A testület közleménye szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, sérti az arányos közteherviselés elvét, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik. Az Ab megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem volna alkotmányellenes.
Mint írták, az Ab abból indult ki, hogy a gyermek nevelésére az alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők, együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteher-viselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteher-viselő képességével, akiket az alkotmány szerinti gyermektartási kötelezettség nem terhel, hanem annál kisebb – mutatott rá a testület. Hozzátették: az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések viszont azt eredményezhetnék, hogy minél több gyermekről gondoskodik a szülő, a családi pótlék mellett szerzett személyes jövedelméből annál több adót fizetne.
Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a jogalkotásról szóló törvényt, ezért azt 2010. december 31. napjával megsemmisítette – közölte ugyancsak a testület. Az Ab határozatában megállapította, hogy a törvényalkotó a jogszabály szövegét nem hozta összhangba az alkotmány jogforrási rendszerével és részben a mai alkotmányos berendezkedéssel.
