A nemzetközi építőipari ágazat sikeres évei után a jelenlegi válságos időkben sokan jelentős zuhanást prognosztizáltak, ám a KPMG nemzetközi építőipari felmérése szerint a csökkenő kereslet, valamint a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés beszűkülése ellenére is van ok az optimizmusra.
Közben az Opten arról ad hírt, hogy novemberben meghaladta a háromezret az idén felszámolás alá került építőipari cégek száma Magyarországon.
A többség bízik a jövő évben
A globális felmérésében részt vevő építőipari cégek 64 százaléka növekedésre, vagy bevételeinek szinten tartására számít a jövő év közepéig, és 53 százalékuk állította, hogy a megbízásaik száma emelkedett vagy a korábbi szinten maradt az elmúlt 12 hónapban.
Hasonló a helyzet az aktuális megbízások számával kapcsolatban is, csupán 44 százalék számolt be csökkenésről. Úgy tűnik, a válság az európai, közel-keleti és afrikai térségeket sújtotta leginkább, ahol a megkérdezettek 54 százaléka jelezte az előirányzott profit csökkenését.
Előre menekültek
Kohári Gábor, a KPMG magyarországi irodájának ingatlan-tanácsadásért felelős igazgatója szerint általános az a vélekedés, hogy a globális pénzügyi válság az építőipart nagy mértékben sújtotta.
„Bár a válság valóban komoly hatással volt az iparágra, a társaságok többsége a kialakult helyzetet úgy ítélték meg, hogy az ésszerűsítési és karcsúsítási lépésekkel hatékonyabbá válhatnak, és amikor a növekedés végre megindul, ezek a vállalatok várhatóan felkészültebbek lesznek a sikeres működésre.”
V4-ek
A visegrádi országokban ugyanakkor az építőipar jóval viharosabb időszakát éli. „Mind a négy országban érzékelhető a jelenlegi gazdasági válság hatása; ennek mértéke az iparág sajátosságaiból fakadóan az egyes országokban eltérő.
A következő egy évben a figyelem középpontjába a cégek működési hatékonyságának növelése kerül, hogy a nehéz időszak a működési eredményekben minél kisebb visszaesést hozzon, és hogy a jövőbeni fejlesztésekhez minél stabilabb alapokat teremtsenek” – tette hozzá Kohári Gábor.
Magyar helyzet
Magyarországon az építőipar teljesítménye néhány korábban indított projektnek köszönhetően csupán kismértékben csökkent 2009 első félévben – folytatta.
„Arra számítunk, hogy a második félévben már nagyobb lesz a visszaesés, mivel nem indultak újabb jelentős építkezések. Kulcsfontosságú projektek jelenleg is futnak és a stratégiai jelentőségük miatt a várakozásoknak megfelelően időben meg is valósulnak; ilyen a MotoGP versenypálya Sávolyon, a négyes metró; főként ezek azok a beruházások, ahol az állam szerepe meghatározó” – hangsúlyozta.
Nálunk rengeteg céget számoltak fel
Harmadik hónapja több mint háromszáz céget számolnak fel havonta az ágazatban, de a minap napvilágot látott építőipari megrendelésállomány fényében ezt a tendenciát talán nem kell kivetíteni 2010 egészére – állítja az Opten.
Novemberben harmadszor haladta meg az egy hónapon belül felszámolás alá kerülő építőipari vállalkozások száma a háromszázat. Az év első 11 hónapjában bedőlt cégek száma ezzel átlépte a háromezres határt és év végére minden bizonnyal eléri a 3200-at. Soha ennyi építőipari cég nem ment még tönkre Magyarországon egy év alatt, de a rossz cégstatisztikák mellett megjelentek az első jó hírek az ágazat háza tájáról.
A számok mögött
„Nem tudjuk, hogy az októberi építőipari megrendelésállomány trendfordulót jelez, vagy csak véletlen események együttállásáról van szó, de a cégstatisztika még semmi jót nem mutat” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
A felszámolások száma magas szinten stabilizálódni látszik, és egyre több a végelszámolással megszüntetett vállalkozás is. Tavaly 11 hónap alatt 1176 cég megszüntetéséről döntöttek a tulajdonosok, idén pedig már 1845-ről, a növekedés ezen a téren 57 százalékos.
Összességében csökkent
A KSH által tegnap közzétett adatok szerint a 2009 októberében megkötött szerződések volumene 29,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az Opten szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly októberben hirtelen visszaesett a szerződések száma és volumene az építőiparban, hiszen akkoriban a legtöbb bank egyszerűen leállt a vállalkozások hitelezésével, és rendkívül bizonytalanná vált a jövő.
„Ez volt az igazi pánik időszaka. Tavaly októberben az akkor kötött szerződések volumene nem egészen 70 százaléka volt az egy évvel korábbinak, tehát a mostani emelkedéssel együtt is alacsonyabb a két évvel ezelőtti szinthez képest” – figyelmeztet az Opten igazgatója.
Nem trendforduló
Csorbai szerint nem árt emlékezetünkbe idézni azt sem, hogy a magyar építőipar már a válság előtti évben sem teljesített parádésan, tehát ha a KSH adata trendfordulót jelez, akkor sem a fellendüléskori szintekre térhet vissza az ágazat kibocsátása, hanem csak az azt követő alacsonyabb termelési értékekhez.
„Sok cég küzd még mindig az életben maradásért, és tudjuk, hogy télen kevesebb a munka, tehát mégha a megrendelésállomány növekedése kiutat is jelez a válságból, akkor is valószínű, hogy tavaszig még nagyon sok cég jut megoldhatatlan likviditási helyzetbe” – állítja az Opten igazgatója. Szerinte meg kell várni a tavaszi szezonálisan igazított adatokat ahhoz, hogy biztosat lehessen mondani az ágazat jövőjéről.
Lesznek ösztönzők?
A KPMG felmérése szerint az iparág jövője és fellendülése érdekében világszerte nagyarányú kormányzati ösztönző csomagok várhatóak, lehetőséget teremtve ezzel az infrastrukturális piac megerősödéséhez. A kérdés az, hogy mekkora összegről van szó, hol és hogyan lesz elérhető; erről világszerte sok vita zajlik.
Munkaerő-helyzet
Bizakodásra ad okot az ágazat tehetségmegtartó-képessége is. A jelen nemzetközi gazdasági környezetben némi meglepetésnek számít, hogy a globális felmérésben részt vevők 35 százaléka egyáltalán nem csökkentette alkalmazottainak létszámát. Nagyon kevés vállalat kényszerült arra, hogy a munkaerő költségeket fizetés-, illetve munkaóra-csökkentéssel, kifizetetlen szabadságokkal karcsúsítsa, sőt, a válság intenzitása ellenére a felmérésben résztvevők 28 százaléka semmilyen lépést nem tett e téren.
A KPMG felmérése azt mutatja, hogy a válság ahelyett, hogy az ilyenkor szokásos módon növelte volna a korlátozásokat, a vállalkozásokat arra ösztönözte, hogy fokozottabban ügyeljenek a projektekkel kapcsolatos kockázatokra – azaz, ami korábban az ágazat gyengeségének számított, most kiemelt figyelmet kap.
Kockázatkezelés
A válaszadók 73 százaléka azt mondta, hogy az elmúlt egy évben jobban ügyelt a kockázatkezelési kérdésekre. Többségük arról számolt be, hogy sokkal mélyebb elemzéseket készített a „kiemelt projektekkel” kapcsolatos kockázatokról, és a projektek megvalósulási kockázatainak részletes elemzésével, valamint az átfogó pénzügyi tervek készítésével jelentős időt illetve forrást biztosítanak a kockázatkezelésre, míg mások a megfelelőségre és az ügyfeleik pénzügyi stabilitására fókuszálnak.
