Üzleti tippek

Köddé vált a magyar áruk védelme

admin
admin

2009. 10. 16. 11:48

A parlament hétfőn elfogadta az élelmiszer-beszállítók védelméről szóló törvényt. Az élelmiszer-feldolgozók úgy tűnik elégedettek, a kereskedők azonban nem. Gondjuk van többek között a 30 napos fizetési határidővel és az elkészítendő üzletszabályzattal, valamint azzal is, hogy szerintük teljes körűen védelmünkbe vettük a multikat. Már nem mondja senki, hogy 80 százalékban magyar áru lesz a boltok polcain.

Hétfő délután az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a köztársasági elnök által júniusban megfontolásra visszaküldött, és azóta átdolgozott törvényt, mely a „mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szól. A jogszabály 2010. január elsején lép hatályba.

A törvény felsorolja a tisztességtelen magatartási formák jó részét, ezért az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) elnöke, Éder Tamás reméli, kicsit kiegyensúlyozottabbá válik beszállítók és kereskedők kapcsolata. Nincsenek ugyanakkor illúziói arról, hogy a törvény el tudná törölni az erőkülönbséget. Azt gondolja, főleg a kis- és közepes cégeknek lesz könnyebbség, hogy bizonyos korábban a gyakorlatban alkalmazott lépéseket nem tehet meg velük szemben a kereskedő következmény nélkül.

Tény, hogy sok pontban változtattak a szövegen, de még mindig vannak benne kérdések – állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György. Egyetért a céllal, hogy szabályozni szükséges a kereskedő és a beszállító kapcsolatát, de a részleteket illetően vannak fenntartásai, például a 30 napos fizetési határidővel és az úgynevezett üzletszabályzattal kapcsolatban.

Alaposabb elemzéshez több idő szükséges, mondták mindketten, a szöveg ugyanis csak hétfő délelőtt vált ismertté.

30 napos fizetési határidő

A legfontosabb vívmány, hogy az átvételt követő harmincadik napig fizetniük kell a kereskedőknek, ami a mai gyakorlatban sajnos még egyáltalán nem jellemző – jelenti ki Éder Tamás. Van aki ezt a tételt feleslegesnek tartja, mondván, hogy a mezőgazdasági rendtartási törvény is ugyanígy szabályoz. Csakhogy az agrárrendtartás szerint ennek nincs következménye, az új törvénnyel pedig lesz.

Vámos Györgynek ez a pont is szemet szúrt. Semmi gondja a határidővel, különösen hogy az agrárrendtartási törvény is előírja. A baj ott kezdődik, hogy a kereskedő minden nap rendel, minden nap szállítanak neki, de a számlát (ami az adótörvény szerint a fizetés feltétele) többnyire összevontan kapja meg, később, nem naponta – vázolta. Így előfordulhat, hogy a kereskedő csak jóval a termék átvételét követően kapja meg a számlát. Ekkorra a 30 napos fizetési határidő a gyakorlatban elolvad, ami kezelhetetlen lehet a kereskedő számára – szögezi le.

Polcpénz és társai

Éder Tamás üdvözölte, hogy nem valós szolgáltatásért nem kérhetnek térítést a nagyobb láncok, ahogy olyan szolgáltatásért sem, amit nem kért a beszállító, valamint hogy a szolgáltatás díjtételének arányosnak kell lennie annak nagyságával. Szerinte ezzel sokkal átláthatóbb lesz a kereskedő és a beszállító viszonya, és utóbbi kevésbé lehet kiszolgáltatva, mint eddig. A szerződések átdolgozása ugyan fog okozni némi nehézséget, de ennyit megér – tette hozzá.

Magától értetődő, hogy a kereskedő akkor ne kérhessen szolgáltatásért pénzt, amikor nem ad cserébe semmit, ezt Vámos György sem vitatja. Azt már furcsállja, hogy a húszmilliárd forintos éves forgalom feletti üzleteknek szolgáltatásaikat üzletszabályzatban kelljen nyilvánosságra hozniuk, és ez „általános szállítási feltételnek” minősüljön. Az OKSZ számára nem egyértelmű továbbá, hogy milyen mélységben kell az üzletszabályzatban meghatározni az utólagos visszatérítéseket.

Minden élelmiszerre vonatkozik

A köztársasági elnök által visszaküldött törvényben még mellékletben rögzítették, mely termékcsoportokra vonatkozzon a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma. Ezt az ÉFOSZ kifogásolta, mert nem tartották jónak a szűkítést. Most minden élelmiszer forgalmazására állnak a tilalmak.

Az OKSZ szerint ez éppenséggel nem szolgálja a magyar termelők és kisfeldolgozók érdekeit, mivel a törvény végül nem csak azokra a termékcsoportokra vonatkozik, ahol jellemzően erős a magyar mezőgazdaság. Úgy látják, most a magyar élelmiszer-feldolgozásban jelentős szerepet játszó multinacionális cégeket immár teljes körben védelmünkbe vettük, amire nem volt szükség.

Köddé vált a magyar áruk védelme

A törvényt megelőzően elkészült, de végül hatályba nem lépett élelmiszerkódex talán legismertebb ígérete az volt, hogy nyolcvan százalékban magyar áruk lesznek a boltok polcain, és pont ez a pontja vérzett el. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis az uniós és a magyar versenyjogra hivatkozva többek között ezt a pontot is vizsgálta. Az OKSZ egyébként a kódextárgyalásokon többször is felvetette, hogy egyes pontjai ütközhetnek az európai versenyjoggal, de hiába.

Éder Tamás továbbra is fenntartja, hogy bár jogszabályban nem szerepelhet a magyar áruk védelme, kódexben igen. Azzal érvel, hogy míg előbbinél vannak következmények a be nem tartásra, utóbbinál nincsenek, mert az csak ajánlás. Lehetett volna olyan megoldást találni, ami az aláíró feleket és a GVH-t is kielégíti. Üzleti kultúrát nagyon nehéz jogszabályokkal terelgetni, erre sokkal alkalmasabb lett volna a kódex – tette hozzá.

Szankciók

A tisztességtelen kereskedőre kiszabható bírság maximuma a törvény szerint a kereskedő előző évi nettó árbevételének tíz százaléka (vagyis figyelembe veszik a cégméretet is), legalább százezer, legfeljebb ötszázmillió forint lehet, az ismétlődés pedig ennél is súlyosabb büntetést von maga után.

A törvény által rögzített szankciókat elfogadhatónak tartja Éder Tamás, és azt is, hogy első alkalommal megállapítás nélkül megúszható a szabályszegés, amennyiben a kereskedő ígéretet tesz a korrekcióra. Helyesli, hogy ellentétben a korábbiakkal, komoly következményei lehetnek a tisztességtelen viselkedésnek.

Vámos György a tisztességtelen kereskedők nyilvánosságra hozatalával egyet ért, azonban megjegyzi, jó lenne, ha ugyanilyen szabály alapján az élelmiszer-feldolgozók kihágásai is felkerülnének a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapjára, az élelmiszertörvény alapján.

Ami hiányzik

Nehezményezi Vámos György, hogy az élelmiszer-feldolgozók és a mezőgazdasági termelők kapcsolatát nemszabályozták a törvényben, pedig ezt többször is kezdeményezték a jogalkotónál. Mint mondta, a termelők elsősorban a feldolgozókkal és a viszonteladókkal állnak kapcsolatban. Tehát ha panaszkodnak, hogy keveset kapnak a megtermelt mezőgazdasági alapanyagokért, akkor a velük ténylegesen üzleti kapcsolatban állókat kell megregulázni. A kódexben ez szerepelt – tette hozzá.

Az ÉFOSZ nem zárkózik el attól, hogy szabályozva legyen a feldolgozó és a termelő kapcsolata, de azért megjegyzi, hogy a termelők demonstrációi jellemzően a kereskedők felé irányultak, nem a feldolgozók felé. Látványos hiányosságok sokkal inkább a beszállító és a kiskereskedő kapcsolatában voltak, ezért elsősorban ezt kellett kezelni.

Legfrissebb videó mutasd mind