Felhasználó, ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel – akár ez a felirat is megjelenhetne a számítógépek kijelzőin, amikor a netre csatlakozunk. A Symantec legfrissebb internetes biztonsági jelentésének adatait böngészve ez az érzése támad az embernek. A kibertérből érkező támadások száma és kifinomultsága olyan szintre nőtt, hogy a webvilág veszélyesebbnek tűnik, mint a valós. Ha kételkednénk abban, hogy különös óvatosságra van szükség netezés közben, elég, ha emlékezetünkbe idézünk néhány adatot az informatikai biztonsági cég 2009-re vonatkozó jelentéséből: egy hackerakció során egyszerre 130 millió hitelkártya adatai kerültek illetéktelenek kezébe, a vállalkozások háromnegyedét érte támadás és másodpercenként átlagosan száz potenciális fenyegetést derítettek fel a Symantec eszközei.
A kiberbűnözők szervezettségét mutatja egy tavaly felszámolt ukrán hálózat példája. A szervezet egy legálisan tevékenykedő vállalat álcáját vette fel, jól felszerelt, háromszintes irodát tartottak fenn portaszolgálattal, HR-részleggel. Az álca mögött azonban több száz hacker dolgozott a szervezetnek, akik magas jutalmat kaptak az általuk készített vírusokért. Az üzlet legális része pedig abból állt, hogy az ezekkel a vírusokkal megfertőzött számítógépek gazdáinak felajánlották, hogy segítenek megoldani a problémáikat.
Mielőtt valaki azt gondolná, hogy Magyarországon nem annyira rossz a helyzet, sajnos el kell mondani, hogy mi is felkerültünk a netes bűnözés térképére. A Symantec adatai szerint az Európát, Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló régió (EMEA) 2009-es kiberbűnözési ranglistáján Magyarország a 10. helyen szerepel, míg egy évvel korábban még csak a 18. volt. Az európai „élmezőnyt” Németország, Nagy-Britannia és Oroszország alkotja, régiónkból Lengyelország a 4., Románia pedig a 9.
A top 10-be kerüléshez komoly teljesítményre volt szükség, így például 2008-ban még csak az EMEA-térségben található botnetekben (rossz¬indulatú kóddal megfertőzött, távolról irányított számítógépekből álló hálózatok) lévő számítógépek egy százaléka volt Magyarországon, a tavalyi évre ez az arány négy százalékra nőtt. Jelentős „fejlődést” sikerült elérni az adathalász-támadások területén is, az EMEA-régióban lévő, tavaly az ilyen fenyegetéseket rejtő weboldalak öt százaléka volt magyar, egy évvel korábban ez az arány egy százalék volt. Bár meglepő, találunk olyan országot a térségben, amely még ezt is túlszárnyalta, Románia részesedése ugyanis tízszeresére nőtt egy év alatt, elérve a tíz százalékot.
A világgazdasági válság ellenére a pénzügyi témájú spamek és az adathalászat terén egyáltalán nem tapasztalható megtorpanás. A Symantec tanulmánya szerint megnőtt az olyan levelek száma, amelyek a különböző kölcsönök, illetve jelzáloghitelek visszafizetési lehetőségeit reklámozzák, vagy éppen otthonról végezhető munkalehetőséget kínálnak. Ez is azt mutatja, hogy a bűnözők igen hamar alkalmazkodnak a változó körülményekhez, és mindig az olyan aktuális történésekre összpontosítanak, amelyekből a legtöbb hasznot remélik. Az adathalász-támadások fő célpontjai tavaly is a pénzügyi szektor vállalatai voltak, az ilyen típusú fenyegetések 74 százaléka irányult a szegmens ellen.
Globálisan az Egyesült Államok, Kína és Brazília áll a kiberbűnözési ranglista élén. Azonban míg az USA és Kína részesedése tavaly csökkent, Brazíliában igencsak felélénkültek a netes bűnözők. Ennek köszönhetően 2009-ben a webes fenyegetések hat százaléka származott a dél-amerikai országból, míg egy éve még csak négy százalék volt ez az arány.
