Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a januárba életbe lépő személyijövedelemadó-változásokról kedden.
A személyi jövedelemadó bruttósításánál az az alapvető gond, hogy a munkaadói járulék nem a jövedelem része, így nem lenne szabad a jövedelemadó alá vonni – vélte korábban Szabó Máté ombudsman, aki ezért beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Beadványát az Ab kedden elutasította.
A taláros testület azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.
Döntött az Alkotmánybíróság.
Számos más beadvány vár még az Ab elbírálására a 2010-es adótörvényekre vonatkozóan: így a családi pótlék megadóztatásával, a vagyonadóval, a „tevékenységre jellemző keresettel” kapcsolatban is.
Az Alkotmánybíróság határozata fölhívja a figyelmet: a törvényalkotónak a társadalombiztosítási járulék, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékének év közbeni emelése esetén megfelelő átmeneti szabályokat kell alkotnia a visszamenőleges adókötelezettség keletkezésének kiküszöbölése érdekében (már ha ilyesmire sor kerülne).
