Pénzszűke ide vagy oda, néhány területen mindenki hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni. A két klasszikusnak számító példa a születés és a halál. Míg utóbbi egyszeri jelentősebb kiadással jár, a gyermekáldás hosszú távon viseli meg a háztartások pénztárcáját.
Sokak számára az egyik leginkább fájó pont a babaruha, hiszen mivel a kicsik gyorsan nőnek, így spórolni is nehéz. Ha szerencsénk van, a csöppség akár több hónapig is hordhat egy-egy ruhadarabot, de az első évek általános tendenciája, hogy két teljes szezont már csak néhány, a gyerekkel együtt növő ruha bír ki. A válság egyből éreztette hatását a piacon, jóval kevesebb ruházati termék fogyott, mint egy évvel korábban, a háztartások azonban inkább a szülők ruhatárán spóroltak a gyerekeké helyett. Sőt, a GfK Hungária adatai szerint ez a szegmens növekedett: amíg ugyanis részesedése mindössze 1,7 százalék volt a teljes ruházati piacon 2008 első felében, addig tavaly ugyanezen időszakban 2,4 százalékot tett ki ez az arány.
Márkás bébik
A babaruha speciális árucikknek számít, amit már mindenhol forgalmaznak, ahol akad egy-két gyerekjáték vagy bármilyen, gyermekhez köthető termék egy cég portfóliójában. Így nemcsak az élelmiszerüzlet-láncok, de még a lakberendezési áruházak is tartanak babaruhát, kombidresszt, azaz bodyt, vagy legalább csúszásgátló zoknit. Ennek köszönhetően a piac méretét nehéz meghatározni. A szakértők öt- és tízmilliárd forint közé teszik, amiből jelentős szeletet hasítanak ki a nemzetközi láncok. Míg a rendszerváltás körül és az azt megelőző időben fejfájást okozott a gyermekruha-vásárlás, mára az olyan nagy nevek, mint a C&A, a H&M, a Next vagy a Zara jelentős bébiruha-kollekcióval vannak jelen Magyarországon. A Next és a Zara a drágább árkategóriába tartozik, a C&A és a H&M ugyan közepes árfekvésű (lásd táblázatunkat), a felnőtt ruházati termékekhez képest mégsem olcsó. A GfK Hungária által végzett, a teljes ruházati termékek hazai piacát vizsgáló kutatás szerint egyértelmű a Tesco által forgalmazott márkák (Cherokee, F&F) piacvezető szerepe.
A tavalyi év első negyedévének összesített adatai alapján a Cherokee piaci részesedése a bébiruházati termékek körében is jelentős, 30,4 százalék volt, szemben a korábbi 16,8-cal, míg a gyermekruházat esetén ez az arány 15,3 százalék. Megfizethető áron kínálják az évszakonként megújuló kollekcióikat, amelyek jó minőségük miatt igen kedveltek a kisgyermekes családok körében. Az áruháznál kiemelt kategória a babaruházat, amelyet központilag szereznek be. A termékcsoporthoz kapcsolódó információkat is a brit központ kezeli, amely azonban elzárkózott attól, hogy válaszoljon lapunk kérdéseire. Ennek ellenére a konkurensek is úgy nyilatkoztak, hogy egyértelmű a lánc piacvezető pozíciója.
Kincskeresők
A hazai tulajdonban lévő babaáruházak közül a legnagyobb választék a Brendon és a Kenguru üzleteiben található. Számos brand hazai képviselői, emellett saját márkás termékeket forgalmaznak és nagykereskedelmi tevékenységet is bonyolítanak. „A portfólió 50 százalékát a ruházati termékek adják, ezen belül a saját márkások aránya mintegy 40 százalék” – mondta lapunknak Őrsi Attila, a Kenguru áruházak egy részét üzemeltető cég vezetője. Kifejezetten nagy bodykínálatot tudnak magukénak, s hazánkban egyedüliként kínálják termékeiket szín szerint szétválogatva. Így a kombidressz mellé rögtön találni rugdalózót vagy sapkát is. „Árban nem tudjuk felvenni a versenyt a hipermarketekkel, így a minőségre és a szélesebb választékra helyezzük a hangsúlyt” – fogalmazott Őrsi Attila, aki középkategóriásként aposztrofálta áraikat. A tavalyi év vízválasztó volt a cég életében, a Kenguru-boltok tulajdonjogilag kettéváltak, az átszervezés még folyamatban van.
