A közelmúltban nyilvánosságra került több, jelentős nemzetközi cég által készített felmérés, amelyek a gazdasági válság és a CSR összefüggéseit vizsgálják. A KPMG 22 országban elemezte a CSR-jelentések és a krízis összefüggéseit, míg az IBM 224 nemzetközi szintű üzleti vezető megkérdezése után vonta le következtetéseit. A vizsgálatok egyértelműen kimutatják, hogy a gazdasági válságot sikeresen „átvészelni” törekvő cégek és vezetőik nem csupán a jelen problémáinak megoldásával foglalkoznak. Hosszú távú bizalomban és fenntartható fejlődésben gondolkodnak, amelyre alapozva elkerülhetők a mostanihoz hasonló gazdasági „világrengések”.
Új inspirációk
Az elmúlt években a világ vezető vállalatainak közel fele ismerte fel a fenntarthatósági tényezőkben rejlő üzleti lehetőségeket, és jelentésében fel is tünteti azok rövid, közép- vagy hosszú távon elérhető üzleti értékét.
A KPMG a Global Fortune vállalatait vizsgálva rámutat, hogy 2008-ban 80 százalékuk bocsátott ki fenntarthatósági vagy társadalmi felelősségvállalási jelentést, negyven százalékuk pedig külső, független fél által tanúsíttatta is beszámolóit. A vállalatok két fő okból alkalmaznak professzionális tanúsítási szolgáltatásokat. Egyrészt a hitelesség és bizalom megerősítése céljából a vállalat fő érintettjei (részvényesek, helyi környezeti szereplők, pénzügyi elemzők, ügyfelek, munkatársak, hatóságok) felé, másrészt a fenntarthatósági kezdeményezések és a jelentéskészítés folyamatának fejlesztése miatt. Előbbire azért van szükség, mert nemzeti szabályozás hiányában a jelentések tartalma esetleg megkérdőjelezhető lenne. A tanúsítási folyamat viszont hozzájárul ahhoz, hogy a rövid távú gazdasági túlélésen túl a vállalat hosszú távú értéke, valamint a környezet, a társadalom és a jövő generációinak túlélése is megfelelő figyelmet kapjon.
A kutatás érdekes konklúziót hozott a CSR-tevékenység mozgatórugóit vizsgálva. Míg korábban a kockázatmenedzsment volt a CSR-tevékenység és a jelentések készítésének egyik legfőbb ösztönzője, 2008-ra az etikai és gazdasági megfontolások, a márka megítélésével és az innovációval kapcsolatos szempontok váltak a legfőbb inspirációkká. A cég felmérése feltárta, hogy a Global Reporting Initiative széles körben alkalmazott nemzetközi standarddá vált a jelentések készítésére vonatkozóan, irányelveit szinte minden jelentést készítő globális vállalat alkalmazza.
Változó menedzserek
Az IBM a szenior menedzserek szintjén végzett kutatást, és ez igen kedvező eredményeket hozott. Minden bizonnyal a válságnak „köszönhetően” a nagyvállalati döntéshozók több mint 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a felelős vállalati működés szerepe nagyban felértékelődött az elmúlt időszakban, míg csupán hat százalékuk gondolta jelentéktelennek a kérdést. A vezetők többsége stratégiai fontosságúnak tartja a CSR-t.
Érdekes módon a kommunikáció és a partnerek, beszállítók bevonása is nagyot lépett előre a csúcsmenedzserek megítélésében. Negyven százalékuk ugyanis az elmúlt időszakban jóval több – a tevékenységük fenntarthatóságára vonatkozó – információt kér és kap, majd hozza meg döntését ezek figyelembevételével. Természetesen ezen információk közül az első helyen az energiafelhasználásra vonatkozó adatok állnak, de a megkérdezettek fele a szén-dioxid-kibocsátási, a víz- és hulladékgazdálkodási adatokat is kiemelt döntési kritériumként kezeli. Sajnos azonban hiába adott napjaink gyors információáramlása, a cégek több mint fele még nem gyűjti rendszeres jelleggel a releváns energiafelhasználási és környezetterhelési adatokat. A menedzserek azonban nyitottak a változtatásra: a megkérdezettek több mint fele komolyan tervezi, hogy a CSR-célok megvalósítása érdekében információkat oszt meg üzleti partnereivel és vállalata érdekeltjeivel. E téren bőven van fejlődnivaló, hiszen jelenleg a megkérdezettek csupán 20 százaléka kéri be alvállalkozóitól a szén-dioxid-kibocsátási és hulladékkezelési adatokat.
Belső kihívások
A gazdasági visszaesés hatására sok vállalat kényszerül elbocsátásokra. Ez a helyzet új kihívások elé állítja a CSR-felelősöket és a HR-osztályt, ugyanakkor rávilágít az őszinte és felelősségteljes cégen belüli kommunikáció fontosságára. A HR-szakemberek egyöntetű véleménye, hogy az egyetlen megoldás a közvetlen, egyenes tájékoztatás a HR részéről, hogy a munkatársak a lehető leghamarabb fel tudjanak készülni az esetleges változtatásokra, létszámleépítésre. A munkamorált romboló folyosói pletykák megelőzésére a hivatalos írásbeli vezetői tájékoztatás a leggyakrabban alkalmazott forma, de mindenképp javasolt személyes megbeszéléseken is tájékoztatni a kollektívát. Amikor pedig konkréttá válnak a tervezett leépítések, a felelős vállalat minél több időt ad munkavállalójának arra, hogy új munkahelyet találjon. Több nagyvállalat segítséget is nyújt az elhelyezkedésben, díjmentesen átképzést, elhelyezkedési tanácsadást, állásinterjú-tréningeket biztosít.
