Hölgyeim és uraim, itt a kapitány beszél. Adódott egy kisebb probléma… Mind a négy hajtómű leállt. Megteszünk mindent, hogy újra beindítsuk őket. Bízom benne, hogy nem okozunk túl sok szenvedést… – ezekkel a szavakkal tájékoztatta a vészhelyzetről utasait Eric Moody, amikor 1982-ben az indonéziai Galunggung-vulkán fölött átrepülve a tűzhányóból kilövellt hamu miatt súlyosan megsérült a British Airways Boeing–747-es gépe. Hogy az április 14-én kitört izlandi vulkán miatt hasonló esetek ne fordulhassanak elő, a legtöbb európai ország légtérzárat rendelt el, és ennek következtében több ezer járatot töröltek.
A repülőtársaságok naponta mintegy 200-250 millió dolláros veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség közleménye szerint a helyzet nagyobb károkat okozott az iparágnak, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás. Ezzel egy időben az utazási irodáknak is meggyűlt a bajuk a külföldön rekedt utasok hazaszállításával. A TUI-nak naponta hatmillió font veszteséget jelentett a vis maior, míg az Aerovivának utasonként 30–50 ezer forint többletköltséget okozott a tartózkodás meghosszabbítása, illetve az alternatív hazaszállítás. De nem csak a légitársaságok és az utazási irodák sínylették meg a vulkánkitörést: szakértők szerint a természeti jelenség akár le is nullázhatja az 1-1,5 százalékra becsült idei európai gazdasági növekedést.
A légtérzár ideje alatt számos vállalat jelezte, hogy komoly problémák adódtak a működésükben. A BMW több napra felfüggesztette a munkát három németországi üzemében, mert egyes alkatrészek nem jutottak el a gyárakba, és panaszkodtak az európai vendéglősök is, ugyanis kifogyóban voltak a más kontinensekről szállított hal- és fűszerkészletek. Európán kívül szintén bonyodalmakat okozott a légtérzár. A dél-koreai Samsung és az LG a napi export alig 20 százalékát tudta teljesíteni, s még Afrikát is érintette az Izlandról eredő káosz: a zambiai zöldség- és virágipar naponta 150 ezer dollárt veszített amiatt, hogy az Európába szánt termékek nem jutottak el a célországokba.
Míg a légitársaságokat hatalmas veszteség érte, Európa-szerte hasítottak a vasút- és busztársaságok. Magyarországon a MÁV-járatok kihasználtsága 80-90, esetenként 100 százalék volt a nyugat-európai útirányokban az egyébként szokásos 30-40 százalék helyett. A Volánbusz/Eurolines rendkívüli járatokat indított több európai városba, és nagy forgalomról számolt be az Orangeways busztársaság is. A helyzet Romániában hasonló volt. A busztársaságok szerint a kereslet megduplázódott, s a román államvasutak is jelentős forgalomnövekedéssel zárhatta az április 17-i hétvégét.
Nem panaszkodhatnak az európai repülőterek melletti szállodák sem. A STR Global tanácsadó cég számításai szerint az április 11–17. közötti héten nagymértékben nőtt az egy szobára eső bevétel ezekben a hotelekben: Frankfurtban 369, Brüsszelben 100, Stockholmban 75, a Heathrow környékén 70, Gatwickben pedig 40 százalékkal.
