Üzleti tippek

Köhögő hamutartó a kreatív bölcsőben

admin
admin

2009. 09. 19. 11:00

Uniós támogatásból Magyarország megduplázza az inkubátorházak számát, mert a meglévők közül kevés felel meg a nemzetközi standardoknak. Igaz, ezeket se használjuk ki. De ahol igen, ott jó pár kkv. növekedése indult be, járt utána a Figyelő Üzlet&Siker melléklete.

Füst hatására köhögő tapéta és hamutartó – ezzel bírnák jobb belátásra a dohányosokat a Kitchen Budapest (Kibu) fiatal feltalálói, akik a speciális tapétát már be is mutatták egy svájci kiállításon. Itthon a Magyar Telekom (MT) által két éve újszerű megoldások kikísérletezésére alapított inkubátorházban dolgoznak. A Kibut a cég olyan új kezdeményezések, kreatív ötletek támogatására hozta létre, amelyek később akár versenyképesek is lehetnek a piacon. Furcsa kísérleti projektekből soha nem szenvedtek hiányt.

Közülük a legsikeresebb a prezentációk készítését egyszerűsítő, forgó, zoomoló effektusok alkalmazását is lehetővé tévő Prezi, amelyért a technológiai szaksajtó és a felhasználók is lelkesednek. Az alapverzióban ingyenesen elérhető Flash-alapú alkalmazás további fejlesztésébe beszállt a Sunstone Capital kockázatitőke-befektető cég, valamint Jack Dorsey, a Twitter társalapítója is.

A Macher Kft. üzeme. Az egyebek mellett kábelfeldolgozással foglalkozó cég inkubátorház nélkül sokkal lassabban nőtt volna.

A Macher Kft. üzeme. Az egyebek mellett kábelfeldolgozással foglalkozó cég inkubátorház nélkül sokkal lassabban nőtt volna. Fotó:Hartyányi Norbert

A Prezi egyik létrehozója, Somlai-Fischer Ádám részt vett a Kibu megalapításában, és tanácsadóként jelenleg is támogatja annak működését. Úgy véli, az ottani környezet nélkül soha nem lett volna termék a Preziből, és csak ő meg néhány barátja használná. Az inkubátorházban jöttek rá arra, hogy olyasvalamit alkottak, ami nemzetközi szinten is sikeres lehet. Ebben rengeteget segített az MT útmutatása, illetve az a rengeteg tapasztalat, amelyhez annak révén jutottak, hogy a társaság szakemberei több száz fős hallgatóság előtt tartott előadásoknál használták a megoldást.

az inkubátorházakról

ÁTLAGOS MUTATÓK
■ Az Európai Unióban 25 vállalkozásnak ad helyet; a bérlők 3–5 évig maradnak; egy átlagos inkubátor 41 munkahelyet teremt évente (ez az unióban összesen mintegy 30 ezer állást jelent)
■ Magyarországon a bérlők többsége hagyományos tevékenységet folytat; mintegy 20 százalékuk már több mint öt éve igénybe veszi a szolgáltatást, és nem törekszik innovációra

ALAPJELLEMZŐK
■ Infrastruktúra, szolgáltatások és kedvezmények együttese
■ Európában jellemzően közpénzek felhasználásával segíti a nagy növekedési potenciálú kkv-k fejlődését
■ A végső cél a munkahelyteremtés, valamint az innováción keresztül a nemzetgazdaság versenyképességének növelése

Támogató környezet

A Kibu az új ötletekre összpontosít, mivel az inkubátorházak egyik feladata éppen annak segítése, hogy az innovatív elképzelésekből nagy hozzáadott értékű termék legyen. Nálunk mégsem ez a jellemző.
Ahogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Technológiai Inkubátor Programjához (TIP) készült előzetes szakmai elemzésből is kitűnik, a legtöbb magyarországi inkubátorházban többségében már kitaposott úton járó kis- és középvállalkozásokat (kkv) – köztük például kozmetikai és fodrászszalont, virágüzletet – találunk.
Pedig társadalmi szempontból a fejlődésre képes kkv-knak érné meg támogató környezetet teremteni. Utóbbi magában foglalja a kedvezményes bérleti díjakat, a tanácsadást, a marketingtámogatást, ráadásul a cégek egymástól is tanulhatnak, illetve igénybe vehetik a mellettük működők szolgáltatásait.

