– Az Est Média Group Kft. (EMG) tulajdonosának, az Econet.hu Nyrt.-nek az igazgatósági tagjaként 211 forinton van opciód részvényvásárlásra. Nem bosszant, hogy most csak 65 forint körül mozog a papír ára?
– Amikor meghatározták ezt az opciót, senki nem számított arra, hogy válság lesz. Más papírok is hasonlóan állnak a tőkepiacon, amikor az Econet 200 forint fölött volt, akkor az OTP 8000 felett… Ez egy ilyen év, az egész médiapiac most szembesül egy olyan helyzettel, hogy óriási zuhanás van.
– Ajánlanád, hogy vegyek 65 forintért Econet-részvényt?
– Mindenképpen, mert azt gondolom, hogy ez egy olyan alacsony szint, ahol viszonylag kevés rizikóval tudnál vásárolni. Az Econet-részvény 65 forinton nagyon jó hosszú távú befektetés.
– Még úgy is, hogy a friss féléves jelentés szerint 428,1 millió forintos vesztesége volt a cégnek?
– Persze, még így is megéri.
– Egy ilyen, relatív kis cégnél nem ijesztő egy ekkora veszteség?
– Ha ezt összeveted az első féléves adatainkkal, akkor azt láthatod, hogy megállítottuk a veszteség növekedését. A javulásban szerepet játszik az Est Tv Magazin szüneteltetése, amiért vérzett a szívünk, de fel kellett áldoznunk a gazdaságosság oltárán.
– A magazin megszüntetésével mennyit spóroltatok?
– A várttól elmaradó hirdetési bevételeket figyelembe véve, éves szinten több mint 250 millió forintot. Ezenkívül a szervezetet is szálkásítjuk, próbáljuk csökkenteni a költségeket. Ezek együtt teszik lehetővé a veszteség növekedésének megállítását. Másrészről a médiapiac a második fél évben szokott eredményt termelni, az év első fele mindig csapnivaló. Az már most látszik, hogy a harmadik és negyedik negyedévben ez a veszteség jelentősen csökken majd. Nem mondom, hogy a cég éves eredménye pozitív lesz, de az egészen biztos, hogy nem lesz akkora a veszteség, mint az első fél évben.
– Az Est Tv Magazinnál nem lehet, hogy magával a koncepcióval volt a hiba?
– Erre nagyképű dolog lenne határozott nemmel válaszolni, a visszajelzések mindenképpen nagyon pozitívak voltak. A Szonda Ipsos első mérése már százezres olvasótábort jelzett, gyakorlatilag minden példány elfogyott a terjesztési pontokról. Egy normális gazdasági és reklámpiaci környezetben – ami megvolt, amikor az Est Tv Magazint elindítottuk – előbb-utóbb ez egy sikeres termékké vált volna. Az is ezt mutatja, hogy az utolsó egy-két hónapban meghirdettük, hogy az érdeklődőknek házhoz szállítjuk a lapot. Ezután ezres nagyságrendben fizették elő az amúgy ingyenes is elérhető újságot, ami szerintem nagy szó.
– A Pesti Estet hogyan érinti a válság?
– Az egész portfóliónkat nézve a Pesti Est az, ami a válság ellenére az egyik legjobban működik.
– Ez azt jelenti, hogy már nem veszteséges?
– Amikor az Econet átvette, akkor az volt, de ez tavaly átfordult nyereségbe. A pozícióját a saját piacán továbbra is tartja, még egy erős hátterű versenytárs, az Exit mellett is. Egyébként azt gondolom, hogy a Pesti Estnek jót tett, hogy nem versenytárs nélkül működik. Reklámbevétel tekintetében pedig még mindig ég és föld a kettő között a különbség, a mi javunkra.
– Az EMG-n belül melyik terméket viselte meg leginkább a válság?
– Elsősorban az indoort. Úgy általában ez a médiatípus mostohagyereke lett a médiatervezésnek. Legalább 30 százalékos visszaeséssel számolunk.
– Ezzel a területtel mit tudtok kezdeni?
– Két dolgot próbálunk. Az egyik az, hogy csak azokat a felületeket tartjuk meg, amelyeknek magas a kihasználtsága. Másrészt megpróbáljuk a logisztikai hálózatunkat – ami az Est-lapok terjesztését is kezeli – jobban ésszerűsíteni. De az biztos, hogy nem adjuk el, nem szüntetjük meg. Az idei nagyon rossz év az egész médiapiacnak, szerintem 2010 sem lesz könnyű, de 2011-re talán már újra növekedési pályára állhat a piac, és az indoor megint egy értékes médium lesz a médiatervezők szemében.
– Mi teljesít még gyengén a portfólióban?
– Összességében az online termékek teljesítményével sem vagyok elégedett. Gyakorlatilag az menti az online portfóliót, hogy a Facebook értékesítése tavasszal hozzánk került. A többi online termékünk viszont elmarad a várakozásoktól, ez pedig azért különösen bosszantó, mert összességében az online piac nem veszít akkorát, mint a többi médiatípus.
– És mi az, ami jól megy?
– A Pesti Est, de a Radiocaféra sem panaszkodhatok. Magához képest persze már teljesített jobban is, de amilyen rossz a helyzet a rádiós piacon, ahhoz képest a Radiocafé „egész jó bőrben van”.
– Ha már rádió: az a bejelentés, hogy fontolgatjátok az országos rádiós frekvenciáért való elindulást, nem csak egy blöff, amivel a részvény árát próbáljátok feltornázni?
– Nem blöff. Szeptember 28-ig kell beadni pályázatot, és komolyan gondoljuk az indulást, hiszen egy országos rádió működtetésében nagyon sikeresek lennénk a meglévő know-how-nk és portfóliónk révén. Most keresünk olyan partnereket – általában nem szakmai, hanem pénzügyi befektetőket –, akikkel ezt meg tudjuk valósítani.
– Ilyen nehéz piaci környezetben és kemény pályázati feltételek mellett érdemes egyáltalán elindulni?
– Vannak olyan számítások, amelyek szerint érdemes. Ezeket kell most nagyon jól végiggondolni. Arra mindenki felkapja a fejét, hogy 350 és 700 millió forint közötti ajánlatot kell tenni az első időszakra. De sokan azt nem tudják, hogy ez nem egy év, hanem 20 hónap díja. Azaz egy évre vetítve ez nem sokkal több, mint amennyit a díjak felezése előtt fizetett a Danubius és a Sláger.
– Ha lenne elég pénzetek, pályáznátok egyedül is?
– Amennyiben könnyűszerrel finanszírozni tudnánk az első két év várható veszteségét, akkor elgondolkodnánk ezen is.
– Nagyságrendileg ez mekkora összeg lenne?
– Koncepciófüggő, de 500 milliótól másfél milliárd forintig terjed.
– Tegyük fel, hogy egy befektetővel az oldalatokon megnyeritek az egyik országos frekvenciát. Mi lesz a Radiocaféval?
– Szeretnénk, hogy megmaradjon, mert a Radiocafét olyan értéknek gondoljuk, amit semmiképpen sem akarnánk elveszteni. Szerintem szakmai körben is elismerik, hogy a rádiós piacon ez egy teljesen unikális termék.
– Van terjeszkedési tervetek a jövőre nézve?
– Akvizícióban most nem gondolkodunk. Persze jó lenne, mert válságban olcsón lehet venni, de az EMG nem áll úgy, hogy most vásároljon.
– Az nem szűkíti be a mozgástereteket, hogy jövőre ki kell fizetni 1,45 milliárd forintot, a Sziget Kft. vételárának következő részletét?
– Ezért nem akvirálunk.
– Jó, de megér ez ennyi pénzt? Másra is el lehetne költeni a médiapiacon 1,45 milliárd forintot. Ahogy te is mondtad: országos rádiót lehetne indítani belőle.
– A Sziget-vásárlás részletfizetései a fesztiválszervező cég eredményességéhez vannak kötve. Osztalék formájában pedig ez elég jó bevételi forrás az EMG-nek. Tehát ez egy jó üzlet. A Szigetet ráadásul nem érintette a válság, sem az árbevételét, sem a látogatószámát. Hasznos lehet egy médiacégnek, ha több lábon áll. Ráadásul az 1,45 milliárd forint nem egy kötelezettség, hanem egy lehetőség: van 26 százalékunk a Szigetben, és megszerezhetjük az 51 százalékát.
– Tehát, ha jövőre nem lesz meg a pénz, akkor tovább lehet halasztani?
– Akkor megtartjuk a meglévő tulajdonrészünk egy részét, és bármikor újra kezdhetjük a tárgyalást a folytatásról.
– Másfél éve vezeted ezt a céget. Nehéz akklimatizálódni ahhoz a helyzethez, hogy hosszú évek után nem egy saját cégben dolgozol, hanem beosztott cégvezető vagy?
– Nem, mert ennek ellenére úgy tekintek az EMG-re, mintha az enyém lenne. Meg kellett tanulnunk, hogy milyen követelményei vannak egy nyrt.-nek mint tulajdonosnak, de a cég működtetése szempontjából ez jobb, mintha alkalmazotti tudatom alakult volna ki. Nem beszélve arról, hogy elég szabad kezet kapok a cég irányításában, éppen ezért élvezem is ezt a munkát.
A Fidesz csak túlélni szeretné a következő félszáz napot
Orbánék „legrettenetesebb tavaszával” kezdett Bita Dániel, Pető Péter, valamint Nagy József a Háromharmadban. Azt vették végig, mi férhet bele a Fidesznek, a parlamenti ellenzéki pártoknak és Magyar Péternek az önkormányzati- és EP-választásig hátralévő 7 hétbe. A finisben a NatCon brüsszeli betiltása került szóba.