Sajátos szegmens a babaruhapiacon belül a használt ruháké. A biznisz a rendszerváltás körül indult Magyarországon, amelynek a hazai ruhagyártás mélyrepülése adott kellő lendületet. Mivel gyerekportékából kicsi volt a választék, így előbb-utóbb szinte minden kisgyerekes megtalálta a másod-, harmadkézből származó ruhákat. Ma a vásárlók egy részét a pénzszűke tántorítja el az új termékek megvételétől, mások a hazai kínálatot találják szűkösnek, vagy egyszerűen olyan márkákban szeretnék viszontlátni csemetéiket, amelyek itthon gyakorlatilag még mindig elérhetetlenek.
fogja, vigye
Hazánkban nem igen honosodott meg, a tengerentúlon annál inkább kedvelt, hogy a baba- és gyerekruhákat, valamint játékokat nem kidobják, hanem elcserélik, elajándékozzák. Egyesek a ház elé teszik ki a megunt holmikat, amelyek így szabad prédának tekinthetők, de akadnak olyan szervezetek is, amelyek abban segítenek, hogy a kereslet-kínálat egymásra találjon. Mindez a “freecycling” jegyében, azaz teljesen ingyen. A szervezet honlapján lehet felkínálni a kidobásra ítélt tárgyakat, ruhaneműket, s rajtuk keresztül lehet felvenni a kapcsolatot az “eladóval” is. Érdekesség, hogy az amerikaiak féltve őrzik otthonukat, így az átvétel mindig az ajtóban zajlik, de az is gyakori, hogy a megbeszélt időpontban egyszerűen egy csomag fogadja az érkezőt a küszöbön.
A piac méretéről nincsenek adatok, a legnagyobb használtruha-nagykereskedések éves forgalma 4-6 milliárdos, ezen belül eltérő arányt képvisel a gyerek-, illetve babaruha. „Éves szinten mintegy 200 millió forint a babaruha-forgalom” – tudtuk meg az Angex 2004 Kft.-nél. Az angol használt ruhák kis- és nagykereskedelmével foglalkozó cég több mint 50 üzletet üzemeltet az ország különböző pontjain. Kilós és vállfás, azaz darabáras termékeket kínálnak, már a legkisebbeknek is. A legkeresettebb márkák a Gap, a hazánkban márkaüzleteket is működtető Next, Zara, H&M, valamint a George, a MiniMode vagy az Early Day ruhaneműi. A termékek – amellett, hogy világmárkák – jó minőségűek, és gyakran úgy kerülnek az „utcára”, hogy nem is hordta őket senki. A cég saját üzleteiben egy-egy darab néhány száz forintba kerül, míg a nagykereskedésen keresztül értékesített termékekért néhány ezer forintot is elkérhetnek.
A 15–25 kilogrammos zsákos kiszerelés ára a minőségtől függően változó. A nagykereskedéseknél a zsákos ruha kilója 3000–4000 forint, ám az Angex 2004 Kft. jelenleg nem foglalkozik nagykereskedelmi értékesítéssel. „A válság hatására nem változott a forgalom, a legtöbb embert nem a kényszer viszi a használtruha-boltba. A vevőkör viszont kicserélődött. A vásárlási szándék meghatározója leginkább a márka, a minőség és az ár” – vélik az Angexnél. A vásárlóközönség vegyes, sokan a turkálás, a kincskeresés élménye miatt látogatják ezt az üzlettípust.
Netes módi
Gombamód szaporodnak a virtuális üzletek különböző fajtái, jelenleg több százra tehető a főként angol, valamint holland babaruhákat kínáló site-ok száma. Egyesek aukciós portálokon keresztül értékesítenek, ám akadnak olyan blogger anyukák, akik saját weboldalt üzemeltetnek, vagy a fotótárhelyként ismert Picasa albumaiban kínálják portékáikat.
Az üzlet legtöbbször a saját ruhatár értékesítésével indul, s többnyire meg is reked ezen a szinten, míg másoknál később növi ki magát valódi, ám javarészt adómentes vállalkozássá. A rutinosabb és merészebb kereskedők babaruhabörzéken és -vásárokon is megjelennek, ahol szintén adómentesen cserélnek gazdát a ruhák. Ezeken a helyeken szinte minden kereskedő szájából elhangzik a klasszikus mondat: „Jaj, ezt a nadrágot/szoknyát hogy szerette a fiam/lányom!”.
A lapunk által névtelenül nyilatkozó, online árusító többgyermekes anyukák egyöntetűen állítják, meggazdagodni nem lehet a bizniszből, azzal csupán mellékesként, családipótlék- és gyes/gyed kiegészítésként lehet számolni. Számukra már csak azért sem bomba üzlet a babaruha-eladás, mert a családban szintén újabb darabokra van szükség, így a könnyen jött pénz gyorsan el is megy újabb ruhákra.