Az inkubátorházzal könnyebb a növekedés

Ez segítette a növekedésben az egyebek mellett kábelfeldolgozással foglalkozó német–magyar vegyes vállalatot, a Macher Kft.-t is, amelynek első telephelyén 1991-ben még telefon sem volt, s a szomszéd utcába kellett átjárniuk. A költözésre akkor szánták rá magukat, amikor elérhetővé vált egy nagy volumenű megrendelés, amelyet az akkori helyen nem tudtak volna teljesíteni. A Székesfehérvári Vállalkozói Központ szívesen fogadta őket, így a cég péntektől hétfőig falbontással együtt is be tudott költözni, s elnyerte a munkát.

Az inkubátorház vendégszobáját is kihasználták, így nem kellett szállodát bérelni külföldi vendégeiknek. Macher Endréné, a ma már 70 embert foglalkoztató, 1994 óta saját gyártócsarnokot és irodaépületet fenntartó cég ügyvezető igazgatója úgy véli, az inkubátorház nélkül sokkal lassabban növekedett volna a vállalat.

visz-paraméterek

■ A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége 23 tagjából 5 profitorientált kft., a többi alapítvány, közalapítvány, önkormányzati cég vagy nonprofit kft.
■ A betelepülő vállalatok bérleti díja függ a koruktól: az egy évnél fiatalabbaknak 25–30 százalékos kedvezmény jár, a 3 évnél régebbiek már az alapdíjat fizetik, a 6 éven túliak pedig annál 30 százalékkal többet
■ Ha egy vállalat innovatív tevékenységbe kezd, akkor kortól függetlenül, egyéni elbírálás alapján is kaphat kedvezményt
■ Profitorientált cégeknek a pályázati források, valamint a bérleti díjak miatt érdemes inkubátorházat kialakítaniuk

Jó kiindulópont

Hasonló utat járt be a Regia Rex nyomda is, amelynek tulajdonosai sokáig keresték a megfelelő helyszínt. Egy ideig egy tízemeletes tömbház alagsorában működtek, ahonnan azonban a zaj miatt gyorsan kiutálták őket a lakók. E vállalkozás is egy inkubátorházban talált átmeneti otthonra, ahol hat évig maradtak, s 1999-ben költöztek be jelenlegi székhelyükre, egy ipari parkba.

Akad olyan társaság is, amely „felnőttkorba” lépve sem szakad el teljesen az inkubátortól. Az öltözőszekrényeket gyártó, 50 embert foglalkoztató Metalobox Kft. 1997-ben szintén a vállalkozói központban kezdte meg tevékenységét, és noha a gyár, valamint a raktár már máshol van, az irodát továbbra is ott bérlik. Nem csak a még mindig viszonylag kedvező díjszabás miatt, hanem azért is, mert úgy vélik, a saját irodaház építése csak lassan térülne meg.

Foghíjak

Szirmai Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának vezetője ugyanakkor furcsállja, hogy számos hazai inkubátorházban nem csak kezdő vállalkozásokat találni. Mint rámutat, az inkubálás a legdrágább vállalkozásfejlesztési mód, ám nem feltétlenül a leghatékonyabb. Ráadásul – valós igények híján – a mintegy 40 magyarországi intézmény egy része ingatlanhasznosítóként működik, és a városokból kiszoruló, olcsó telephelyet kereső cégeket vonzza.

A szakember szerint egy szigorú szakmai szűrőn csak az inkubátorházak alig harmada menne át. Ez utóbbiak közül is csak minden második nevezhető sikeresnek: ennyi mozdítja elő érdemben a kutatás-fejlesztést és a munkahelyteremtést. Ennek részben az az oka, hogy egy vállalkozásfejlesztési központ menedzseléséhez speciális, „skizofrén” képességek szükségesek: össze kell hozni a cégeket és a piacot, csakhogy az erre képesek többsége inkább saját vállalatot vezet.

Nehéz az elfogadtatás

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület adatai szerint tavaly – a kivásárlásokat nem számítva – csak húsz kockázatitőke-tranzakció volt hazánkban, ezt Szirmai az érdeklődés hiányaként értékelte. Kedvező esetben ugyanis befektetők karolnák fel az ígéretes ötleteket kidolgozó cégeket, ahogy az a Prezinél is történt.

Az inkubátorházaknak az innovatív társaságok esetén van leginkább létjogosultságuk, például abban segédkezve, hogy biotechnológiai cégek közösen használhassanak drága műszereket vagy nagy teljesítményű számítógépeket. Ám az új megoldásokon dolgozó cégek verbuválása nehéz, ezt jól mutatja, hogy még a fővárosi Infopark kifejezetten erre a célra szolgáló részén is alig találni ilyet.

TIP a váltáshoz

Az NKTH is tisztában van a problémákkal, vagyis hogy az országban kevés olyan inkubátorház működik, amely megfelel a nemzetközi standardoknak, a kisvállalkozások pedig nem képesek megfizetni az efféle, piaci alapú létesítmények szolgáltatásait. Ennek áthidalására indítja be a hivatal a közeljövőben a TIP-et.

E program keretében innovatív vállalkozások kaphatnak támogatást arra, hogy igénybe vehessék a szükséges kutatási kapacitást és üzletfejlesztési segítséget, ami egy ötlet, tudományos eredmény termékké fejlesztéséhez nélkülözhetetlen.

Annus István, a VISZ társelnöke. „Bárki kiteheti az inkubátorház táblát.

Annus István, a VISZ társelnöke. „Bárki kiteheti az inkubátorház táblát.”

Duplázás

Szükség is lesz ilyen vállalkozásokra, ugyanis az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében egy év alatt mintegy 30 inkubátorház, technológiai park kialakítására ítéltek meg támogatást, ezeket öt éven keresztül kell inkubátorházként működtetni. A közeljövőben tehát közel kétszeresére nő ezen intézmények száma.

Annus István, a 23 szervezetet összefogó Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének (VISZ) társelnöke ezzel kapcsolatban problémának tartja, hogy – például az ipari parkokkal ellentétben – nincs általános, az állam által is elfogadott definíció az inkubátorházak mibenlétére, így bárki kitehet ilyen táblát.

Változatos segítségnyújtás

Az új központok egyike a XIV. kerületben létesül, és a közép-magyarországi régió kis- és közepes vállalkozásai számára nyújt majd támogatást. Nem csak induló cégeket várnak, hanem olyanokat is, amelyek a növekedés vagy éppen a megtorpanás miatt kerülnek új helyzetbe. A zuglói úgynevezett virtuális inkubátorház lesz. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül kell beköltözniük a vállalatoknak, a tanácsadást és minden egyéb szolgáltatást online is elérhetik, szükség esetén pedig egy-egy alkalomra is bérelhetnek termet vagy alkalmi munkaállomást.

Másféle, de szintén inkubátorjellegű szolgáltatást nyújt az Innohightech Egyesület, amely a magyar szabadalmakat, kutatás-fejlesztési eredményeket igyekszik eljuttatni a gyártókhoz, szükség esetén befektetőket is felkutatva. Közvetítői tevékenységének köszönhetően a leghamarabb járműipari, szigeteléstechnikai találmányok jelenhetnek meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.