Üzleti tippek

Analóg elégedettség

Növekvő tendenciát mutat a rádióhallgatók száma a Nemzeti Hírközlési Hatóság felmérése szerint. Az emberek alapvetően elégedettek a kínálattal, valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy a rádiós digitalizáció hidegen hagyja őket.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) által rendszeresen elkészített Digitális átállás monitoring címet viselő, alapvetően a tévés tendenciákat figyelő kutatásában újabban kitérnek a rádiózási szokások vizsgálatára is. A most publikált felmérés adatfelvétele tavaly ősszel készült, éppen a Sláger és a Danubius megszűnése, illetve a Neo és Class indulása táján.
Talán az országos rádiós frekvenciák pályáztatása körüli balhénak is szerepe volt abban, hogy erre a médiatípusra jobban ráirányította a figyelmet. A felmérés szerint ugyanis tavaly ősszel a felnőtt lakosság 82 százaléka, azaz nagyjából 6,7 millió ember hallgatott – több-kevesebb rendszerességgel – rádiót. Ez 2009 első fél évéhez képest közel 300 ezer, az előző évhez képest pedig 400 ezer új hallgatót jelent: 82 százalékuk leginkább otthon, vagy otthon is hallgat rádiót, ettől jóval lemaradva, 46 százalékkal következik az autóban rádiózók köre. A harmadik legnépszerűbb hely a munkahely, a megkérdezettek negyede mondta, hogy ott is rádiót hallgat.

Az országos adókkal szemben nem találnak kivetnivalót az emberek, elegendőnek tartják a közszolgálati és kereskedelmi rádiók számát. A korábbi kutatásokhoz képest azonban egyre nagyobb elégedetlenség látszik a helyiekkel kapcsolatban, ezek számát keveslik a hallgatók. Ebben minden bizonnyal szerepe lehet annak, hogy sok olyan rádió, amely korábban helyi tartalmat sugárzott, az elmúlt években valamelyik országos hálózat része lett.

Tavaly ősszel a felnőtt lakosság nyolc százaléka, azaz 620 ezer ember hallgatott rendszeresen internetes adásokat. Érdekes azonban, hogy a netes rádiózók kétharmada ugyanannak az adónak a műsorát hallgatta, mint a hagyományos készüléken. Mindössze a megkérdezettek harmada számolt be arról, hogy olyan online adást hallgat, ami nem érhető el az éterben. Az NHH kutatása sajnos nem tér ki arra, hogy a Sláger és a Danubius megszűnése utáni időszakban mennyire nőtt meg az online rádiózási kedv, hiszen miután a két adó már nem sugárzott tovább, a Danubius műsora még két hónapig hallgatható volt, a Slágeré pedig jelenleg is elérhető a neten.

A televíziós piacon rohamosan terjed a digitális vételi mód, a rádiós piac viszont ilyen szempontból még gyerekcipőben jár. Ennek több oka is van, egyrészt a jelenlegi analóg rádiós kínálat alapvetően bőséges, s mint a felmérésből is látszik, összességében elégedettek vele az emberek. Emiatt nem érezhetnek különösebb motivációt arra, hogy digitálisra váltsanak. Mindezt tükrözi az NHH kutatása is. A felnőtt lakosság 82 százaléka még csak nem is hallott a digitális rádiózásról, s ez az arány nem mutat csökkenő tendenciát a korábbi kutatáshoz képest. A digitalizációról legalább némi ismeretet szerzők számára az új technológia legfőbb vonzerejét a CD-minőségű, sztereohangzás jelenti. Az, hogy a jelenleginél több rádiót lehetne elérni, illetve hogy a készülék kijelzőjén a hallgatott műsorra vonatkozó információk jelenhetnek meg, keveseket hoz lázba.

A lakosság legnagyobb része egy fillért sem lenne hajlandó költeni digitális rádiókészülékre. Viszonylag sokan vannak azok is, akik némi pénzt szánnának erre. A megkérdezettek kisebb része fizetne csak annyit, amennyibe egy ilyen készülék kerül, azaz több mint 20 ezer forintot. Mindebből úgy tűnik, hogy messze még az analóg rádiózás vége.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik