A vállalkozások és érdekképviseleteik szinte egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a bankok nem álltak a helyzet magaslatán, és nem kellően segítették a válságban megszorult cégeket a kilábalásban. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) közgyűlésén például azt szorgalmazta Szűcs György elnök, hogy a bankok ne a vállalkozás éppen aktuális helyzetére hivatkozva döntsék el, adnak-e hitelt, hanem a megvalósítandó ötletet tegyék mérlegre. A Magyar Pályázatkészítő Iroda konferenciáján többen arra utaltak, mennyire visszafogja az EU-s pályázást, hogy a bankok nem adnak hitelt az önrészre, sem pedig áthidalásként a pályázati összegre, amíg az unió nem fizet. A KA-VOSZ elnöke Krisán László pedig kijelentette, nem jó ugyan, de ma a Széchenyi Kártya az egyetlen kkv-hitelprogram, ami hatékonyan működik
Ehhez képest a bankok nem látják úgy, hogy hitelezési politikájukkal baj lenne, vagy hogy nagyon csődöt mondtak volna az elmúlt két válságos évben a mikro-, kis- és középvállalkozói forráskihelyezésben.
Volt is szigorítás, meg nem is
A K&H Bank kkv marketingfőosztályának igazgatója, Németh László például azt mondja, bankja hitelezési elveiben alapvetően nem történt szigorítás a válság miatt. Inkább az volt jellemző, hogy a mindenkori óvatos hitelezési elveiknek jóval kevesebb vállalkozás tudott az elmúlt évben megfelelni. Ez még inkább érvényesült a kisebb vállalkozások esetében, hiszen ezek a válság előtt is tőkehiánnyal küzdöttek, a válság miatt pedig még nehezebb helyzetbe kerültek – tette hozzá. Ha tehát egy cégnek nincs (elég) saját tőkéje, csekély az esélye arra, hogy hitelt kapjon. Éppen erre célozhatott az IPOSZ.
A CIB Bank ezzel szemben elismerte, hogy az elmúlt másfél évben a korábbi gyakorlatnál is körültekintőbben járt el egy-egy hitelbírálatnál, de hozzáteszi, mindezt a befektetők védelme és a prudens működés biztosítása érdekében tették. Náluk “valamelyest” csökkent az újonnan kihelyezett hitelek száma, de szerintük nemcsak azért, mert szigorúbban bíráltak, hanem azért is, mert a vállalati ügyfelek óvatosabbak voltak, kevésbé vettek igénybe fejlesztési célú hiteleket.
Az OTP Bank kiemelte, 2009-ben is aktívan finanszírozták a hazai vállalkozásokat. A számok is ezt mutatják, mert miközben a teljes bankszektor vállalati hitelállománya az OTP-t nem számítva 8 százalékkal csökkent (a szintén alacsony teljesítményű 2008-hoz képest), addig náluk átlagban 6 százalékos növekedést könyveltek el. Összesen 248 milliárd forint hitelt helyeztek ki cégeknek. Mikro- és kisvállalkozói hitelállományuk 5 százalékkal, közép- és nagyvállalati hitelállományuk 8 százalékkal nőtt az árfolyamhatást kiszűrve 2008-hoz képest.
Mit kínálnak most?
Mindhárom bank termékei között megtalálhatóak mind a saját forrású, mind a többnyire a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül refinanszírozott hitelek, amelyek kedvezményes kamatozású állami támogatott hitelkonstrukciók. A CIB a mikrovállalati ügyfélkör számára forintban éven belüli hiteleket kínál, kezesség és/vagy ingatlanfedezet mellett, éven túli futamidővel forint- és euróalapú hiteleket, jelzálogfedezethez kötve. A nagyobb árbevételű kkv cégek futamidőtől függetlenül forintban és euróban is igényelhetnek hiteleket, és tőlük a biztosítékok szélesebb körét fogadják be.
A K&H “kishitelt” kínál a mikro- és kisebb vállalkozások számára, amely a Mikrohitel Program átalakításával született, forgóeszköz (3 évre) és beruházási (1-10 évre) hitelezésre is. „Mikrónak és kisebb vállalkozásoknak” veszik azokat a cégeket, amelyeknek éves bevétele nem éri el a 10 millió eurót (2,8 milliárd forint), és 49 főnél nem foglalkoztatnak többet. Vagyis az EU-s definíció szerinti kisvállalkozásokat célozzák meg, nemcsak a néhány fős családi vállalkozásokat. A hitel maximális összegét 6, illetve 10 millió forintról felemelték 50 millió forintra, és újabban már abban az esetben is adnak kölcsönt, ha a kérelmező cég máshol is vett már fel hitelt. A kamat mértéke honlapjuk szerint maximum 3 havi Bubor (jelenleg 5,25 százalék) x 3/10 + 6 százalék.
A saját forrású, speciálisan kisvállalatok számára kialakított hiteleken belül az OTP-nél domináns a tárgyi fedezet nélküli folyószámlahitel, amelyet átmeneti likviditási gondok áthidalására ajánlanak, egyéves futamidővel, maximum 25 millió forintos keretig. A hitel igénybevételéhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása és magánszemély kezessége kötelező. A hitel jelenlegi kamata 1 havi BUBOR (jelenleg 5,25 százalék) + 4 százalék. Összehasonlításképpen: a Széchenyi Kártya kamata 1 havi bubor + 4 százalék + 0,8 százalék, amihez 10 millió forint alatt 1 százalékos állami kamattámogatás jár.
