Üzleti tippek

Mossák a szennyest

A HospInvest számos hitelezője nem jut hozzá a pénzéhez, mert az állam az ő járandóságukból tőkésíti fel a cégtől visszavett kórházakat - írja Figyelő.

Egyelőre adósak a személyi jövedelemadó megfizetésével az egri Markhot Ferenc kórház dolgozói a júliusi keresetük után. Nem azért, mert kollektív adócsalásban vesznek részt, hanem mert akkori munkáltatójuknak, a felszámolás alatt álló HospInvest Zrt.-nek erre már nem volt pénze, így csak az alkalmazottaknak utalt, az adóhivatalnak már nem. Ez nem is lenne különös, hiszen a cég azért ment csődbe, mert elfogyott a pénze. Ám ezúttal másról van szó; a társaság ugyanis ki tudná fizetni a járulékot is, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) megkapná a kórházi dolgozók által – még a HospInvest éra alatt elvégzett – munka ellenértékét. Csakhogy úgy tűnik, azt nem kapja meg.

Állami lánctartozás

Az adóhatóság ettől nem fog csődbe menni, más hitelezők viszont nem állnak ilyen biztos lábakon. A Figyelő úgy tudja, hogy például a kórházi mosást szolgáltatásként nyújtó Centrál Mosodák Zrt. léte veszélyben forog, ha nem kapja meg a mintegy 20 milliós követelését. A cégnél lapunk érdeklődésére csak azt erősítették meg, hogy a HospInvest valóban tartozik a társaságnak, de a részletekről nem kívántak nyilatkozni. Horváth Szilárd, a HospInvest felszámolója a mosodát az adóhatóságoz hasonlóan azért nem tudja kifizetni, mert az OEP-től nem kap pénzt. Ha így lesz, az azt jelenti, hogy maga az állami finanszírozó okoz lánctartozást, és ezzel be fogja dönteni a mosodát. „Eddig összesen 35 kisvállalkozó jelentkezett a követelésével, de arra számítok, hogy az augusztus végi határidőig 150-re nő a számuk” – mondja a felszámoló. Nem kizárt, hogy ezek közül többnek az OEP miatt itt beragadó követelése fogja megadni a kegyelemdöfést.

Fotó: Kalló Iván

HospInvest- beszállító. Akarata ellenére finanszírozza az önkormányzat által visszavett kórházat. Fotók: Kalló Iván

Hasonló esetre aligha volt még példa Magyarországon. Az egészségügyi intézmények egészen mostanáig előbb-utóbb ki tudták fizetni a számláikat, hiszen az elvégzett munkáért az egészségpénztár mindig átutalta a pénzt, vész esetén pedig a kórházak mögött állt a tulajdonos állam, vagy a helyi önkormányzat. Ezúttal azonban ez az alapvetés megdőlt. Az OEP nem fizet, a tulajdonosnak pedig nincs pénze.

Horváth Szilárd, felszámoló. Az OEP-nek annak kellene fizetnie, aki a munkát elvégezte.

Horváth Szilárd, felszámoló. Az OEP-nek annak kellene fizetnie, aki a munkát elvégezte.

Az állami finanszírozó mindig három hónappal az elvégzett munka után egyenlíti ki a számlát, tehát augusztus elején a májusban elvégzett vakbélműtét (és egyéb kezelések) ellenértékét kell átutalnia. Hatvanban például májusban még a HospInvest kezelte a betegeket, tehát e cég jelentette le az eseteket az OEP felé, és a pénztár nekik is igazolta vissza a teljesítést. A kifizetés időpontjában – vagyis augusztus elején – viszont már nem a cég, hanem a város által újonnan alapított vállalkozás volt az üzemeltető. Logikus – és Horváth Szilárd szerint jogilag helytálló – az lenne, ha az OEP a munka ellenértékét mindig annak a szolgáltatónak fizetné ki, amelyik azt elvégezte. Csakhogy amikor a magáncég korábban átvette Hatvant, már akkor sem volt így, mert az átvétel után a HospInvestnek sem kellett három hónapot várnia az első OEP-pénzek érkezéséig, hanem azokat folytatólagosan megkapta. Ezért a pénztárnál azzal érveltek lapunknak, hogy „a szolgáltatók nem kaphatnak se több, se kevesebb finanszírozási összeget, mint amennyi hónapra szólt a finanszírozási szerződésük”. Vagyis ha a HospInvest az átvételkor háromhónapnyi finanszírozást kapott „ajándékba”, akkor az átadásnál le kell mondania háromhónapnyi jussáról. Így marad meg az egyensúly, máskülönben a cég három hónappal több pénzt kapna, mint amennyi ideig szolgáltatott.

