Saját innovációjának köszönhetően menekülhet meg a nyersanyaghiánytól a sükösdi Házi Piros Paprika Kft. A fűszergyártó vállalat gépesítéssel igyekszik ellensúlyozni, hogy az utóbbi években a munkaügyi szabályozás szigorítása miatt egyre kevesebben szedik a növényt.
Hagyományosan kalákában, egymásnak segítve szüreteltek a családok, újabban azonban a munkaügyi főfelügyelet bünteti a nem közvetlen hozzátartozók által szívességként végzett munkát, így ezt egyre kevesebben vállalják. A folyamat gépesítésének az volt a fő hátránya, hogy az erre a célra használt berendezés leszüreteli az éretlen zöld darabokat is, rontva a késztermék minőségét.
Németh József cégtulajdonos újítása abban rejlik, hogy a konzervgyártásból ismert lézeres színválogató készüléket üzemelt be, amely felismeri és kirostálja a zöld selejtet.
Fotó: Kőhalmi Péter
Házi piros paprika nagyüzemileg
Németh József innovatív ötletei kezdettől fogva meghatározóak a vállalkozásban. Családjában két generációra visszamenőleg foglalkoztak házi őrölt pirospaprika készítésével. A vállalkozó már a rendszerváltás előtt felvirágoztatta a családi fűszerbizniszt, miközben a helyi termelőszövetkezet főagronómusaként a nagyüzemi gyártásra is rálátása volt.
E két technológia vegyítésével született meg 1990-ben a Házi Piros Paprika Kft. „A név arra utal, hogy azt a módszert próbáltuk utánozni ipari méretben, amellyel a jó hírű házi paprikát készítik” – foglalja össze a kezdeti ambíciókat az alapító. Az otthonról ellesett módszerrel hosszúkás hálókban fellógatva szárították a paprikát, ám a családi házaknál szokásos 200–300 kiló helyett már a kezdetekkor 700 mázsát fűztek fel.
Az induláskor szinte kizárólag húsipari vevők számára értékesítettek. A siker érdekében kissé mérsékeltebb árat kértek, mint a nagy beszállítók. A vásárlók egyéni igényei szerint szabályozták a fűszer erősségét, szemcseméretét, s a zsákokat – akkoriban egyedülálló módon – házhoz is szállították.
Márkaépítés
Komoly változást az hozott, hogy a paprika mellett más fűszernövényeket, többek között őrölt borsot, köményt, petrezselymet, kaprot is forgalmazni kezdtek. Ezeket egy csomagológép vásárlásával kis kiszerelésben, Házi Arany márkanéven is árulták, egyéni fogyasztókat megcélozva.
„Látszott, hogy ez az irány fejlődik, pedig akkor még nem is sejtettem, hogy a hús- és konzerviparban ekkora leépülés lesz” – emlékszik vissza a tulajdonos. Kezdetben 80 százalékban az iparnak adtak el, s csak 20 százalékban forgalmaztak csomagolt árut, mára megfordult az arány. A versenytársaknál mintegy 15 százalékkal jutányosabb árral lassanként az összes hipermarketláncba bekerültek.
Az árszint megtartása érdekében Németh József folyamatosan kísérletezik új módszerekkel. Tavaly két biomasszás szárítót is beállítottak. Számításaik szerint ez az energiatakarékossági beruházás két-három év alatt megtérül.
Olcsóbb lett az import
Az olcsó márkaként bevezetett Házi Arany árszintjét azonban egyre nehezebb megtartani a hipermarketek által szabott feltételek és a piaci nehézségek miatt. A magyar paprika mára egyharmadával drágább lett a Dél-Amerikából, Afrikából és Kínából származó fűszernövénynél, mert ezekben az országokban a hazainál naposabb az időjárás, jóval alacsonyabbak a munkabérek, s lényegesen nagyobb az előállított mennyiség.
Az import paprika az uniós csatlakozáskor, a védővám eltörlésével vált itthon is olcsóbbá a hazainál. Sőt, nélkülözhetetlen is lett, miután az utóbbi években a Magyarországon termesztett mennyiség a tíz évvel ezelőtti felére csökkent.
Pirosabb is az import
A meleg éghajlaton elérhető intenzívebb piros szín is versenyelőny, ezért az onnan származó árut színfokozóként még a magyar paprika legelkötelezettebb hívei is használják. „Félreértés ne essék, a magyar paprika nem a legjobb színű, csak az ízében verhetetlen” – oszlatja el a tévhitet Németh József.
E folyamatok hatására a csípős hazait egyre nehezebb eladni külföldön. „Ma a világpiacon csak az vásárol magyar paprikát, aki nem enged a nagyon magas minőségből” – magyarázza a vállalkozó, aki a teljes forgalom mintegy negyedét kitevő exportot 90 százalékban ipari vevőknek, főként csipsz- és ketchupgyártóknak adja el európai országokba, Ausztráliába és Kanadába.
