Üzleti tippek

Ne csak jelszó legyen a „kkv-barátság”

Az IPOSZ a kormányhoz fordul a családi vállalkozások érdekében. Céljuk, hogy kevesebb legyen az elvonás, bővüljön a foglalkoztatás, a legkisebb cégek jussanak rájuk szabott banki forrásokhoz, kapjanak az uniós, és állami támogatásokból. A gazdasági döntés-előkésztésben és részt kérnek.

Az Európai Unióban 23 millió mikro, kis- és középvállalkozás 100 millió alkalmazottat foglalkoztat a 750 milliós lakosságból. A Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) magyar alelnöke Kassai Róbert szerint a számok jól mutatják, hogy ezek a vállalkozások a gazdaság meghatározó tényezői. Ezért is érdemelnének több figyelmet a döntéshozóktól – szorgalmazta az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) csütörtöki közgyűlésén elhangzott előadásában.

Éppen a kkv-k azok, akik a mostani válságban váratlanul jól helytálltak – tette hozzá az IPOSZ elnöke, Szűcs György. Ez is indokolja, hogy a „kkv-barátság” ne csak hangzatos jelszó legyen, hanem például a törvények, ellenőrzési szabályok megalkotásánál is szempontként szerepeljen – tette hozzá. Akkor a teljesíthetetlen elvárások nem lehetetlenítenék el a legkisebb vállalkozásokat.

Kassai Róbert megemlítette, a kkv. törvényt még mindig nem módosították, így jelenleg az 50 millió eurónál (vagyis 14 milliárd forintnál) nagyobb forgalmú cégek mind kkv-nak számítanak európai mérce szerint. Közben mindössze 44 ezer magyar cég éves forgalma haladja csak meg az évi 100 millió forintot. Hozzátette még, hogy a mikro vállalkozásoknak külön kategóriát kellene alkotni, legalább Magyarországon, hogy külön lehessen kezelni őket, például a pályázatok kiírásánál. A problémák hasonlóak minden európai kkv-nál – sorolta. Nem megfelelő a versenyképesség, nehéz az export piacra jutni a multik mellett, gyenge a finanszírozás. Az EU megállapította, hogy a krízisben a bankok nem hogy nem kitűnően vizsgáztak vállalati finanszírozásból, hanem részben megbuktak. Az is mindenhol baj, hogy átlagosan 62 százalékban késve érkeznek az EU-s pályázati támogatások.

Az UEAPME „Gondolkozz előbb kicsiben 2010-2014” ajánlása, amit javaslatként fogalmaztak meg a kormányok felé igyekszik megoldást találni a problémákra. A programban kiemelten szerepel például a forráshoz jutás támogatása. Magyarországon különösen fontos lenne, hogy a legkisebb cégek is részesüljenek a támogatásokból, hogy a körbetartozások ezzel is mérséklődjenek. Sokkal differenciáltabban kellene kiírni a pályázatokat ahhoz, hogy a mikro cégek is kaphassanak belőlük – jelentette ki Kassai Róbert a közgyűlésen.

A piacra jutást is szorgalmazza európai szövetség, ami Magyarországon piacvédelmet is kell, hogy jelentsen – szögezte le. A vállalkozássá válás és a vállalkozások öröklésének segítésében szintén lépni kíván az UEAPME. El kívánja érni, hogy a kkv-k képesek legyenek érdekeiket érvényesíteni a döntés-előkészítésben. A törvények hatáselemzését kiemelt célnak tekinti az európai szervezet. Örömmel vette az alelnök az új magyar kormány idevágó ígéretét, hogy minden törvény megalkotása előtt hatástanulmányt fognak készíteni, és azt eljuttatják döntés előtt a képviselőhöz.

Szűcs György összegezte még, milyen tapasztalatai voltak az IPOSZ Európai KKV Hét rendezvényeinek, melyet 5 régióban tartottak, és amelyben a célokról és a megvalósításról folyt beszélgetés. Az IPOSZ és az UEAPME programjában sok a hasonlóság. A versenyképesség, foglalkoztathatóság, környezet- és energiatudatos gazdálkodás, innováció, termelői értékesítési láncok kialakítása, magas szintű oktatás-fejlesztés, és technikai megújulás elengedhetetlen az IPOSZ szerint. Legégetőbb gondnak ma a foglalkoztatást tartják, ezért az új kormány minden tagjának el fogják juttatni koncepciójukat, melynek lényege, hogy a foglalkoztatás bővülése és az értéket termelő gazdaság növekedése együtt jár.

A kormánytól több változtatást várnak. Az Európában legmagasabb magyar elvonás az IPOSZ szerint nem segíti a foglalkoztatás bővítését, és a termelés korszerűsítését. Ezen változtatni kell. A foglalkoztatás nem szociális feladat, a munkanélküliség tartós felszívására csak a vállalkozások képesek – jelentette ki az elnök. Gyakorlatorientált, színvonalas képzés is kell ahhoz, hogy hosszú távú foglalkoztatásról lehessen beszélni. A hitelezésnek is meg kell újulnia. A hitelt az ötletre, a programra kell adniuk a bankoknak, nem arra, hogy korábban mit ért el, vagy éppen nem ért el a vállalkozás pont a miatt, mert magasak az elvonások, és nem jutott forráshoz. A bürokráciát is muszáj csökkenteni, hiszen ma Magyarország a GDP 12 százalékát fordítja adminisztrációra, ami nagy hátrányt jelent azokkal az országokkal szemben, ahol (mint például Ausztriában) csak 3 százalék ez az arány.

Szűcs György megemlítette még az Európa 2020 programot, amelynek lényege az életminőség fenntartása. Ebbe beletartozik a kkv-k háttérbe szorulásának, leszakadásának megakadályozása, ezen belül a pályázati támogatási rendszer átdolgozása is. Hamarosan 50 milliárd eurós új mikrohitel-finanszírozási formát vezet be az EU. De ez csak akkor lehet sikeres Magyarországon, ha a bürokrácia jelentősen csökken.

Kiemelte még, az IPOSZ jelentős energiákat fektet ezen kívül a határ menti gazdasági kapcsolatok fejlesztésébe, mert úgy gondolja, ez is jelentős forrásokhoz segítheti a magyar vállalkozásokat.

Az IPOSZ 238 tagszervezete 42 kisvállalkozást tömörít, akik mintegy 250 ezer alkalmazottat és segítő családtagot foglalkoztatnak, 7-8 ezer szakmunkástanulót képeznek és 200 kézműves kisipari és kézműves szakmát képviselnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik