A válságnak jól körvonalazható jelei voltak, a gazdasági profit 40 százaléka ugyanis a pénzügyi tranzakciókból származott, ez intő jel lehetett volna arra, hogy nem működik megfelelően a fiskális modell – mondta Joseph E. Stiglitz, a közgazdaságtan rock sztárjának nevezett professzor Budapesten.
A bankok és a kormány a felelős
A közgazdász szerint a jelenlegi válságért általában a kormányt, a bankokat vagy a hitelfelvevőket szokták okolni, utóbbiak hibáztathatóak ugyanakkor a legkevésbé, hiszen a válság áldozatai rendelkeztek a legkevesebb információval a háttérben zajló folyamatokról. A bankok a kormányra mutogatnak, véleményük szerint megfelelő szabályozással elejét lehetett volna venni a túlhitelezésnek. Ez azonban hamis érv, a bankok ugyanis lobbitevékenységük során mindent megtettek annak érdekében, hogy a kormány a lehető legkevésbé szabályozza tevékenységüket. Stiglitz szerint a kormányzat felelőssége abban áll, hogy kialakította a felelőtlen kockázatvállalás kultúráját a kereskedelmi bankok körében.
A Nobel-díjas amerikai közgazdász a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) szerdán tartott előadásán elmondta: válság közepette az adócsökkentés valószínűleg a legrosszabb formája a pénzköltésnek, mert nem serkenti a gazdaságot. Az adófizetőknél hagyott pénznek csak nagyjából a fele kerül bele a gazdaság véráramába, a másik felét félreteszik az emberek, pedig a kilábalás érdekében arra volna szükség, hogy vásároljanak, fogyasszanak – mondta Stiglitz.
Stiglitz Budapesten (Fotó: Gáti András, FN) KÉPGALÉRIA
Egy jó gazdaságösztönző csomagba nem tartozik adócsökkentés, különösen akkor nem, amikor aggasztó a költségvetési hiány és az államadósság nagysága – mondta a világhírű közgazdász. A New York-i Columbia Egyetem professzora ugyanakkor hozzátette: a legtöbb országban túlzott az aggodalom a deficit és a hiány miatt.
Az államok hitelfelvétellel igen hasznos fejlesztéseket hajthatnak végre például az oktatás és a technológia területén, és ezek a beruházások a kamattehernél jóval nagyobb hozamot termelhetnek, feltéve, hogy jól sáfárkodnak a felvett hitellel – mondta Joseph Stiglitz.
A válságra adott amerikai választ Stiglitz rendkívül veszélyesnek nevezte, a bankmentő csomaggal ugyanis főleg a részvényeseknek nyújtott segítő kezet az amerikai kormány.
Félrevezető GDP-adatok
A jelenlegi válság hasonló a korábbiakhoz, a kilábalás ugyanakkor jóval nehezebb lesz a pénzügyi rendszer szabályozottsága és a korábbinál bonyolultabb összefüggésrendszere miatt – véli a közgazdász. Stiglizt szerint a válság megmutatta, hogy a GDP adatok mennyire félrevezetőek lehetnek, ha csak ebből a mutatóból vonunk le következtetéseket egy ország gazdasági állapotára vonatkozóan. Az Egyesült Államok gazdasága csupán a GDP-mutatók alapján 2007-ben még igen jónak tűnt, az intő jelek azonban már akkor is ott voltak. A munkanélküliségi ráta, a fenntartható fejlődés és a kreditegyensúly vizsgálata elengedhetetlen – hívta fel a figyelmet.
Joseph Stiglitz a Lehmann Brothers csődjét a Berlini Fal leomlásához hasonlította, amely szintén egy korszak végét jelentette.
Joseph Stiglitz és az Asszimetrikus információk
Az 1943-ban született Joseph Eugene Stiglitz 2001-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat George Akerloffal és Michael Spence-szel együtt. Mind a három kutatót az aszimmetrikus piaci információk kutatásáért díjazták. Az aszimmetrikus piaci információk elmélete azt jelenti, hogy például valamely vállalat igazgatótanácsának és vállalatvezetésének tagjai többet tudnak a cég jövedelemzőségi helyzetéről, mint maguk a részvényesek, a hitel felvevője jobban ismerik saját jövőbeli törlesztési kilátásait, mint a hitelnyújtó pénzintézet, a biztosító kuncsaftja pedig jobban ismeri saját kockázatait, mint az erre törekvő biztosító.
A Stiglitz által is jegyzett elmélet azt vizsgálja, hogy a piaci információk efféle aszimmetrikus eloszlása miképp befolyásolja az információcserét, és az miként hat konkrét piaci folyamatokra, például az áruk minőségére vagy a hitelkamatok nagyságára.
