Az elmúlt évek technológiai újításainak (Kindle 1, Kindle 2, Sony Reader, iPhone, iPad stb.) köszönhetően paradigmaváltás zajlik a betű világában. S ahogy korábban a zene- vagy a filmipar, minden bizonnyal a nyomtatott termékek piaca is markánsan átalakul a közeljövőben. A lap- és könyvkiadás egyre inkább alkalmazkodik a számítógépes életformához, a tanuláshoz és a „nemolvasónak” mondott cybergenerációk új igényeihez. Az e-könyvek a mobil életformához való alkalmazkodásuk, könnyed kezelhetőségük, illetve a kis lakásokban is megoldható tárolásuk miatt a fiatalok vagy a tudós szakemberek körében egyre népszerűbbek lesznek.
Hazai eKönyv
Az e-könyvek nemzetközi sikerén felbuzdulva két nagy hazai könyvkiadó, a Bookline és a Líra közös kezdeményezésbe fogott: eKönyv Magyarország néven egy olyan céget alapítottak, amelynek legfőbb célkitűzése a hazai kiadók szellemi termékeinek digitális terjesztése. Ehhez egy Németországban már sikeresen működő technológiát (a berlini TXTR cég által kifejlesztett SIM kártyás e-könyv olvasót) használtak. A TXTR-platform előnye, hogy nemcsak az eKönyv Magyarország weboldalán, hanem bárhol és bármikor – e-olvasón, sőt, iPhone és iPad alkalmazása révén akár mobiltelefonon is – lehet könyveket vásárolni. A letöltött köteteket pedig minden olyan e-olvasón lehet böngészni, ami ismeri az Adobe-szabványt. „A digitális terjesztésű könyvek piaci szegmense rendkívül gyorsan fejlődő piac, külföldön egymást követik a technikai megoldások és kereskedelmi modellek. Úgy látjuk, elérkezett az idő, hogy a hazai piacon is egyre több e-könyvet jelentessünk meg, ehhez azonban még néhány lépés előttünk áll” – nyilatkozta a kezdeményezéssel kapcsolatban a két alapító, Starcz Ákos és Weiler Péter ügyvezető.
Starcz Ákos szerint hazánkban is van egy réteg, amely már most is szeretne elektronikus eszközön olvasni. Számuk folyamatosan gyarapodik, ahogy lesz magyar nyelvű és minőségű tartalom. Weiler úgy véli, a cég weboldala lényegesen különbözik az e-könyvet árusító konkurensekétől: „Ezek nem lesznek titkosítva, az értékesített fájlok pedig nem szabványos ePUB formátumban készülnek. Ám ezek egyelőre nem kurrens könyvek.”
Az új cég áprilisban, még a Könyvfesztivál előtt elindítja e-könyv áruházát, ahol angol és német nyelvű köteteken kívül olyan magyar tartalmat is elérhetnek az olvasók, amely igyekszik alkalmazkodni a kereslethez. Starcz elmondta, hogy a kiadók, akikkel eddig tárgyaltak, rendkívül pozitívan állnak a témához, így a cégnek minden esélye megvan arra, hogy toplistás választékuk legyen. Weiler úgy számol, egy éven belül eljutnak oda, hogy az e-könyves választék teljes értékű alternatívája legyen a papírénak.
Az ügyvezetők szerint az e-könyv a papírkönyvnél olcsóbb lesz, az árakat a piaci szempontokat figyelembe véve a kiadókkal közösen határozzák meg. Az Európában egyedülálló olvasó értékesítése 2010 harmadik negyedében kezdődik.
Átalakulóban
Világszinten az átalakulási folyamat még az új évezred elején kezdődött, amikor tömegesen megkezdték a könyvek digitalizálását, illetve megjelentek az első e-olvasók. Ám ekkor még az LCD-kijelzős, merev, többé-kevésbé nehézkes technikai megoldások nem nyújtották a könyvolvasás igazi élményét. Így nem csoda, hogy az első években nem is volt érdemi szakmai és közönségérdeklődés az újítás iránt. 2004-ben az Egyesült Államokban kiadott könyvek mindössze 0,2 százaléka volt elérhető elektronikus formában. Az első komolyabb szakmai és üzleti siker a Sony nevéhez fűződik, amely 2006-ban könyvnagyságú, kihajtható fedelű e-olvasót (Sony Reader) dobott piacra. Ez felhasználási módjában és forgalmazásának üzleti modelljében az Apple iPod zenelejátszójának sikerreceptjét követte, és a közönség, illetve a könyvszakma nagy érdeklődéssel fogadta. 2006 szeptemberében a cég – hat nagy kiadó támogatásával – az Egyesült Államokban elindította elektronikus könyvesboltját, amely tízezer művel startolt, és a nyomtatott kötetek áránál 25 százalékkal olcsóbban kínálta az újdonságokat.
A Sony után az Adobe, a Bookeen és az iRex is előrukkolt egy-egy e-olvasóval, majd a piaci érdeklődést látva az Amazon is fejlesztésekbe kezdett, s 2007 novemberében megjelent első generációs készülékével (Kindle), amely vezeték nélküli elérésen keresztül könyvek és egyéb tartalmak (pl. újságok) gyors letöltését tette lehetővé. A Newsweek az eseményt a könyvpiacot átalakító forradalmi lépésként, címlapsztorival tálalta, borítóján egy elektronikus könyv megjelenítőjén ez a szöveg állt: „A könyvek nem holtak. (Csak digitálissá válnak.)”
A számítások be is váltak, 2008 szeptemberében az Egyesült Államokban az e-könyvek piaca már dinamikusan növekedett, a Kindle-tulajdonosok pedig több mint 160 ezer elektronikus kötetet – bestsellereket, lexikonokat, szakkönyveket stb. – vásárolhattak meg, átlagosan 9,99 dolláros áron.
Hódító készülékek
Európában a 2008. októberi Frankfurti Könyvvásár számított mérföldkőnek, ahol a Sony és az Amazon is bemutatta e-olvasóját, s miután bejelentették, hogy a kontinens meghódítására készülnek, a könyvkiadók közreműködésével itt is kezdett kiépülni az új piaci szegmens. Az áttörésre azonban csak 2009-től került sor, miután számos új e-olvasó volt forgalomban, és az e-könyvek választéka is jelentősen kibővült. Ekkor már egyre több válsággal küzdő könyvkiadó látott fantáziát a digitalizált életmódot folytató generációk megváltozott igényeinek kiszolgálásában. Látva a perspektívát, 2009-re a Google is áthangszerelte addigi tevékenységét (a cég korábban elsősorban régi, a szerzői jog hatálya alól már kikerült műveket digitalizált), és a New York-i BookExpón tárgyalni kezdett a nagyobb tengerentúli kiadókkal, hogy elindíthassa saját e-book szolgáltatását.
Természetesen a jogi, technikai és egyéb problémák miatt ez a paradigmaváltás egyelőre nem zavartalan, de a nagyok aktivitását és sikerét látva számos országban alakulnak olyan cégek, amelyek már a digitális könyvkiadásra és -kereskedelemre koncentrálnak. S miután időközben a piacon újabb, olcsóbb és egyre „okosabb” e-olvasók jelennek meg, valamint a hatékony marketingmunka is megtette hatását, tavaly karácsonykor beindult az üzlet. Az ünnepi piac egyik slágerterméke az Amazon új e-olvasója (Kindle 2) és az elektronikus könyv volt. Karácsony első napján az Amazon több elektronikus, mint hagyományos kiadványt értékesített, és az is érdekes fejlemény volt, hogy Dan Brown új bestselleréből, Az elveszett jelképből több száz ezret adtak el elektronikus formában – időközben az Amazonnál az e-könyvek választéka elérte a 400 ezres határt. A prognózisok szerint az idén az e-könyvek és az e-olvasók eladásainak további dinamikus növekedésével számolhatunk, egyrészt, mert egyre többféle multifunkciós készülék kerül forgalomba (ezek lehetővé teszik, hogy ne csak a könyv-, hanem a lappiacot is digitalizálják, s ezáltal dinamizálják), másrészt az egyes országokban sorra alapítják azokat a kiadókat, amelyek 2010-től elsősorban az e-könyv forgalmazásra koncentrálnak.
