1191 mikrohitel-szerződést kötöttek 2008 januárjától idén májusig a JEREMIE-program keretében, és 6,2 milliárd forint hitelt utaltak ki mikrovállalkozások számára – olvashatjuk a Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. (MVF) jelentésében. Egyetlen negatívum látható csak a megyénkénti eloszlást böngészve, hogy pont a legjobb passzban lévő Pest megyei vállalkozások közül kaptak a legtöbben, 275-en hitelt, míg békésben például csak 19-en. Ezt csak részben magyarázza, hogy a központi régióban van a legtöbb vállalkozás.
A számok mögött
Annak ellenére, hogy Magyarországon indult el leghamarabb a JEREMIIE típusú mikrohitelek hitelkihelyezése, nem lehetünk teljesen elégedettek – állítja Kovács István, a Magyar Vállalkozásfejlesztés Hálózat Konzorcium (MVHK) elnöke, a Helyi Vállalkozási Központok (HVK) képviseletében. Becslésük szerint legalább 80-100ezer mikrovállalkozás szeretne és tudna fejlődni és bővülni, mégsem jut semmilyen támogatáshoz, de még bankhitelhez sem. Ehhez képest tartja nagyon kevésnek a hitelhez jutottak számát.
Korábban, amikor még kizárólag a HVK-k végezték a mikrohitelek kihelyezését, előfordult, (például 2002-ben), hogy fél év alatt közel háromszor ennyi vállalkozó tudott mikrohitellel fejlesztésbe kezdeni, 9,5 milliárd forint értékben – tájékoztat. Pusztán azért nem több, mert fél év alatt elfogyott a rendelkezésre álló keret. Ügyfeleiket nem ritkán a bankok küldték hozzájuk, mert látták, hogy az adott vállalkozás túl gyenge ahhoz, hogy a rostájukon keresztülmenjen. Ebből is kiderül, van igény a mikrohitelre, és hogy a magyar mikrofinanszírozási intézményrendszer képes hatékonyan működni, ha számára és a támogatandó vállalkozások számára is megfelelőek a mikrohitelezés feltételei – vélte Kovács.
A bankokat is bevonták
Kovács szerint a gond az, hogy a JEREMIE-t a korábbi gyakorlattal ellentétben nem az 1992-ben kiépült, mikrohitelezésre is szakosodott, megfelelő tapasztalattal és tudásbázissal rendelkező HVK-hálózatra építették, hanem bevonták a kereskedelmi bankokat is a kihelyezésbe.
Bátora László, az MVF vezérigazgató-helyettese szerint viszont a program célja, hogy minél szélesebb értékesítési hálózat álljon a mikrovállalkozások rendelkezésére, így biztosítva a források jobb elérhetőségét.
Nem jó, hogy a bankok és a HVK-k kénytelenek versengeni a mikrohitelekért, mondja Kovács István. És az sem, hogy a HVK-kat banki szerepbe kényszerítették. Mi ez, ha nem ellentmondás? Banki módszerekkel nem finanszírozható vállalkozókat nem lehet banki módszerekkel finanszírozni, érvel, és még hozzáteszi: a JEREMIE hitelprogram tulajdonképpen a vissza nem térítendő támogatások alternatívája (abból lett lecsippentve). A mikrohitelezés nem piaci tevékenység, hanem vállalkozásfejlesztő támogatásközvetítés.
Nem hiszem, hogy a program sikerét szolgálná, hogy a jelenlegi több száz értékesítési hely helyett, csak a húsz HVK-nál lennének elérhetőek a mikrohitelek, reagál Bátora László. A versenysemlegesség elve is ezt diktálja, másrészt uniós támogatási rendszerekben nincs mód egy érdekkört kizárólagos jogokhoz juttatni.
A közvetítők kiválasztása csakis nyílt pályáztatás útján lehetséges. Jónak tartom a bankok bevonását, bár az igazsághoz tartozik, hogy még nem találták meg a helyüket a programban. De mindenképpen érdemes lehetőséget adni nekik, hiszen nagyon jelentős értékesítési erőt képviselnek. Célunk nem a közvetítők helyzetbehozása, hanem a mikrovállalkozások finanszírozási problémáinak enyhítése – szögezi le.
Kisebb mozgástér?
A HVK-k tehát most hitelként kapják a támogatási keretet, ugyanúgy mint a velük versenyhelyzetben lévő bankok, nem támogatási közvetítőként, mint korábban. Eddig belefért az elbukott hitel is a rendszerbe (ettől függetlenül minimális volt a bukási arány), most pedig megjelent a visszafizetési kényszer, és az ezzel együttjáró óvatosabb, bankszerűbb működés, sérelmezi Kovács István.
Nem érthető, miért pont a magyar mikrovállalkozók felé elvárás a teljes visszafizetés, amikor nálunk fejlettebb piacgazdaságban is van veszteség a mikrohitelezésben, Angliában például 40 százalék bukást is megengedtek a mikrohitelezőknek (persze ott sem volt ennyi), teszi hozzá.
JEREMIE-előírás, hogy csak olyan közvetítők vehetnek részt a programokban, akik legalább részben viselik a kihelyezések kockázatát, illetve saját forrásaikkal hozzájárulnak a támogatási forrásokhoz – tudtuk meg Bátora Lászlótól. Véleménye szerint csak így lehet felelősen hitelezni.
A JEREMIE-rendszerben a kihelyezési döntés a közvetítőnél van, úgy fair, ha viseli a döntés felelősségét is. Másrészt csak korlátozott mértékben várják el közvetítőiktől a teljes kockázatvállalást, hiszen igény esetén 80 százalékos automatikus kezességvállalással állnak a kihelyezett hitelek mögött. A fennmaradó kockázat viselését nem tartja túlzó elvárásnak.
Mi a lényeg?
A mikrohitelezésben a személyes tanácsadás a legfőbb érték, és nem mindenáron maga a hitel, hangsúlyozza Kovács István. Egy jó mikrofinanszírozó lebeszéli az ügyfelet a hitelről, ha kiderül, hogy nincs is szüksége rá, vagy ha nem üzletképes a vállalkozás, vagy az ötlet. És ha nem kaphat hitelt, akkor is segíti őt tanácsadással. Egy profitorientált kereskedelmi bank biztos, hogy nem fordít ugyanennyi energiát erre, hiszen nem is ez a dolga, másrészt profittermelését gátolná a tanácsadás pluszköltsége, véli ugyanő.
A bankok bevonása, a piaci jelleg nem hátráltatja a kihelyezést, állítja ezzel szemben Bátora László. Nincs olyan képlet, mely szerint egy sokkal szűkebb kör eredményesebben értékesítene, vagy másképpen fogalmazva: nem lehet egy program hibája, hogy túl széles értékesítési hálózat teríti a forrásait.
A feltételek menet közbeni finomításával másfél év után kezd helyére kerülni a JEREMIE, mondja még Kovács István, és kiemeli, ezzel egyre inkább teret nyernek a kihelyezésében a HVK-k.
átalakuló jeremie
A JEREMIE induló feltételrendszere nem volt a legideálisabb sem a közvetítők, sem a vállalkozók számára, ezért menet közben változtattak azon.
A nonprofit kihelyező szervezetektől eleinte 20 százalék saját részt (amit tehát a közvetítő tesz a hitelösszeghez) kértek, amit a húszból csak 9 tudott előteremteni. Ma ez már 10 százalékra mérséklődött (2009 márciusában), így a többiek is be tudnak kapcsolódni. Bankoknál ez a kötelezettség 50 százalékról 25százalékra csökkent..
Vonzóbb lett a JEREMIE mikrohitel azzal, hogy a beruházásra vagy forgóeszköz-beszerzésre felvehető összeg 6-ról 10 millió forintra emelkedett tavaly októberben. Beruházási hitelhez az ötéves futamidő nem volt vállalkozóbarát, a tíz év már sokkal inkább az (2008. októbertől).
Támogató program
Az EU-ban sem értékelik egyértelműen sikeresnek a JEREMIE-t, általában még bürokratikus a rendszer, ezért is vannak lemaradva a megvalósításban. A hibák kiküszöbölésére hirdették meg 2008-ban a nem banki mikrofinanszírozókat megerősítő programot, vagyis a JASMINE-t, tudtuk meg Kovács Istvántól.
Célja az olyan nem banki mikrofinanszírozók megerősítése, forráshoz juttatása, megszilárdítása, dolgozói számára képzési, tanácsadói támogatás nyújtása, mint amilyenek Magyarországon a HVK-k. Az őket összefogó Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium nevében éppen most folynak a tárgyalások a programba történő bekapcsolódásról.
Vannak helyi kezdeményezések is, például Nyíregyháza példaértékű döntést hozott nemrégen, pluszsegítséget ad a mikrohiteleseknek: a kedvezményes kamat felét átvállalja további támogatásként, így már akár 3,25 százalékos kamatteher mellett juthatnak hosszú távú fejlesztési forráshoz a helyi mikrovállalkozások – mondta Kovács.
