Június végén megszületett az adótörvény módosítása, de egyes gyakorlatias részletek még mindig nem ismertek. Az sem, mi alapján határozzák meg, hogy mennyi lesz jövőre a tevékenységre jellemző keresethez kötött minimális járulékalapot, ami az evásoknál kötelező lesz, a többi vállalkozónál pedig az osztalékkivét feltétele.
Készül a pénzügyminisztériumi (PM) irányelv, de hogy mikorra lesz készen, arról az illetékesek még semmit nem tudnak mondani. Mint ahogy arról sem, vajon végül mégis az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) számai lesznek-e a mérvadóak. Pedig mi más lehetne, hiszen rajtuk kívül senki nem készít a keresetekről statisztikát.
Az APEH-től sem érkezett érdemi információ, csak annyi, a piaci érték (ezt a fogalmat használták, pedig a törvénymódosítás parlament által jóváhagyott szövegében a tevékenységre jellemző kereset szerepel) meghatározására, ellenőrzésére vonatkozó eljárások kidolgozása folyamatban van.
Mennyire vehető komolyan?
Könyvelőktől több megyében érdeklődtünk. Megtudtuk, nem tapasztalják, hogy az adóhivatal a havi bevallás alapján rákérdezne, a vállalkozó miért nem a dupla minimálbér után fizet járulékot. Persze egy APEH ellenőrzéskor bőven előkerülhet ez a kérdés, és maga a tény, vagyis ha a minimális járulékalapnál kevesebb keresettel dolgozik a vállalkozás, önmagában is ellenőrzésre adhat okot.
A minimálbér kétszeres összege, mint képzett minimális járulékalap 2006. szeptember 1-jétől lépett hatályba, és az elektronikus bevallás teljes körű bevezetése előttig, 2006 év végéig kellett külön bejelentést tenni az adóhatósághoz, ha a vállalkozó ennek a követelménynek nem tudott eleget tenni.
Azóta, bár a törvényben továbbra is szerepel a bejelentés szó, kiüresedett, mert semmilyen külön adminisztráció nincs, a bejelentés maga a havi adó- és járulékbevallás. Így lesz ez a tevékenységre jellemző keresettel is, hiszen a törvény szövegében ez váltja a dupla minimálbért.
Szükség lesz rá egyáltalán?
Az is lehet, hogy mire megszövegezik, mit értenek a tevékenységre jellemző kereset alatt, addigra már nem is lesz szükség erre a dokumentumra, hiszen a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK), mint már korábban az FN beszámolt róla, az Alkotmánybíróság elé viszi a törvénymódosítást. Véleményük szerint ugyanis átlagot nem lehet megadóztatni, csak jövedelmet.
Dr. Gábor László elnök most újra megerősítette, biztosan az Alkotmánybírósághoz fordulnak, készül a beadvány. Utalt rá továbbá, hogy más szakmai érdekképviseletek is hasonló lépésre készülnek.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a hó végére ígérte álláspontját a tevékenységre jellemző keresettel kapcsolatban. Ők ez ügyben nem készülnek az Alkotmánybírósághoz fordulni, jelezte Ruszin Zsolt alelnök.
Ha mégis az ÁFSZ statisztikáit veszik elő
ÁFSz-stisztika
– Az ÁFSZ statisztikája reprezentatív és anonim.
– Minden évben a májusi személyi alapbérekről gyűjtenek adatokat, évente változó vállalkozói körtől, mintegy tizenhétezer cégtől.
– Aki megkapja a statisztikai csomagot, annak kötelező kitöltenie.
– A reprezentativitásnál minden olyan szempontot igyekeznek figyelembe venni, ami jelentősen befolyásolja az alapbéreket (pl. cégméret, földrajzi helyzet, stb.).
– A statisztika elkészítése, annak módszere EU-s elvárást teljesít.
Az ÁFSZ-statisztika semmilyen adóhatósági lekérdezéssel nincs összekapcsolva, de ettől függetlenül az adóhatóságra beküldendő béradatokkal dolgozik, ugyanis a kitöltés alapja a bérprogram. Egyes bérprogramok felismerik az ÁFSZ statisztikai programját, ezért közvetlenül tudják abból kigyűjteni az adatokat, egyéb esetben a bérprogram adatait átvezetve teljesíthető a statisztika elkészítése.
Az ÁFSZ szerint arra nagyon jók az adatsorok, hogy a szakmák keresetét egymáshoz viszonyítva összehasonlítsák. Használják hivatalos eljárásokban, pl. a munkaügyi hivatal az ellenőrzésekkor, a vélelmezett fizetés megállapítására, bírósági eljárásoknál, külföldiek foglalkoztatásánál, stb.
De vajon alkalmas-e az ÁFSZ-statisztika arra, hogy a tevékenységre jellemző keresetek alapja legyen? Schődelné Engler Ágnes az ÁFSZ-től erre úgy reagált, nincs elég információja ahhoz, hogy választ adjon a kérdésre, majd még hozzátette, sok mindentől függnek hazánkban a bérek.
Ki hogyan járna?
Az ÁFSZ tavalyi adatai szerint például a jogi tevékenységgel foglalkozóknál 177 808 forint volt az átlagos személyi alapbér, míg a jogi, gazdasági tevékenységet végzőknél 311 069, ingatlanügynököknél pedig 354 244 forint. Ha mégis az ÁFSZ adatait veszik figyelembe, néhány szakma képviselői jobban járnak, mintha a minimálbér duplája alapján fizetnének közterheket.