Toxinbotrány
Pozícióját azonban alaposan meggyengítette a 2004-es paprikabotrány, amikor a megengedett mennyiséget jelentősen meghaladó mértékű toxint talált a hatóság több vállalat, köztük a Házi Piros Paprika egyes termékeiben. Emiatt itthon és külföldön egyaránt bevonták az érintett árukat.
Németh szerint hiába származott Spanyolországból az egészségre káros gombát tartalmazó nyersanyag, a forgalomba hozó magyar cégeken verték le a port. A nemzetközi visszhangot kiváltó ügy miatt megszűnt, s azóta sem éledt újjá a Bulgáriába irányult 30–40 tonnás exportjuk. Az értékesítés jó háromnegyed évig szünetelt Szlovákiában is. Külföldi forgalmuk még mindig csak az egyéb szárított termékek, a kapor, a petrezselyem és a spenótlevél eladásának köszönhetően nyereséges.
Nagy neveket vettek meg
A hazai felvásárlás stabilizálására komoly beruházásokat hajtottak végre. Három éve megvásárolták a paprikaőrlemény- és konzervgyártással foglalkozó Szegedi Paprika Zrt. részvényeinek szinte 100 százalékát. Az addig veszteséges fűszerpaprika-gyártást átszervezték, a szárítást a költséges városközponti telephelyről a
sarokpontok
■ A kis és közepes cégek előnyt kovácsolhatnak abból, hogy képesek egyéni igényeket kiszolgálni.
■ Más területekről átvett technológiák költséghatékony megoldásokat eredményezhetnek.
■ A családias légkör javítja a tulajdonosoktól távol dolgozó menedzsment elkötelezettségét.
városon kívülre helyezték át.
Tőkeinjekcióval nyereségessé tették a minőségi fűszerpaprika piacon domináns Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.-t is, miután a szegedi cégükkel közösen 2007-ben megszerezték annak 60 százalékát (a maradék 40 százalék a környékbeli termelőszövetkezetek tulajdonában maradt). A birodalomhoz tartozik további négy kisebb cégben szerzett részesedés, illetve teljes tulajdonjog.
Gyorsan növekednek
Az akvizíciókhoz felvett hitelek jócskán eladósították a cégcsoportot, csak a kamatok fizetése 500 milliós tétel évente. A Németh Józsefhez kapcsolódó cégek azonban így már a fűszerpaprika-piac mintegy 70 százalékát uralják.
A felvásárlások ahhoz is hozzájárultak, hogy a Házi Piros Paprika Kft. a gyorsan növekvő, nyereséges cégeket tömörítő Figyelő Feltörekvő középvállalatok 200-as rangsorának felső hatodába
került. A tulajdonos tudatosan meghagyta a csoporthoz tartozó
vállalkozások önállóságát, mivel azok mind eltérő profilúak, különbözik az eszközállományuk és a területi érdekeltségük is.
Családias légkör
Fontosnak tartja, hogy családias légkört alakítson ki a menedzsmentben. „Így elkerülhető, hogy az egymástól távol eső egységek vezetői visszaéljenek a helyzetükkel” – summázza. Egyik fia néhány éve vette át tőle a Házi Piros Paprika ügyvezetői feladatait, lánya ugyanitt az adóügyeket intézi, másik fia a külkereskedelemmel foglalkozik. Felesége a marketingben, a vámügyekben, s a fűszermixek ízének kikeverésében segít.
Egyszemélyes döntések
Az összesen több mint 10 milliárd forint nettó árbevételt produkáló vállalatcsoport élén az alapító mégis leginkább egymaga hoz döntéseket. A mai napig ő egyeztet minden jelentősebb partnerükkel.
Csaknem egy évtizede hűséges ügyfelük, a vállalat termékeit egyebek közt Németországban, Svédországban és az Egyesült Államokban forgalmazó Soós Ingredients Kft. tulajdonosa, Soós Zsuzsa kiemeli, milyen könnyebbség számukra, hogy évek óta mindig ugyanazzal az egy emberrel kell tárgyalniuk, aki a legkisebb részletekbe menően ismeri a cég működését, a termékek hátterét. Ennek érdekében Németh József a legkülönbözőbb munkafolyamatokban vesz részt.
Vasárnaponként maga őrzi egyik telepüket, miközben a műhelyében javítgat, vagy barkácsolja a következő technológiai újításokat. Gyakran előfordul az is, hogy kamionnal személyesen viszi ki az árut az európai partnereknek, akár még ünnepnapokon is.
A teljes cikket a legfrissebb Figyelőben olvashatja!
