Magyarországon először végzett a nem tőzsdei cégek vállalatirányítási gyakorlatáról felmérést a HBLF Üzleti Etikai és Átláthatósági munkacsoportja, részben azzal a céllal, hogy az átláthatóbb vállalatirányítást (corporate governance) jobban megismertesse, és a legjobb hazai gyakorlatokat is közkinccsé tegye. A kutatással arra is fel kívánták hívni a figyelmet, hogy a vállaltirányítási gyakorlat javítása segít megelőzni a visszaéléseket és a korrupciót.
22 vállalatot kérdeztek meg tavaly novembertől idén januárig, köztük arányosan különböző szektorokat, kkv-kat, multikat, tőzsdei cégeket is. Mint a hétfői sajtótájékoztatón a HBLF igazgatója, és a munkacsoport vezetője Richard Skene elmondta, azért merítettek széles körből, mert meggyőződésük, hogy az etikus üzleti magatartással nemcsak a nagy cégeknek kell foglalkozniuk, hanem a piac minden résztvevőjének, hiszen a korrupció nemcsak a tőzsdei cégeket érinti. Bízik abban, hogy a vizsgálat kapcsán megismert jó gyakorlatokat a kis cégek is magukévá fogják tenni.
Válságos időben
Mint Richard Skene elmondta, a visszajelzésekből az derült ki, hogy nem volt egy cég sem, amely teljesen lesöpörte volna magáról a válság kérdését – ha nem is egyforma szinten, de minden megkérdezettnél okozott változásokat az elmúlt időszak. A legmarkánsabban a kockázatok kikerülésére erősítettek rá a cégek. Az fn.hu kérdésére a Develor Zrt. Igazgatóságának tagja, a kutatás menedzsere Szelecki Zsolt elmondta, a következő felmérésnél azt is vizsgálni fogják, hogy vajon mennyire bizonyul tartósnak a kockázatkerülő berendezkedés a cégeknél, lesz-e ezen a területen fellazulás.
Milyen gyengeségeket tártak fel
A válaszadók többségében a vezető tisztségviselők közül kerültek ki, de a munkavállalókat és a szakszervezeteket is megkérdezték, kérdőíven, és interjú formájában is. A megkérdezettek leginkább a részvényesi kapcsolatokkal voltak elégedettek (71,5 százalékban) – itt kritika a külső szabályok belső alkalmazását érte.
Kevésbé ítélték jónak az érintetti kapcsolatokat (69,5 százalék), mégpedig azért, mert úgy értékelték, hogy túl sok szűrőn át jutnak el a cégben érintettek, például munkavállalók, szakszervezetek véleményei, észrevételei a vállalatirányításhoz.
Az igazgatóság működése már csak 64,5 százalékot kapott, azzal, hogy a személyre lebontott felelősséget lehetne erősíteni, a jelenlegi elmosódott testületi felelősség helyett.
A legrosszabb minősítést egy cégektől független kategória, a működési és szabályozási környezet kapta (62,5 százalék). Megállapították, hogy a szabályozás nem eléggé egységes, és az alkalmazás nem eléggé következetes. Mint Szelecki Zsolt megjegyezte, nem több szabályra lenne szükség, hanem a jelenlegiek jobb betartására.
Miben különböznek a kicsik és a nagyok?
A magáncégeknek sokkal egyedibbek a vállalatirányítási rendszereik, figyelembe veszik a cégek sajátosságait, míg a nagy tőzsdei cégek jobban szabályozottak, és leginkább a szabályoknak való következetes megfelelés jellemző rájuk, ezért nem mindig elég rugalmasak.
A multi cégek jól bevált rendszereket hoznak be, például a kockázatkezelés területéről, de a hazai környezethez adoptálásra már viszonylag kevés figyelmet fordítanak.
Úgy tűnik, a nagy cégek, és – a kutatók meglepetésére – a kis cégek irányítása működik a legjobban. A nagyoké a menedzsment útján, a kicsiké pedig az erős tulajdonosi kontroll révén. A növekvő közepes cégeknél viszont pont a méretük miatt észleltek problémákat, mivel ezek a vállalatok a személyes irányításhoz már túl nagyok, de még nem alakították ki menedzsmentjüket.
A vállalatirányítást segítheti a megfelelő párbeszéd, az önszabályozó testületek működése, és a külső ellenőrzés is, legyen szó bármely iparágról – fejtette ki Szelecki Zoltán a tájékoztatón.
Mi vált be?
A legjobb vállalatirányítást röviden úgy jellemezték, hogy az nem kész klisék alapján dolgozik, és nemcsak a szabályoknak megfelelésre rendezkedik be, hanem azt is nézi, hogy az adott cég szempontjából mely szabályoknak van értelme, s kreatív, újszerű, az elvárton túli megoldásokat is alkalmaz.
A kutatásban résztvevő Transparency International ügyvezető igazgatója, Alexa Noémi a korrupció megelőzésével kapcsolatban arra volt kíváncsi, vajon a közérdekű bejelentések mennyire működnek a cégeknél. Szelecki Zoltán elmondta, néhány cégnél nagyon jók voltak a tapasztalatok, és az is kiderült, hogy ahol kiszervezték a közérdekű bejelentéseket, ott jobban működött a rendszer.
A következő felmérést novemberre tervezi a HBLF, amelyben a jelenlegi megállapításokra is vissza fognak térni, hogy összehasonlítsák, mi változott. Az fn.hu azt is kiderítette, a kutatás nemcsak Magyarországon új ebben a felállásban. Alexa Noémi tudomása szerint csak Svédországban, és Amerikában volt eddig hasonló.
