Üzleti tippek

Matolcsy áthelyezi az adózás súlypontját

A jövedelmeket terhelő adók csökkentésével az adózás súlypontját a fogyasztási és forgalmi szférára helyezi át Matolcsy György leendő gazdasági miniszter, aki a jegybanki alapkamatot 4,5 százalékra csökkentené a jelenlegi 5,25 helyett.

A jövedelmeket terhelő adók csökkentésével az adózás súlypontját a fogyasztási és forgalmi szférára áthelyezése, ez az új kormány három éves adócsökkentési programjának lényege – válaszolt képviselői kérdésre Matolcsy György kijelölt nemzetgazdasági miniszter a költségvetési bizottság keddi ülésén.

A munkát terhelő adók: személyi jövedelemadó, járulékok csökkentése segíti a versenyképesség javulását, mivel ezen a területen a magyar adószint jóval meghaladja a térség országainak adóterhelését – hangsúlyozta a kijelölt nemzetgazdasági miniszter.

miről volt szó a választások előtt?

Háromféle típusú adóreformról folyik a vita a Fideszben – mondta a választások előtt Matolcsy György.

Az első változat a családi adózás, és az egykulcsos személyi jövedelemadó. A második egy „széles körben terített” adócsökkentés, amely érintené a jövedelemhez, s a fogyasztáshoz kötődő adókat is, a jövedéki adó kivételével, s csökkentené a járulékokat is. A harmadik változat a járulékcsökkentésre koncentrálna. (Nem volt olyan verzió, amely adóemelésből finanszírozott volna adócsökkentést.)

Még korábban viszont az volt olvasható egy, Matolcsy György által is jegyzett tanulmányban, hogy a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek, valamint a jövedelemtípusú adók csökkentése, ezzel párhuzamosan viszont a vagyoni és forgalmi típusú adók emelése lenne kívánatos.

Az új kormány öt eszközzel kívánja segíteni a pénzügypolitikát: a bürokrácia és az adószint csökkentésével, belföldi piacteremtéssel, az uniós források gazdaságba való átcsoportosításával és olcsóbb hitellehetőséggel – mondta Matolcsy György kijelölt nemzetgazdasági miniszter a költségvetési bizottság keddi ülésén.

Bürokrácia

Ma a bürokráciára fordított összeg, amelynek nagy részét a vállalkozások fizetik, eléri évente a 2800 milliárd forintot, ezt 30 százalékkal kívánja csökkenteni az új kormány – jelezte Matolcsy György.

A mikro, kis- és középvállalkozások alultőkésítettek, ennek megoldásaként a miniszterjelölt szerint az Európai Unióból érkező forrásokat át kell csoportosítani. Végül az olcsó hitelkínálat szükségességét említette Matolcsy György.

A célok teljesítését emellett foglalkoztatáspolitikai eszközökkel, 10 év alatt 1 millió új munkahely létrehozásával és a gazdasági növekedés újraindításával, továbbá a beruházások bővítésével kívánják elősegíteni.

Alapkamatot vágna

megnőtt kockázatok

Bihari Péter, az MNB Monetáris Tanácsának a tagja múlt héten azt mondta, hogy a május 31-i ülésen véget érhet a jegybank tíz hónapja tartó kamatvágási periódusa, mivel az EU-országok adósságproblémái miatt megnőttek a kockázatok.
Ami egyébként a forint árfolyamán is észrevehető.

A reálgazdasági folyamatok alapján 4,5 százalékos jegybanki alapkamatot tartana indokoltnak Matolcsy György.

A jegybanki alapkamatcsökkentés nélkül a célok nem elérhetők – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jegybanknál kéthetes betétben elhelyezett banki források felszabadítása a cél.

A jegybankkal együttműködés, meggyőzés, esetleg közös program kell a növekedés beindításához Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt szerint.

Örökség

A jelölt szerint a tervezett 3,8 százalékos államháztartási deficittel szemben az új kormány öröksége “lényegesen súlyosabb”, amelyet a jelenlegi adósságválságok okozta feszült helyzetben Magyarország nem engedhet meg, feltétlen orvosolni kell.

Az első jeleket riasztónak nevezte, ide sorolta az önkormányzati szektort 1000 milliárd feletti adósságterhén túl azt, hogy működőképességük csak augusztusig, szeptemberig tart ki. Szerinte újabb és újabb fekete foltokra derül fény, ide sorolta a Malév és a Munkaerőpiaci Alap helyzetét.

Alkalmasnak találtatott

Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága a három szocialista bizottsági tag ellenszavazatával szemben 18 igennel és 5 tartózkodással támogatta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterré történő kinevezését.

A miniszterjelölt a hozzá intézett kérdések, felvetések közül jó ötletnek nevezte, hogy a beruházásokra is kiterjesszék a Széchenyi-kártyát, a devizahiteleseket illetően pedig úgy fogalmazott: a magyar állam erkölcsi, társadalmi kötelezettsége, hogy részt vegyen a devizahitelesek problémáinak megoldásában.

Ugyancsak kérdésre kifejtette: nincs árfolyamcélja, mivel az a megfelelő gazdaságpolitika eredménye. Hozzátette: a stabilitásban érdekelt, stabil árfolyamban, ami abból származhat, ha a gazdaságpolitika is átlátható, kiszámítható, stabil.
Az APEH-VPOP összevonását azzal indokolta, hogy így ütőképes, hatékony pénzügyi szervezet jöhet létre. A bizottsági ülést követően arra a kérdésre, hogy az összevonás mikorra várható annyit közölt: “remélem már az év közepétől”.

Az új kormány lakáspolitikájáról azt mondta: miközben a lakásépítés támogatása szükséges, a lakáshoz jutás támogatása nem. Amíg jelenleg az Európai Unió lakástámogatásra a GDP 1,5 százalékát költi, Magyarország 0,7 százalékot. Hangsúlyozta azt is, hogy különösen az energiahatékony épületek építése támogatandó.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik