A jelenlegi adójavaslathoz hasonló durva intézkedés nem született a pénztári szektorral szemben az elmúlt 15 évben a Stabilitás Pénztárszövetség szerint. A Stabilitás Pénztárszövetség elutasítja a kormány javaslatát, mert bevezetése az önkéntes pénztári rendszer összeomlásához vezetne – hangsúlyozta Juhász Istvánné főtitkár a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Kompromisszumot kívánnak
A pénztárszövetség azt javasolja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói támogatások a kedvezményes adóztatású természetbeni juttatások körébe kerüljenek, amelynek adómértéke a legalacsonyabb adókulccsal egyezzen meg. Lehoczky László, a pénztárszövetség elnökségi tagja szerint a 17 százalékos kulcs jó kompromisszum lenne.
A Stabilitás arra kéri a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleteket, hogy támogassák javaslatát – mondta a főtitkár -, az országgyűlési képviselőket pedig arra, hogy mielőtt megnyomják a szavazógombot, gondoljanak a 2,2 millió pénztártagra.
A munkáltatói hozzájárulásokat jelenleg nem terheli adó és tb járulék, a parlamenthez benyújtott adójavaslat azonban 95,6 százalékos teherrel (54 százalék adó, és az adóval növelt érték után 27 százalék járulék) sújtaná.
Ez azt jelenti, hogy 10 ezer forintos munkáltatói hozzájárulás után 9.558 forint adó és tb-járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a munkáltatónak. Ha a munkáltató összességében továbbra is csak 10 ezer forintot szán munkavállalója önkéntes pénztári befizetésének támogatására, akkor az összegből 4.887 forint az adó és a járulék, a tag egyéni számlájára pedig a korábbi 10 ezer forint helyett csak 5.113 forint kerül.
Téves feltevések
Bába Julianna elnökségi tag úgy vélekedett: téves feltételezésen alapul a kormány adóbevételi terve, amely a munkáltatói hozzájárulás megadóztatását követően a mostani befizetések 30 százalékával számol (az egészségpénztári és az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás most éves szinten 100 milliárd forint). A munkáltatói hozzájárulások – mivel még bérben is olcsóbb lesz kifizetni az adott összeget – megszűnnek, az elmaradt befizetéseket pedig valószínűleg nem fogják beépíteni a bérbe, így ebből nem lesz adóbevétel – mondta.
Pellei József, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy a piaci szereplők többségét alkotó munkáltatói nyugdíjpénztárak – náluk az átlagos 60 százalékkal szemben 80-90 százalék a munkáltatói hozzájárulás aránya – várhatóan megszűnnek a hozzájárulás megadóztatása után.
A korábbi állami nagyvállalatok – így a Mol, a MÁV, az ELMŰ – régen kiterjedt szociális rendszert működtettek, most kiterjedt cafeteria jellegű juttatásokat nyújtanak, ami egyfajta társadalmi felelősségvállalás a munkáltatók részéről. Ha ez megdrágul, várhatóan nem látják el ezt a szerepet, a pénztárak kiesnek a rendszerből – tette hozzá.
Állampapírpiaci szempontok
Bába Julianna felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénztárak több mint 800 milliárd forintos, évente közel 100 milliárd forinttal gyarapodó vagyonának 90 százaléka belföldi pénzügyi portfoliókban van elhelyezve, 60-70 százalék ebből belföldi állampapírokban. A pénztári megtakarítások bizalomvesztés miatti gyors likvidálása, illetve a növekedés megrekedése az új befizetések elmaradása miatt jelentős zavarokat okozhat az állampapírpiacon – mutatott rá. Az intézkedés emellett több ezer munkahely megszűnésével fenyeget a pénztári szektorban, a vagyon- és letétkezelőknél, valamint az egészségügyi szolgáltatóknál.
Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta: az egészségpénztárak a magyar egészségügyi rendszer fontos alkotórészei, nem lerombolni, hanem támogatni kell őket.
Az egészségügyi kiadásokon belül a magánfinanszírozás aránya 30 százalék – mondta az AXA vezetője. A polgárok évente 450 milliárd forintot költenek saját jövedelmükből egészségügyi kiadásokra, ennek 10 százaléka megy át intézményeken. Hozzátette: az intézményi szereplők jelenléte azért jó, mert szolgáltatásokat szerveznek, fehérítik a gazdaságot, s nagyvásárlói alkupozíciójuk révén évente több milliárd forint árkedvezményt vívnak ki a tagok számára.
Kieső tagdíjbevételek
A munkáltatói hozzájárulás tervezett szintű megadóztatásával várhatóan az egészségkasszák tagdíjbevételeinek 80 százaléka kiesne. Ezek a pénztárak a kiadások háromnegyedét betegséggel összefüggő finanszírozásra fordítják a tagok és családtagjaik – mintegy 2,5 millió ember – számára. Az egészségpénztár az egyedüli intézményes forma az egyre növekvő egészségügyi magánkiadások támogatására; megszűnésük a tb ellátás kiegészítésének évi mintegy 40 milliárd forint összegű csökkenésével járna – mondta Váradi Péter.
Lehoczky László, a Stabilitás elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy a hosszú távú megtakarításoknak nagyobb mértékű kedvezményt kellene élvezniük a folyó felhasználás támogatásánál. Hozzátette: a tb nyugdíjrendszer változásai (az indexálás módosítása, a 13. havi nyugdíj megszüntetése) miatt az eddiginél is nagyobb szükség van az öngondoskodásra.
Elmondta: már most is vannak olyan cégek, amelyek a gazdasági helyzet romlása miatt csökkentették hozzájárulásukat, s előfordulhat, hogy átmeneti felfüggesztésekre is sor kerül. Ezen az ágon nem lesz egyetlen forint bevétel a durván 100 százalékos adó mellett – jelentette ki. A szakember szerint a gazdasági helyzet javulása után újra előtérbe kerül majd az öngondoskodás, de akkor a bizalom helyreállítása többe kerül majd, mint amennyit most nyernének.
