A hírt olvasva elsőre talán előremutató lépésnek is tűnhet a kínai hatóságok rendelete, amelynek értelmében július elsejétől csak olyan személyi számítógépet hozhattak volna forgalomba az országban, amelyre telepítettek vagy csatolták hozzá egy bizonyos tartalomszűrő szoftvert. A hivatalos indoklás szerint a Green Dam Youth Escort nevű alkalmazással a gyerekeket szerették volna megvédeni az internet káros hatásaitól. Bár ez a törekvés dicséretesnek hangzik, a program működési mechanizmusának ismeretében komoly aggályokat is felvetett a rendelkezés esetleges életbelépése.
Az alkalmazás ugyanis egy központi adatbázisból az interneten keresztül rendszeresen frissülő feketelista alapján szűrte volna ki a nemkívánatos – elsősorban pornográf, illetve erőszakos tartalmakat közlő – weboldalakat. Abba azonban, hogy milyen honlapok kerültek volna fel erre a listára, már a kínai hatóságoknak is lett volna beleszólásuk, és könnyen előfordulhatott volna, hogy politikai szempontból kényes, nemkívánatos blogoldalak, egyéb weblapok is feltűntek volna a felsorolásban.
A tervezet komoly ellenállást váltott ki a távol-keleti országon belül és nemzetközi szinten is. Az amerikai hivatalos szervek is beszálltak a játszmába, képviselőik június közepén tárgyaltak a kínai illetékesekkel. Párbeszédet kezdeményeztek a rendelet kereskedelmi és az információ szabad áramlására gyakorolt hatásairól, illetve a szoftver kapcsán felmerülő technikai kérdésekről. Kiderült ugyanis, hogy a tartalomszűrő alkalmazásban olyan biztonsági rések maradtak volna, amelyeken keresztül illetéktelenek behatolhattak volna a felhasználók számítógépeire és átvehették volna azok irányítását. A tiltakozások meghozták eredményüket, a kínai hatóságok meghátráltak, és az utolsó pillanatban – egyelőre meghatározatlan időre – elhalasztották az új jogszabály hatálybalépését.
Az internet szabadságának megsértésével kapcsolatos aggályok mellett az új rendelkezés eredeti időpontban történő életbelépése megoldhatatlan kihívás elé állította volna a nagy számítógépgyártókat is, köztük a Hewlett-Packard-t és a Dellt. Egyrészt igen szűkös volt az előírás végrehajtására hagyott idő, hiszen a kínai hatóságok csak az idén májusban hozták nyilvánosságra az új rendelkezést, vagyis bevezetése esetén alig két hónapot hagytak volna a felkészülésre. A jogszabály emellett jelentős adminisztrációs feladatot rótt volna a gyártókra, legalábbis a kezdeti időszakban, ugyanis havonta kellett volna jelentést tenniük arról, hogy mennyi gépet értékesítettek, mennyi szoftvert telepítettek vagy adtak el, és milyen forgalomra számítanak az év hátralévő részében.
Azt nem lehet tudni, hogy mikortól lesz kötelező a tartalomszűrő szoftver a Kínában forgalomba hozott gépeken, az azonban egyértelmű, hogy az alkalmazás újabb komoly eszköz lehet a már amúgy is cenzúrázott webhozzáférés ellenőrzésére. A távol-keleti országban csak az idén több ezer weblapot tiltottak be, sőt, a Tienanmen téri vérengzés 20. évfordulójára készülve olyan világszerte ismert oldalakhoz sem férhettek hozzá a kínai felhasználók, mint a Twitter és a Hotmail.