Az Új Forrás Forgóeszközhitelt ajánlja még kisvállalatok számára az OTP, mely 3 éves futamidejű, maximum 25 millió forintig igényelhető, tárgyi fedezet nem, de a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása szükséges hozzá. A hitel kamata 1 havi BUBOR + 5 százalék.
Rácáfol az OTP arra, hogy a kereskedelmi bankoknak ne lenne hitelük az uniós pályázatok előfinanszírozására. A folyószámlahitelek mellett ugyanis van speciálisan erre a célra kidolgozott forgóeszköz-finanszírozásuk. A törlesztés a támogatás kifizetéséhez igazodik, a visszafizetés forrása pedig maga a támogatás. A CIB-nek is van hasonló hitele az EU-s pályázatokhoz.
Mi várható?
Bár vezető nemzetközi és hazai gazdaságkutatók már mérsékelt növekedést prognosztizálnak az idei évre, az OTP szerint a GDP-előrejelzés 2010-re továbbra is negatív, a vállalatok finanszírozási kockázata továbbra is magas, ezért mondják, hogy hitelezési (nem ár jellegű) feltételeikben látványos könnyítések nem várhatóak. Ugyanakkor a banki forrásköltségek mérséklődése a kamatszintekre csökkentően hathat. Az Ambíció vállalkozásfejlesztési hitel kamatát például már 2010. április 9-től 1 százalékkal csökkentették. A mikro- és kisvállalati ügyfélkörben a piac rendeződésével, a beruházási hitelek iránti kereslet élénkülésével együtt a bank elképzelhetőnek tartja a feltételek felülvizsgálatát. Továbbra is “különös gondossággal” mérik fel, mekkora hitelösszeg az, amit az adott vállalkozás működése kockáztatása nélkül tud törleszteni. Teszik mindezt az ügyfelek iránti fokozott felelősségvállalás jegyében.
A mikro- és kisvállalkozások kiszolgálásához a jövőben dedikált kapcsolattartókat alkalmaz az OTP, ezzel is erősítve a tanácsadást. A 2010-ben országos kiterjesztésre kerülő rendszertől, valamint a gazdasági növekedés beindulásától elsősorban a hitelezési aktivitás fellendülését és a mikro- és kisvállalati hitelállomány növekedését várják. A közép- és nagyvállalati szektorban szintén a hitelállomány emelkedésére számítanak. Az év első felében az exportfinanszírozás miatt elsősorban a forgóeszközhitelek, míg év végén a beruházási hitelek felfutását tartja valószínűnek a legnagyobb magyarországi hitelintézet.
A K&H a piaci feltételek javulásával azt várja, hogy egyre több megalapozott hitelkérelem érkezik majd hozzájuk, de csak 2011-re bíznak abban, hogy újra elérik a válság előtti vállalati hitelezési szintjüket.
Forint vagy deviza?
A mikro- és kisvállalati körben alapvetően a forinthitelek iránti kereslet dominál az OTP-nél.
A CIB-nél a válság előtt a kkv hitelportfólió nagy része devizában volt, azóta sokan éltek a lehetőséggel, és forintra váltották devizahiteleiket az árfolyamkockázat elkerülése érdekében. Az új kihelyezéseknél már a forinthiteleket preferálják náluk a kkv-k. A mikrovállalkozások is jellemzően forintban veszik fel új hiteleiket. Euróban egyébként csak olyan mikrovállalkozásoknak nyújtanak hitelt, amelyeknek van euró-árbevételük.
A K&H-nál megközelítőleg 30 százalékot tesz ki a devizahitelek aránya. Csak olyan vállalkozásoknak nyújtanak devizahitelt, amelyek megfelelő devizabevétellel rendelkeznek a törlesztéshez, mondván hogy az árfolyamváltozásokból eredő kockázatok csak így kezelhető mértékűek. Elmondásuk szerint ezért van, hogy náluk a devizahitelezett vállalkozások alapvetően nem szorultak rá arra, hogy forintra váltsák hiteleiket.
Bedöglött hitelállomány
A K&H-nál úgy tapasztalták, a kisebb cégméret kevésbé pontos törlesztéssel jár együtt. Sok olyan mikrovállalkozásos ügyfelük van, amely néhány nappal túllépi a fizetési határidőt, de alapvetően azért teljesíti kötelezettségeit, így a nem teljesítők aránya hullámzó. A késedelmek összesített értéke is ingadozik, ezért a pillanatnyi állapotot nem tudták leírni, vagyis nem tudták megmondani, mennyi a lejárt tartozások átlaga. Annyit árultak el még, hogy kezelhető mértéken belül vannak azok az ügyletek, amelyeknél a teljesítés nagy valószínűség szerint nem várható. A teljes vállalati (kkv és nagyvállalati együtt) hitelállományon belül a nem teljesítő vállalati hitelek aránya 2010. március 31-én 6,3 százalék volt. Összehasonlításul: a bedőlt Széchenyi Kártyás hitelek aránya bár emelkedett a válság óta, de így is kevesebb volt idén, mint 5 százalék.
A CIB-nél azt mondták, portfóliójukat folyamatos monitorozzák, ezért ha egy ügyletnél bármi probléma felmerül, azt már korai szakaszban tudják orvosolni. Az is előfordul, hogy ügyfeleik jelzik a fizetési nehézséget. Ilyen esetekben elsősorban a hitelek átstrukturálását vagy a futamidő hosszabbítását kérik céges ügyfeleik. A reménytelen hitelállományról sem ők, sem az OTP nem közölt számokat.
