Üzleti tippek

Marketinghiány a kkv-knál

A hazai kkv-k közül egyelőre kevesen folytatnak tudatos marketing tevékenységet, és keveset is költenek erre a célra. A legnépszerűbb reklámeszköz az internet, 54 százalékuk használja ezt a lehetőséget.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze egyharmada, 32,8 százaléka folytat tudatos marketing tevékenységet – derül ki a Szonda Ipsos és a Marketing Commando közös felméréséből.
Ez az adat azért is megdöbbentő, mert rámutat, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k még mindig nincsenek tudatában a marketing jelentőségének. Holott, az eredmények elemzéséből világosan kitűnik, hogy azok a mikrovállalkozások és a kkv-k, amelyek marketingeznek, nagyobb éves forgalomra számíthatnak mint azok, amelyek nem alkalmaznak marketinget.

Bár még mindig igen alacsony a tudatos hirdetési tevékenységet végző kkv-k aránya, azért az elmúlt években lassú javulás ment végbe ezen a területen. A Marketing Commando egy 2002-es felmérése szerint ugyanis még csak a mikrovállalkozások és kkv-k 18,7 százaléka marketingezett. Ennek tükrében a most mért 32,8 százalék egy pozitív változás, mégis aggasztó milyen sokan nem népszerűsítik a termékeiket, szolgáltatásaikat, pedig az alapvető marketing fogásokat nagyon könnyű elsajátítani és használni – mondta el Wolf Gábor, kkv marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások éves szinten átlagosan a forgalmuk 4 százalékát fordítják marketingre. Ez jelentősen elmarad a szakirodalmak és szakemberek által javasolt 5-10 százalékos szinttől. Ezt az értéket mindössze a vizsgált mikro-, kis- és közepes cégek 19 százaléka fordítja a marketingre. Ugyancsak 19 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyáltalán nem költenek marketingre.

A mikrovállalkozások és a kkv-k legkedveltebb reklámeszközei az Internet, amit a válaszadók fele (54 százalék), a nyomtatott média, amit egyharmaduk (35 százalék), és a szórólap, amit 26 százalékuk használ. Érdekes összefüggést mutat a reklámeszközök számának alkalmazása a marketing aktivitás tekintetében. A marketing tudatos cégek döntően négy, vagy annál több reklámeszközt alkalmaznak, szemben azokkal a cégekkel, amelyek nem marketingeznek, utóbbiak átlagosan egy-két reklámeszközt használnak.

Markáns az eltérés a marketing mix elemei között is. A tudatos marketinget nem folytató cégek a legnépszerűbb reklámeszközökön felül, mint az internet, a nyomatatott sajtó és a szórólap, jellemzően nem alkalmaznak más reklámeszközöket.

A marketing tevékenység irányítása vagy végzése döntően (82,5 százalék) a cégvezető feladatkörébe tartozik. Wolf Gábor ezt egyértelmű pozitívumként értékeli. „A marketing a cégvezető dolga. Ezzel a cégvezető kezében van a vevőszerzés kulcsa, ami manapság azért nagyon fontos, mert a know-how-t könnyen elviheti egy kilépő alkalmazott, azonban ha a vevőszerzést is elviszik, az katasztrofális következményekkel járhat a cégre nézve.” A mikro-, kis- és közepes cégek mindössze 7 százaléka alkalmaz külön marketing menedzsert a marketing feladatokra, 57 százalékánál egy fő foglalkozik marketinggel, de nagyrészük nem főállásban.

A kutatásban részt vevő mikro-, kis- és közepes cégek vezetői döntően úgy nyilatkoztak, hogy pénzre lenne szükségük a hiányzó marketing feladatok megoldásához. Ez arra enged következtetni, hogy makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a marketing költséges. Wolf Gábor szerint ennek egyik oka a túl elméleties hazai marketingképzés, ami túlnyomóan a kotleri marketinget tanítja, mely a szerző bevallása szerint is elsősorban a nagyvállalatoknak szól, míg a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knek ettől egyszerűbb, gyakorlatias marketing eszközökre van szüksége.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik