmunkaidősöket alkalmazók szintén kiestek.
– A nyereségből az igénybevett adókedvezmény mértékéig tartalékot kellett képezni, amit a következő négy évben csak meghatározott célokra, például fejlesztésre, beruházásra lehetett felhasználni. Ennek a feltételnek azért nem felel meg a cégek jelentős része, mert a nyereséget jellemzően nem tartalékolják, hanem osztalékként veszik fel. Kvázi a munkájuk ellenértékének tekintik az osztalékot, megspórolva így a bérjellegű kifizetés terheit, például az szja-t, ami nem helyes.
– Nem lehetett köztartozás. Ez a kitétel is sokakat kizárt a potenciális igénybe vevők közül.
Kedden és szerdán még nem volt egyértelmű, hogy 500 milliós bevételig lehet-e kedvezményes adókulcsot alkalmazni, mert olyan hírek is megjelentek, hogy 500 milliós árbevételnél lenne a határ.
A tudományos kutató megjegyezte, nem tartotta volna szerencsésnek, hogy az árbevételhez legyen kötve az alacsonyabb adókulcs alkalmazásának lehetősége, mert az teljesítmény-visszatartó erő lehetne. Ha ugyanis valakinek ma 450 milliós árbevétele van, akkor elképzelhető, hogy az jövőre sem igyekezett volna, hogy meghaladja az 500 milliót, nehogy elveszítse a 6 százalékos adókulcskülönbségből fakadó előnyt (jövőre ugyanis 16 százalék társasági adót kell fizetni).
Az adóalapban – az eltérő növekedési ütemből fakadóan – kisebb léptékű a teljesítményfékező hatás, tehát ott csak később és kisebb mértékben kell ezzel a visszatartó erővel számolni – tette hozzá.
