Nagyon összetett hatásmechanizmus érvényesül az ítéletidő okán, aminek gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási és szolgáltatási területen érzékelhető következményei középtávra is megmaradnak – tájékoztatta az fn-hu-t az Ecostat megbízott főigazgatója, Zádor Márta.
A vihar és árvíz miatt a lakóingatlanokat és az egyéneket érintő károkat 4-6 milliárd forintra teszik, de ez csak a jéghegy csúcsa a szakember véleménye szerint. Az út és mezőgazdasági károkkal együtt úgy becsüli, 10 milliárdos összegről lehet szó.
A mezőgazdaság és a fogyasztó is megérzi
26 ezer hektár van vízzel borítva, ebben több mint 3 ezer hektár szántó, 10 ezer hektárnyi vetés több megyében. A mezőgazdaság kára a talajvíz, belvíz miatt már most jelentkezik, de ehhez még társulni fog a jégkár is, amit most még nehéz felmérni. Nem lehet tudni, mennyi virágot vert le a jég, mennyi gyümölcsöt tett tönkre – mondta a szakember.
A nagy nedvesség miatt gombásodási károk is keletkeznek, amelyek megszüntetésére, ha szárazabb lesz az idő, pluszpermetezéseket kell beiktatni, ami növeli a termelők költségeit. Összességében a mezőgazdaságban is milliárdos károkról lesz szó. A termelési költségek növekedése, a kieső termésmennyiség pedig az élelmiszerek árának emelkedéséhez, inflációhoz vezethet, ami elsősorban a belföldi fogyasztókat fogja sújtani – prognosztizálta Zádor Márta.
Az erdőgazdálkodás veszteségei is jelentősek, itt a kidőlt fák újratelepítése jelenhet kiadást és egyben foglalkoztatásbővítést is.
Az ipar vesztesei és nyertesei
A vasúti szállítás és közlekedés kára már most egyértelmű, hiszen sok vonalon állt a forgalom, emiatt a MÁV-nak jelentős vesztesége lesz.
Az építőipar viszont fellendülhet, hiszen a vasutakat, utakat, épületeket, amelyekben kár keletkezett, rendbe kell majd hozni. Kérdés, hogy lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? Lesz-e uniós forrás vagy költségvetési kiutalás? Azt lehet tudni, hogy jelenleg 800 millió forint van elkülönítve az árvízi pluszkiadások, kárenyhítések fedezésére. De hogy a költségvetésnek van-e mozgástere arra, hogy az útépítéseket vagy a réges-régen aktuális árvíz-megelőzési munkák elvégzését fedezze, azt nem tudni. Annyi egyértelmű, hogy nem nagy a költségvetés mozgástere – jelentette ki az Ecostat vezetője.
Az építőipar javítás-szolgáltatási üzletága is beindulhat a károk kijavításával, feltéve, ha lesz rá fedezet. Ennek megsokszorozó hatásai is lehetnek az újjáépítésben részt vevők foglalkoztatásán, fogyasztásbővülésén keresztül. A vasúti sínpályákat, az M3-ast és a többi megrongálódott utakat és gátakat is rendbe kell majd tenni, aminek szintén hasonló pozitív hatásai lehetnek – valószínűsítette Zádor Márta.
Szolgáltatási mínuszok és pluszok
Az ítéletidő miatt a turizmus bevételei is jelentősen csökkentek, hiszen kedvelt turisztikai helyek záródtak le, váltak megközelíthetetlenné (például a Bakony). Méghozzá pont egy olyan időszakban, amikor a belföldi turizmus kezdett megélénkülni.
Az áramszolgáltatás is elkönyvelhet bevételkiesést, hiszen a vihar miatt sok helyen kérték, hogy kapcsolják ki az áramszolgáltatást, mert az hátráltatta volna az árvízi problémák kezelését. A fűtésszolgáltatóknál viszont nem várt bevétel keletkezett, hiszen a szokatlan hidegben muszáj volt bekapcsolni a (táv)fűtést. A másik oldalon viszont ez a lakossági kiadások növekedését jelenti, ami negatívan hat a belföldi fogyasztásra – összegzett a szakember.
A közszféra is érintett
Az önkormányzatok büdzséjét is jelentősen meg fogja terhelni a vihar. Az emberek átlag 28 százalékának nincs ugyanis biztosítása, és feltételezhető, hogy ez az átlag nem egyformán szóródik, tehát lehetnek olyan területek, ahol jóval magasabb az arány. Ilyen feltehetően a leginkább érintett borsodi terület is. Akiknek pedig tönkrement a házuk, lakásuk, és nincs biztosításuk, azokat sem lehet magukra hagyni. Nekik az önkormányzatok segítenek, átmeneti szállással, segéllyel, élelemmel.
Szerencsés lenne, ha az évek óta gondot okozó közmunkában is új utat nyitna a mostani vihar. Nem ritkán parkseprésre, virágültetésre, sokszor mondvacsinált munkákra fogták be az embereket. Pedig lenne olyan munka, ami semmi szaktudást nem igényelne, és nagyon hasznos lenne mindenki számára: az árvizek megelőzése. Vidéken, helyben tudna munkát adni a nem foglalkoztatott tömegeknek. Ott állnak a patakok, vízelvezetők bedugulva – ezek rendbe hozatalára kellene átcsoportosítani a közmunkákat, mert az önkéntesség kevés egy ekkora feladat megoldásához. Hosszú távon az árvízi problémák folyton ismétlődnek, ha azonban a karbantartás folyamatos lenne, akkor jócskán csökkenthetőek lennének a kockázatok – jelentett ki Zádor Márta.
A pénzügyi szféra példátlanul rugalmas
Pozitívumként megemlítette még, hogy a biztosítók alkalmazzák a rugalmas előlegfizetést. Ha ugyanis az ingatlan jelzáloggal van terhelve, akkor a kártérítés a hitelezőt illeti. Nagyon fontos új lépést tettek ezzel kapcsolatban az érintettek, a társadalom és a pénzügyi szféra egy új típusú szolidaritásárát megvalósítva. A biztosítók, az önkormányzatok és a bankok közti együttműködés eddig nem tapasztalt formája jött létre: a biztosítók vállalták, hogy bizonyos összeg alatt közvetlenül a károsultaknak előlegezik meg, amire azonnal szükségük van a helyrehozatalhoz, gyorsítva ezzel a károk enyhítését.
Az is pozitívum, hogy a károkat a biztosítók meg tudják fizetni, mert a társaságok tőke, és tartalékellátottsága most úgy tűnik, egyelőre megfelelő fedezetet nyújt.
