Üzleti tippek

Semmi sem védi a beszállítókat

Minden napra jut egy cégeltűnés. Legalábbis ezt tapasztalja a DirektInfo kintlévőség-kezelő cég saját praxisában. Sajnos nincs olyan egységesített adatbázis, ahol a beszállítók utánanézhetnének annak, megrendelőjük valós cég-e, nem pedig egy már félig eltüntetett vállalkozás. De csökkenthető a rizikó némi utánjárással.

Hivatalos forrásból nem lehet megtudni, mely cégekről jelenhető ki, hogy céglikvidálással foglalkoznak, és főleg azt nem, mely cégek kiiktatásán dolgoznak éppen. Az iregszemcsei ügyben a DirektInfo által felfedett 485 cégeltüntetésnél például jelenleg csak 134 vállalkozásról deríthető ki, hogy nem érdemes vele üzletelni, mert nyoma veszett, tudtuk meg Csatlós Csillától, a DirektInfo Kft. ügyvezetőjétől.

124-et felszámoltak vagy törölték az adószámát, 10 van végelszámolás alatt. Ezek neve a nyilvántartásokból kibogarászható. A többi 351 cég papíron és nyilvántartás szerint él, működik, továbbra is adható, vehető, üzletet köthet, újabb beszállítókat csaphat be.

Hézagok

Bár próbálnak, nehezen tudnak a csaláson agyalóval versenyezni a kintlévőség-kezelő cégek. Nehéz átállni a csalók gondolkodására, akik folyamatosan azon agyalnak, hogyan tudják átverni az államot és a partnereiket.
Semmi sem áll útjába például annak, hogy valaki úgy vegyen meg egy céget, hogy az ellen bírósági eljárás folyik, például mert hatalmas tartozásai vannak. Pedig Csatlós Csilla szerint ez már önmagában is kimeríti a rosszhiszeműség fogalmát.

Az iregszemcsei eset kapcsán például kiderült, hogy az APEH már 2008 decemberében – a helyszín és a szereplők megnevezése nélkül – beszámolt honlapján a céghalmozásról. A hivatal tájékoztatása szerint konkrét adatokat nem adhatnak ki az ügyekről, csak abban az esetben, ha az érdekelt felmentést ad nekik az adótitok megtartása alól. De miért tenne ilyet az a cég, amely minél nagyobb homályban akar maradni, hogy folytathassa a csalásait?

Nem működik a felelősségre vonás

Ha egy behajthatatlan tartozás mögött cégeltüntetést valószínűsít a behajtó, csődbűntett gyanúja miatt bírósági eljárást kezdeményezhet. De értelme nem sok van, 2-3 évnyi bíróságra járás vár rá, eredmény nélkül. A megbízó vállalkozó pedig nem jut a pénzéhez. Csatlós Csilla mindössze egy esetről hallott, amikor ilyen ügyben, egyelőre első fokon, elmarasztaló ítélet született.

A nyilvánosság segítene

A cégek a számláikat a következő sorrendben fizetik: APEH, bank, szállító. Ha tehát valamely cég nagy összegű APEH-tartozást halmozott fel, kicsi a valószínűsége, hogy a szállítójának fizetni fog. Ezt sajnos sok beszállító nem tartja szem előtt Csatlós Csilla szerint.

A nagy összegű APEH-tartozások ma nem jelennek meg a cégkivonatokon, pedig célszerű lenne egy ilyen bejegyzés, egy elidegenítési tilalommal társítva, hogy ne legyenek eladhatók az állam felé többmilliós tartozásokat felhalmozó cégek. Ilyen irányú jogszabály-módosításra tett javaslatot a Tolna megyei bíróság, mint azt az MTI megírta, éppen az említett iregszemcsei esetből kiindulva.

Az APEH-végrehajtás tényét például a hivatal már a jogerőre emelkedést követő munkanapon továbbítja a cégbíróság felé, így az már másnap rákerül a cégkivonatra. Ugyanígy lehetne eljárni a nagy összegű tartozásoknál is.

Szakértők szerint segítene, ha a cégeladások az aznapi mérleg bemutatásához lennének kötve, mert azokból kiderülnének a tartozások.

Mikor gyanakodjon a szállító?

Kis utánajárással sok kintlévőségtől kímélhetik meg magukat a cégek. Gyanakodjon a szállító, ha a cégkivonatból az derül ki, hogy a vevő cégében rövid időn belül több tulajdonosváltás volt, teszem azt, egy évben akár 5-6, sorolja Csatlós Csilla. Abba is beavat, hogy a cégeltüntetés első lépése, hogy a székhelyet helyezik át, ezzel sem árt tehát óvatosnak lenni. Érdemes megnézni, nem külterületi címre jegyezték-e be a céget. Itt a helyrajzi szám (hrsz.) lehet árulkodó, ami gyakran takar ipari parkot, de nemritkán találni az ilyen címeken romos pincét.

A székhelyáthelyezést akár többször is meglépik, hogy követhetetlenné tegyék a céget, aztán jön a névváltás, majd a tulajdonosváltás, és mire itt tartunk, már keresztet is vethet tartozásaira a beszállító.

Az e-beszamolo.hu és e-cegjegyzek.hu böngészése is hasznos. Utóbbiból lehet kikeresni, hogy egy-egy címre vagy tulajdonoshoz hány cég van bejegyezve, és ebből derülhet ki, ha csaló céghalmozóval áll szemben a vállalkozó. A keresés nem nehéz, bár igen időigényes.

Ha APEH-végrehajtás van bejegyezve a cégkivonaton, akkor is kell gyanakodni, de azt is figyelembe kell venni, hogy némi időbe kerül, amíg a bejegyzés lekerül a cégkivonatról. Ezért érdemes rákérdezni a megrendelőnél a dologra, és jobb híján nagyon figyelni, mi a reakciója, mert az árulkodó lehet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik