A legfrissebb hírek átböngészése, e-mailek átnézése – mindez napi rutinná válik azok számára, akiknek van webhozzáférésük a munkahelyükön. Sokan a szabadság idején sem nélkülözhetik a világhálót, a nyaralás alatt viszont kellemetlen meglepetések érhetik a gyanútlan felhasználót. Míg az év nagy részében a netezők többsége – otthon vagy a munkahelyén – elsősorban vezetékes kapcsolatot használ, az irodából és a dolgozószobából kiszabadulva előtérbe kerül a mobilnetezés. A megoldás egyértelmű előnye mellett, hogy szinte bárhol, bármikor elérhetővé teszi a világhálót, mind anyagi, mind biztonsági szempontból veszélyeket is rejt.
Rejtett korlátok
Egészen a legutóbbi időkig a hazai szolgáltatók kínálatában főleg forgalomkorlátos ajánlatok szerepeltek, azaz a havi díj csak bizonyos adatforgalmat foglalt magában, az azt túllépőknek esetenként igen mélyen a pénztárcájába kellett nyúlniuk. Szerencsére a helyzet változik, már a magyarországi mobilcégeknél is lehet vásárolni olyan előfizetést, amely elvileg korlátozás nélküli internetezést tesz lehetővé. Persze a kisbetűs részek tartalmaznak bizonyos megszorításokat, így például a Pannonnál hangsúlyozzák, hogy csak normál felhasználás mellett érhető el az alapsebesség. Aki tehát filmeket vagy zenéket akar letölteni tömegesen, az jobban teszi, ha más technológiát választ. A netkapcsolatot ugyan nem bontja a szolgáltató a normálistól eltérő felhasználás esetén, de jelentősen visszafogja a letöltési sebességet.
Az egyre szélesebb kínálat és a folyamatosan csökkenő havi díj – akcióban 3000 forint körül már lehet korlátlan hozzáférést kínáló csomagot vásárolni – igen jótékony hatással van a mobilinternetezés terjedésére Magyarországon. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint május végén már 607 ezer mobilnet-előfizetője volt a három hazai szolgáltatónak, ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt rekordmértékben, 42 ezerrel nőtt a felhasználók száma. Szintén szárnyaló ütemben, 26 ezerrel nőtt az olyan SIM-kártyák száma, amelyeken az előző három hónapban zajlott adatforgalom, így május végén 502 ezer aktív kártya volt forgalomban. Az adatforgalom ugyanakkor kisebb mértékben nőtt a felhasználói kör bővülésénél, így egy előfizetőre vetítve májusban az egy hónappal korábbi 1,56 gigabájtról 1,52-re csökkent a mobilnetes hozzáférésen keresztül a világhálóról le-, illetve oda feltöltött adat mennyisége.
A T-Mobile és a Pannon esetén a forgalmazásban részt vevő előfizetések alapján számított egy előfizetőre jutó adatforgalom emelkedett, míg a Vodafone ügyfeleinél folytatódott a csökkenő tendencia. Így az egy előfizetőre jutó adatforgalom a Vodafone-nál az áprilisi 2,21-ről 1,93 gigabájtra csökkent, a Pannonnál 1,46-ról 1,53 gigabájtra, a T-Mobile-nál pedig 1,25-ről 1,27 gigabájtra emelkedett.
Külföldi veszélyek
Míg az itthoni nyaralás során viszonylag jól kiszámíthatók a mobil¬ne¬tezés veszélyei – folyamatosan figyelemmel lehet követni az adott hónapra vonatkozó adatforgalmat –, addig a külföldre utazók számára sokkal nagyobb fejtörést okozhat, hogy vajon mennyit használhatják a webhozzáférésüket. Ebben a vonatkozásban vízválasztónak bizonyult a tavalyi nyár, a mobilinternet terjedése ugyanis az európai uniós döntéshozók figyelmét is ráirányította arra, hogy a szolgáltatók irreálisan magas árat kérnek az adatroamingért. Szerencsére nemcsak figyelmet kapott ez a terület, de történtek kedvező változások is, így az idén július elejétől az uniós országokban életbe lépett új szabályozásnak köszönhetően a külföldi mobiltelefonálás és -netezés, illetve SMS-küldés olcsóbb lett. A mobiltelefonos barangolás új uniós szabályozásának köszönhetően a fogyasztók számára július 1-jétől akár 60 százalékkal is olcsóbb lehet a roaming, mint korábban. A döntés értelmében a közösségben nem fixen rögzített roamingtarifák lesznek, hanem maximumokat határoztak meg a törvényalkotók, és ez alatt versenyezhetnek egymással a szolgáltatók a fogyasztók kegyeiért.
Az adatroaming esetén a hívásokhoz hasonló lépcsőzetes árcsökkenés lép életbe, és ezt nagykereskedelmi szinten szabályozza az EU.
E szerint az előfizető az idén júliustól áfa nélkül maximum egy eurót fizethet egy megabájt adat letöltéséért, ez az összeg jövő nyártól 80 centre, 2011 júliusától pedig fél euróra csökken.
Az úgynevezett számlasokk elke¬rülésére (amikor a fogyasztó nincs tisztában a külföldi adat-roaming¬árakkal, és otthon több száz vagy ezer eurós számlát kap kézhez) az előfizetők ingyenesen saját korlátokat adhatnak meg, legkésőbb 2010. március elsejétől. Az adat-roamingköltség maximumát meg nem határozó előfizetőket 2010 júliusától általánosan az 50 eurós limit elérése után kell majd figyelmeztetniük a szolgáltatóknak. Üröm az örömben a magyar felhasználók számára, hogy a hazánkban július elsejétől életbe lépett áfaemelés és a forint/euró árfolyamváltozás jelentősen torzítja majd a szabályozás kedvező hatását.
Rizikós böngészés
Sajnos nem csak akkor érhet el csillagászati összeget a számla, ha figyelmetlenül netezünk, az okos mobiltelefonokra készült rosszindulatú alkalmazások is megkeseríthetik a felhasználók életét. Ebből a szempontból különösen veszélyesek lehetnek az interneten elérhető különböző mobilos alkalmazások. Van köztük olyan, amelyet ha letölt a felhasználó, a mobiltelefon nyugalmi állapotában, vagyis amikor a billentyűzet lezár, emelt díjas számra küld SMS-t – tudtuk meg Gombás Lászlótól, a világ legnagyobb informatikai biztonsági cége, a Symantec magyarországi képviseletének szakértőjétől. A példából is látszik, hogy elsősorban nem a mobilinternet-technológia veszélyes – sőt, a felhasználó és a szolgáltató közötti kapcsolat nagyon is biztonságos –, hanem a vezetékes megoldáshoz hasonlóan maga a böngészés jelent komoly kockázatot. Hozzá kell azonban tenni, hogy a mobilkészülékek egyelőre nincsenek kitéve olyan sok veszélynek, mint a Windowst futtató asztali gépek, igaz, az okostelefonok tömeges terjedésével ez a helyzet változhat.
Az egyértelmű, hogy az internetes bűnözők már felismerték a mobilokban rejlő lehetőségeket, és szép számmal léteznek a korábban már említett SMS-küldős alkalmazáshoz hasonló megoldások, vagyis amikor egy hasznosnak látszó, mobiltelefonra szánt szoftverbe ágyaznak rosszindulatú kódokat. Gombás László elmondása szerint készültek már úgynevezett kombinált kódok is, amelyek a mobiltelefonra telepített alkalmazásban rejtőznek, de Windowsra írt vírust is hordoznak magukban, mint például a SymbOS.Cardtrp.A. Így amikor a felhasználó a mobiljáról tölt fel állományokat a számítógépére, tudtán kívül azt is megfertőzheti. Éppen ezért nagyon óvatosnak kell lenni a mobilos alkalmazások letöltésénél.
További veszélyt jelentenek az okosmobilokra és használóikra a kimondottan az ilyen típusú készülékekre készült vírusok. A legelső ilyen rosszindulatú kód a 2004 júniusában megjelent Cabir volt, amelyet eredetileg arra szántak készítői, hogy bebizonyítsák, mennyire sérülékeny a fejlett készülékekbe beépített bluetooth vezeték nélküli technológia. Bár a mobilvírusok lényegesen kevesebb kárt tesznek, mint a világhálón terjedők, azért komoly bonyodalmakat okozhatnak. Gombás László példaként említi a SymbOS.Pbstealer.A nevű károkozót, amely a megfertőzött készüléken található címlistákat továbbítja más, bluetoothszal ellátott eszközökre.
