Adómegtakarítás K+F-fel

A magyar társaságiadó-törvény számos, K+F tevékenységgel összefüggő kedvezményt tartalmaz. Ilyen például a K+F közvetlen költségeihez, az azok között elszámolt bérköltséghez, a kapott jogdíjhoz kapcsolódó adó- és adóalap-csökkentés, gyorsított értékcsökkenés. Bizonyos feltételek esetén az innovációs járulék bruttó összegéből is levonhatóak a K+F költségek.

A szolidaritásiadó-törvény a társaságiadó-törvényhez hasonlóan szintén tartalmazza a K+F tevékenységhez kapcsolódó azon kedvezményt, hogy a K+F közvetlen költsége levonható a szolidaritási adó alapjából. Mindezeken túl, a 2010. január 1-jével életbe lépő adótörvény-változásokkal az iparűzési adó alapja is csökkenthető lesz a K+F tevékenység közvetlen költségével, mondta el a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője, dr. Kövesdy Attila.

Ahol lehetnek kiaknázatlan lehetőségek

A hazai adójogi szabályozás tehát kiemelkedően kedvez a K+F-nek, ennek ellenére számos vállalat nincs tisztában azzal, hogy az általa végzett tevékenység mekkora hányada minősül kutatás-fejlesztésnek.
A nemzetközi adatok szerint az egyes iparágakban – iparágtól függően – akár a teljes árbevétel 20 százalékát is elérheti a K+F tevékenységhez kapcsolódó elismert költségek aránya – a cégek között sokan ennek mégis csupán töredékét használják ki.

Bankszakmai és biztosítási területen is számos tevékenység minősülhet K+F tevékenységnek – a nemzetközi példák alapján az ilyen szektorban aktív társaságok teljes bérköltségének mintegy 1,5 százaléka például jellemzően elismert K+F bérköltségnek minősül.

Vannak továbbá olyan ágazatok is, amelyekben – a társaságok feltételezése ellenére – szintén folytatnak K+F tevékenységet. Ilyen ágazat többek között a média, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, de a kohászat és az építőipar is – közölte a Deloitte Zrt. szakértője.

Nem élnek a lehetőséggel

A vállalatok többsége nem él az adójog által nyújtott lehetőségekkel, mivel nem ismerik pontosan az erre vonatkozó jogszabályokat, sőt gyakran még arról sincs pontos képük, mekkora valójában a vállalatuk által végzett K+F tevékenység mértéke. Annak érdekében, hogy a vállalat ténylegesen az általa végzett kutatásfejlesztési teljesítmény alapján tudja igénybe venni az adókedvezményeket, pontosan fel kell mérnie ilyen jellegű tevékenységeit.

Ehhez előzetesen meg kell vizsgálnia a cég potenciális K+F tevékenységeit, és be kell azonosítania az ezekhez kapcsolódó költségeket. Csak ezek alapján készíthető előzetes becslés arról, hogy a céget megillető K+F kedvezmények kihasználása révén milyen mértékű adómegtakarítás érhető el – tette hozzá.

Melyik tevékenység minősül K+F-nek?

Annak eldöntésére, hogy egy adott szolgáltatás K+F tevékenységnek minősül-e, a válasz elsődlegesen a hazai jogszabályokban keresendő, de támpontot adhatnak még a Magyarországon K+F tevékenységek megítélésére, kezelésére vagy összefogására hivatott hatóságok állásfoglalásai is.

Mivel a hazai jogszabályi definíció meglehetősen szűkszavúan rendezi ezt a speciális kérdéskört, a K+F tevékenységek azonosításához további útmutatást, segítséget jelenthet az úgynevezett Frascati-kézikönyv is. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) kézikönyve arról rendelkezik, hogyan kell megközelíteni a kutatás-fejlesztési tevékenységeket, hogyan lehet statisztikailag számba venni azokat, valamint az egyes iparágakra lebontva pontosan mely tevékenységek minősülnek kutatásfejlesztésnek – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.

Az érvényesíthető kedvezmények és az így elérhető kiadáscsökkentés mértéke természetesen vállalkozásonként eltér, a cég egyedi adottságainak függvénye. Az adójogi kockázatok minimalizálása nem egyszerű feladat, de érdemes vele foglalkozni, főleg a jelen gazdasági környezetben, amikor minden cég keresi, hogyan csökkentheti kiadásait.