Tragikomikus fordulatot vett szerdán a Malév privatizációs története, amikor a szélesebb nyilvánosság számára is kiderült a leköszönő pénzügyminiszter bizottsági meghallgatásán szerdán , hogy privatizációs vállalások teljesítésére szolgáló bankgaranciát egy „viszontgarancia” fedezte. A magyar légitársaságot még 2007 elején adták el 200 millió forintért a a Borisz Abramovicshoz köthető AirBridge Zrt.-nek, a bankgarancia az AirBridge privatizációs vállalásainak teljesítésére nyújtott garanciát – elviekben.
A gyakorlatban viszont ez csak annyit jelentett végül, hogy ha az állam – mert az új tulajdonos nem teljesíti a privatizációs feltételeket – lehívja a bankgaranciát, akkor az új tulajdonos is lehívja azt a Malévtől. Sőt, többet, hiszen Oszkó Péter a bizottsági meghallgatásán azt mondta, a viszontgarancia nagyobb volt 32 millió eurónál, az orosz-magyar tárgyalások során érte el a magyar fél, hogy ne kelljen többet utalni 32 millió eurónál.
Így azután – mivel a privatizációs vállalások nem teljesültek – a magyar állam lehívta a 32 milliós eurós bankgaranciát a tulajdonos VEB-től, majd a VEB lehívott 32 millió eurót a viszontgarancia alapján a Malévtól. Igaz, abból a hitelből hívta le, amit ő maga nyújtott a Malévnak, ennek keretét a magyar-orosz megállapodás adta – amely elérhető a Pénzügyminisztérium honlapján (a link a magyar nyersfordításra mutat).
oszkó levele
A Pénzügyminisztérium csütörtök esti közleménye szerint Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön levélben utasította Kamarás Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, hogy a Malév által a Vnyesekonombank részére nyújtott viszontgarancia ügyében a helyzet jogi tisztázása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Oszkó Péter szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a 2007. májusában – a Malév privatizációját követően – kötött garancia-megállapodás kapcsán akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.
A pénzügyminiszter indokoltnak látja, ha a vizsgálat eredményének alapján bármely büntetőjogba ütköző cselekmény gyanúja megalapozott, az MNV Zrt. haladéktalanul tegye meg a szükséges jogi lépéseket.
A megállapodás tartalmazza, hogy a Malév nem mond le arról a jogáról, hogy a garanciaként kifizetett 32 millió eurót az orosz állami banktól visszakövetelje. Az ehhez szükséges jogi lépések már folyamatban vannak – mondta az fn.hu-nak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője.
A garancia „kétirányúsága” meglepő ugyan, de – cirkalmas jogi nyelven – szabadon elérhető információ volt a PM honlapján, csak éppen a kormányzati kommunikáció nem erőlködött túlságosan, hogy fölhívja rá a figyelmet. A Malév államosításáról született PM-közleményben az helyet kaphatott, hogy a VEB kifizeti a 32 millió eurós állami garanciát, azonban az már nem került bele, hogy ugyanennyi kötelezettsége keletkezik a Malévnek a VEB-bel szemben egy másik bankgarancia alapján.
A nemzeti légi cég privatizációs története már eddig is bővelkedett a sajátos fordulatokban. Eredetileg a Malévet a Borisz Abramovicshoz köthető AirUnionnak (pontosabban egy projektcégének, amelyben papíron kisebbségben volt, valójában mégis ő irányíthatott) adta el az állam, az orosz állami bank, a VEB csak finanszírozó volt. Ám azután az orosz befektető üzleti birodalma megroggyant, ekkor lépett be az orosz állami bank tulajdonosként. A csőd szélén álló, eladósodott céget végül a magyar állam mentette meg, a cég feltőkésítésével vált meghatározó tulajdonossá (ennek keretét adja a már hivatkozott orosz-magyar megállapodás).
A Malév megkeresésünkre nem kívánta kommentálni történetük újabb fordulatát. A magyar légi cég sikeresnek aligha nevezhető privatizációs történetéből csak egyvalami látszik bizonyosan kirajzolódni: komoly terheket jelent majd az állami költségvetésnek.
