Szobaméretű számítógépen írta diplomamunkáját 1978-ban Beck György. „Annak a gépnek a sebessége, a teljesítménye még összevethető volt a fejszámolással” – jegyzi meg viccesen, arra utalva, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen óriási fejlődésen ment keresztül az iparág.
A matematikus végzettségű vezető korán megmutatkozó kutatói vénájára utal, hogy szakdolgozatának már a címét sem lenne egyszerű leírni, több sort foglalna el, és földi halandó nem nagyon tudná értelmezni. „Egy adott terület mélyebb megismerése volt a feladat” – magyarázza Beck, és ez annyira jól sikerült, hogy kezdetben a Számítógép-alkalmazási Kutató Intézetnél alkalmazott-kutatói karrierbe kezdett.
Beck György egyik legemlékezetesebb menedzsment újítását még a kilencvenes években, a Digital vezetőjeként vitte véghez. Az amerikai multi magyar leányának élén – a tulajdonossal vívott nem kis harcok árán – keresztülvitte a „kis ország modell” elképzelését. Azzal érvelt, hogy egy tízmilliós kelet-európai piacon működő egység eredményeit nem lehet, nem célszerű szigorúan a globális sztenderdek szerint mérni, el kell attól térni. A tengerentúlon először „dobtak egy hátast” a renitens gondolattól, hogy a világszerte alkalmazottaknál jóval kevesebb elemmel mérjék a teljesítményt, de amikor látták, hogy a leányvállalat ennek köszönhetően „levegőhöz jutott”, és fejlődése gyorsult, engedtek a kezdeményezésnek.
Amikor a Vodafone vezérigazgatói székébe ült, azzal „ijesztgették”, hogy a mobiltársaságnál nem lesz nagy szabadsága, merevebb struktúrába kell majd beilleszkednie. „Ez nem igazolódott, sőt, az utóbbi években éppen a globális informatikai cégeknél szűkült be a vezetők játéktere, azokhoz képest a Vodafone lényegesen többet enged nekem” – állítja. Igaz, a cégen belül erősen lobbizni kell azért, hogy egy-egy fejlesztési projektet Magyarországra hozzanak, de a feladat korántsem lehetetlen, a hazai leányvállalatnál (is) folyik például a következő generációs (4G) mobilhálózat tesztelése.
A mobiltársaságnak egyszerűen muszáj helyben tartani a fejlesztések egy részét, hiszen a világban nincs két teljesen egyforma nemzeti mobilpiac. Sok az eltérés, az ország fejlettsége, a piaci szereplők száma, a Vodafone helyzete mindenhol különböző, ezért – Beck György becslése szerint – a fejlesztési büdzséje most nagyobb, mint a vezető informatikai cégekének.
Beck György több bátor döntéséről és innovációs alapelveiről a Figyelő TOP200 című kiadványban olvashat. Az évtized leginnovatívabb cégvezetőjét október 16-án, a TOP 200 gálán hirdetik ki, addig ismertetjük a többi jelölt rövid életútját is.
