Többek között a Tesco, az OTP Ingatlan Vagyonkezelő, az IKEA, és a KIKA neve is szerepel a Békéltető Testületek (BT) eljárását akadályozó cégek országos jegyzékében, a budapestiben pedig a Medina Tours, Hervis és a Suzuki Ász is felbukkan. Sőt visszaeső cégeket is találni a békés, bíróságon kívüli megegyezésből nem kérők között, mint például az országos listában többször felbukkanó LCB Kft, vagy az Electro World.
Kérdés, ha egy országosan ismert vállalkozást sem zavar, hogy a hivatalok honlapjain megjelenik a neve, ügyei, amikben nem kártalanította ügyfeleit, akkor mennyire tartható a BT-k egyetlen szankciója, a nyilvánosság elegendő visszatartó erőnek.
Mit kell tudni a békéltető testületekről?
– Alternatív és önkéntes vitarendezési fórumok.
– Háromtagúak, az elnök mellett egy fogyasztóvédelmi és egy kamarai szakember egyengeti a megegyezés útját.
– A fogyasztó és a vállalkozás közötti vitát elsősorban mindig az üzletben kell rendezni. Ha ez nem sikerül, akkor léphetnek be a BT-k, bíróságon kívüli rendezéssel.
– Az eljárás megindítása díjmentes, a kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a fogyasztó vitarendezési igényét.
– Szóbeli meghallgatás van, ott lehet egyeztetni a két fél érdekeit.
– 90 napon belül várható döntés, amely határidő indokolt esetben 30 nappal hosszabbodhat.
– A határozat nem kötelező a vállalkozásra nézve, de ha nem fogadja el, nyilvánosságra (a minisztérium, és a BT honlapjára mindenképpen) kerül a vita tárgya, a döntés, és a vállalkozó neve.
– Az eljárási költségeket az a fél viseli, akinek a terhére eldőlt az ügy.
Szabad a fityisz
Az elfogadással, illetve elutasítással kapcsolatban azt tapasztalja az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője, Kati Attila, hogy főleg a kisebb vállalkozások tartanak a nyilvánosságtól. A mikroközösségek szerinte jobban odafigyelnek rá, hogy fogyasztóbarát vitarendezést keressenek, akár BT-vel is.
Elméletileg arra is van lehetőség, hogy egy cég nyilatkozatot tegyen róla, mindig pozitívan áll a BT döntéseihez, vagyis aláveti magát a határozatoknak. Az általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzéke azonban nem nyílik meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) honlapján. Mégpedig azért nem, mert eddig egyetlen cég sem kötelezte el magát arra, hogy általánosan elfogadja a BT-k döntését.
Bevállalják?
Valószínűleg pont ezért fog kampányolni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), na meg hogy csökkenjen az elutasított esetek száma. Az őszi kamarai napokon minél több tagjánál, illetve budapesti vállalkozónál kezdeményezi, nyilatkozzon arról, aláveti magát a BT-k határozatának. Főleg a jelentősebb lakossági ügyfélkörrel rendelkezőket, közművállalatokat, mobilszolgáltatókat, bankokat szeretnék erre rávenni.
A SZMM szakmai nyilatkozója nem tartotta logikus lépésnek, hogy a vállalkozók általánosan és előre alávessék magukat a testületi határozatoknak, mondván minden ügy más. (A cikk megjelenés után értesültünk arról, a minisztériumban úgy ítélik meg, jobb lenne, ha a vállalkozások szélesebb körben vetnék magukat alá a békéltető testületi eljárásoknak.) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előkészületben lévő, kifejezetten vállalkozások számára készülő tájékoztató kiadványa is a testületek ismertségének növelését célozza, ösztönözve ezzel a vállalkozások alávetési hajlandóságát.
békéltetés számokban
– Fogyasztóvédői tapasztalat szerint a panaszosok legalább 70 százaléka fordul a Békéltető Testületekhez.
– Tavaly 4500 békéltető tárgyalás volt országosan, ebből 1400 Budapesten. A fővárosi ügyek majdnem negyed részében, 330 esetben született egyezség.
– Az elmúlt év óta húsz százalékkal nőtt a peren kívüli megegyezések országos aránya.
Nem látványos
Lehet, hogy első ránézésre nem nagy szám a 25 százalékos békés megoldási arány, mondja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) főtitkára, Kiss Ervin, de azt kell nézni, hogy ennyi ügy nem jutott a bíróságok elé.
A fogyasztói panaszok bíróságon kívüli rendezésével már tíz éve foglalkoznak a BT-k. Önállóan, de kamarai anyagi háttérrel működnek. Fogyasztóvédők szerint még mindig nem elég ismertek, az elutasított döntések pedig nem kapnak olyan nyilvánosságot, ami megfelelő visszatartó erő lenne a megegyezést elutasító cégek számára.
Kevesen halottak róluk
Hasznos a tevékenységük, és nagyon fontos szerepet töltenek be a BT-k, ebben minden megszólaló egyet értett. Kati Attila szerint azonban növelni kellene az ismertségüket, mert még mindig sok fogyasztó nem tud róluk. A magukat a határozatnak alá nem vető cégekkel szemben az SZMM elegendő szankciónak tartja a nyilvánosságot.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogi tanácsadója, Somogyi Dóra úgy látja, az elutasított ügyek nyilvánosságra hozatala nem igazán működik, nem elég eredményes, nem elég visszatartó erő. Kevésnek tartja, hogy a BT-k, és az SZMMM honlapján van fenn információ. Olyan oldalt tartana szükségesnek, amin csak ez a lista szerepel, és könnyen megtalálható.
Mindkét fogyasztóvédő hangsúlyozta a tájékoztatás fontosságát, de a kérdésre, hogy vajon saját honlapjukon miért nem jelenik meg az elutasító cégek feketelistája azt a választ adták, hogy jelenleg erre nincsenek kötelezve.
Nem mini bíróságok
Időnként felmerül a kérdés, vajon nem kellene-e valamilyen formában kötelezővé tenni a BT-k határozatait. A testületeket nem mini bíróságoknak, hanem elsősorban mediátoroknak kell tekinteni, állítja Kati Attila. Nem kell a kezükbe több jogosítvány, csatlakozik a BKIK főtitkára is, inkább ismertebbé kell tenni a tevékenységüket.
A jelenlegi magyar szabályozás EU-kompatibilis, így abban nem tervez változtatást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM). Nem lenne jó, ha a BT-k bíróságként működnének, állítják, hiszen pont az a cél, hogy a bíróságokat tehermentesítsék.
Hatékony, és mindenképpen szükséges a testületek munkája, annak ellenére is, hogy nem hoz kötelező döntést, vagyis nem feltétlenül kerül pont az ügyek végére, összegez Somogyi Dóra. És a fogyasztók értékelik, hogy lehet esélyük úgy igazságot kapni, hogy be sem tették a lábukat a bíróságra. Ha pedig tovább kell menniük, már van a kezükben egy a bíróságokon is elfogadott állásfoglalás.