CIB-mérleg

A CIB Bank Zrt. 1,2 milliárd forintot inkasszált a
Hosp¬Invest számlájáról, éppen azelőtt, hogy a cég csődvédelmet kért
volna. A pénzintézet – mint a vállalat fő hitelezője – összesen 2,4
milliárd forint kinnlevőség után futott, tehát még így is bennragadt a
cégben további 1,2 milliárdja. A bank követelése a hitelezői sorban
pillanatnyilag a legutolsó helyen szerepel, például a munkabéreket és a
kisvállalkozókat is előbb kell kielégíteni, ha érkezik még pénz a
felszámolás alatt lévő céghez. Valószínű tehát, hogy ha az
OEP-bevételeket a HospInvest nem kapja meg, akkor a CIB elveszti 1,2
milliárd forintját, az pedig a történések fényében egyenesen
nyilvánvaló, hogy a jó időben meglépett inkasszó nélkül 2,4 milliárdot
bukott volna.

Kötelezettség nélkül

Ezzel az érveléssel azonban problémák vannak. Amikor ugyanis a magáncég átvette a kórházak működtetését, szerződést kötött a korábbi üzemeltetővel. Igaz, hogy e szerint a HospInvest megkapja az előző háromhónapnyi OEP-bevételt, de ezzel szemben át is vállalja a kórház meglévő összes kötelezettségét. Eger esetében például a kapott bevételek „csak” 200 millió forinttal haladták meg az átvett tartozásokat, tehát ekkora „ajándékot” kapott a cég a megyétől. Mivel az egri kórház havi átlagos OEP bevétele 480 millió forint, a rajtvonalnál szerzett pénzügyi előny nem éri el a fél hónapot sem. Máshogy történt viszont az augusztusi átadás-átvétel, és ezért nem szerencsés a két tranzakciót hasonlóan kezelni. A felek között ugyanis ezúttal nem jött létre megállapodás, a HospInvest nem mondott le a háromhavi bevételről, de cserébe az új üzemeltető cégek sem vállalták át elődjük adósságait. A kezdeti félhónapos előnyből így lett három hónapos hátrány.

Mi is történik tehát például Hatvanban az új üzemeltető szempontjából? Augusztus elsejétől az önkormányzati cég elkezdte működtetni az intézményt, 5-én megérkezett hozzá az egyhavi (május után járó) bevétel. Szeptember elején az önkormányzati társaság megkapja továbbá a júniusi OEP-bevételt is, és majd csak ekkor jelentkeznek nála az első költségek. Csak ekkor kell először munkabéreket és rezsit fizetnie. Ez azt jelenti, hogy az augusztusban kapott (májusi) összeggel éppenséggel az OEP tőkésíti fel a városi kórházat, hiszen azzal szemben költségek lényegében nem állnak. Így lesz az egykor eladósodott kórházból feltőkésített intézmény – Hatvan esetében ez körülbelül 165 millió forint pluszt jelent. Csak az a kérdés, hogy ez esetben valójában ki a „tőkés”, hiszen a lánc másik végén a HospInvest felszámolója nem kapja meg a májusi, a júniusi és a júliusi bevételt, ezért nem tudja kifizetni például a mosodát, amely a csőd szélére sodródik.

Érthetetlen, hogy ha Hatvan, Gyöngyös, Kiskunhalas és Eger (illetve Heves megye) saját döntése értelmében az ellátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy kórházat fog üzemeltetni egy új, saját céggel, akkor miért nem kell meghiteleznie az indulás utáni első három hónap fenntartási költségeit (amíg az arra az időre járó OEP pénz be nem érkezik). Illetve mindez érthető, hiszen az említett városok vélhetően nem szeretnének, talán nem is tudnak eladósodni. Ezért az egészségügyi kormányzat beáll mögéjük, hogy a kórházak fennmaradjanak. „Az OEP-nek minden esetben az ellátás folyamatosságát kell szem előtt tartania és biztosítania” – közölte lapunkkal a finanszírozó.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik