Vadász György, a BKIK általános alelnöke kedden a szervezet fennállásának 160. évfordulója alkalmából zajló jubileumi rendezvénysorozat megnyitóján elmondta, hogy az új kormánynak mindent meg kell tennie a gazdasági növekedés beindításáért, a piaci feltételek javításáért.
Az alelnök szerint a foglalkoztatás növelésének kérdését kiemelten kell kezelni, mert jelenleg a munkaképes lakosság mindössze 44 százaléka „végez látható munkát”. Ezért ösztönözni kellene a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát is – mondta Vadász György, aki beszélt arról is, hogy a vállalkozásokat érintő adminisztrációs teher az éves GDP 6,8 százalékát teszi ki Magyarországon. Ezzel szemben az EU-átlag 3,5 százalék.
A BKIK alelnöke felhívta a figyelmet a hazai kis- és középvállalkozások nehéz helyzetére. Mint mondta, a magyar kis- és középvállalkozások jövedelmet termelő képessége egytizede az EU-15-ök átlagának, miközben jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatásban.
A BKIK alelnöke a magyar gazdaság egyik “rákfenéjének” nevezte a magas államadósságot. Utalt arra, hogy számításuk szerint 2010-ben az EU-fejlesztési források 900 milliárd forintot jelentenek, az uniós tagdíj 220 milliárd forintra tehető, így 680 milliárd forint marad a vállalkozásoknak fejlesztésre, miközben 2010-ben az adósságszolgálati teher meghaladja az 1 200 milliárd forintot.
A BKIK gazdaságpolitikai bizottsága 13 pontban fogalmazta meg állásfoglalását az új kormánnyal szemben. A dokumentum tartalmazza, hogy a vállalkozások elvárják a foglalkoztatás jelentős bővítésének elősegítését, az állami bürokrácia érzékelhető csökkentését, a 20 év alatt elhasználódott adórendszer korszerűsítését, a gyenge versenyhelyzetben lévő hazai kkv-k versenyképességének javítását, a hátrányos megkülönböztetésük feloldását, a Közép-magyarországi régióban – a kohéziós uniós támogatási jogosultság elvesztése miatt – költségvetési segítséggel finanszírozott fejlesztési pályázatok kiírását.
További vállalkozói elvárás a monetáris pénzügyi politika vállalkozásbaráttá tétele, a hazai vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, hazai tulajdonú „kisvállalkozói pénzintézet” létrehozása, továbbá a körbetartozások visszaszorítása, illetve szankcionálása, az építőiparban bevezetett regisztrációs rendszer kiterjesztése, a közbeszerzési eljárási rend átláthatóvá és nyilvánossá tétele, a szakképzés rendszerének gyakorlatorientált átalakítása, a közösségi közlekedés átvilágítása, az uniós és hazai fejlesztési támogatások rendszerének újragondolása.
A vállalkozások emellett elvárják még az államigazgatási rendszer átalakítását, szolgáltató jellegének erősítését, hatékonyságának javítását, a jog-, és rendeletalkotás előzetes és utólagos hatásvizsgálatát, gazdaság-szervezéssel kapcsolatos állami, regionális, megyei, illetve önkormányzati szintű közfeladatok áttekintését.
