Üzleti tippek

Jobban keresünk jövőre

Jövőre a kedvezőbb adózás következtében akár 15 ezer forinttal többet kaphatnak havonta az alkalmazottak, miközben a munkáltatók terhei csökkenni fognak. Oszkó Péter pénzügyminiszter a vagyonadóról elmondta: a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok, járművek után kell fizetni, önbevallás alapján.

A személyi jövedelemadó alsó sávhatára az idén 1,9 millió forintra, jövőre 5 millió forintra emelkedik, s ennek nyomán a havi nettó kereset átlagbér esetében 2010-ben 15 ezerrel forinttal nő – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalékos lesz, így 50 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál – jelezte a pénzügyminiszter. Hozzátette azt is, hogy egyszerűsödik az adórendszer, a kisadók megszűnnek.

A helyi iparűzési adót a jövő évtől kezdve nem az önkormányzatok, hanem az APEH szedi be – jelentette be Oszkó Péter.

Vagyonadó önbevallás alapján

A 2010-től bevezetni tervezett vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallás alapján – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter. A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre terjed ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, ezen érték felett pedig 0,5 százalékot. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik.

A nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a munkanélküliek kedvezményben részesülnek. A nagycsaládosok három gyerek után a vagyonadó 15 százalékát levonhatják majd az adójukból, majd minden további gyermek után újabb 15-15 százalékot.

A minimálnyugdíj kétszeresénél kevesebbet kapó, 62 évesnél idősebb nyugdíjasokat 10 millió forintos adóalapig mentesség illeti meg, ha az ingatlanuk – amelyben benne is laknak – értéke nem haladja meg az 50 millió forintot. A nyugdíjasok, ha nem tudják megfizetni, a vagyonadó felfüggesztését kérhetik, ebben az esetben az adótartozást feljegyzik a tulajdoni lapra, és az örökösnek kell majd kifizetnie.

A munkanélküliek is kérhetik a vagyonadó megfizetésének felfüggesztését, s a felfüggesztés megszűnése után 12 havi részletben fizethetik meg az adót.

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra: ingatlanadó jelenleg is van Magyarországon, a lakások 45 százaléka után évente átlagosan 15 ezer forintot fizetnek a tulajdonosok, amit helyi adóként szednek be az önkormányzatok. Ezt egészíti ki a vagyonadó, amelyből levonható lesz az önkormányzatok által kivetett adó. A vagyonadó a pénzügyminiszter szerint 200-250 ezer ingatlant érint.

Egyszerűsítik a rendszert

A kormány átalakítja az illetékek rendszerét, az illeték általános mértéke 4 százalék lesz, a lakások esetében pedig 2 és 4 százalék – jelentette be Oszkó Péter.

Az egyszerűsítés jegyében a kormány szeretne minél több nehezen adminisztrálható, a vállalkozásoknak sok terhet jelentő kis adótól megszabadulni. Így megszűnik a kulturális járulék, a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint a magánszemélyek és a vállalkozások különadója.

Emellett az adóbevallások rendszerét is szeretnék egyszerűsíteni. Az iparűzési adó (ipa) ezután is önkormányzati bevétel marad, jellegét és mértékét önkormányzati rendelettel szabályozzák, ám a jövő évtől az APEH szedi be és ellenőrzi, s bevallani is az adóhatóságnak kell – mondta a pénzügyminiszter. “Azonban elvárjuk, hogy ezt a lényegesen kisebb mértékű illetéket már mindenki megfizesse” – mondta Oszkó Péter.

Üdülési csekk: 32 százalékos kulcs

Cafetéria kedvezmények nyújtása helyett munkahelyeket teremtsenek a vállalkozások – felelte az MTI kérdésére a pénzügyminiszter. Elmondta azt is, hogy az adórendszer megtart minden olyan kedvezményt, amely a magánszemélyek hosszú távra szóló megtakarításait ösztönzi, így például a nyugdíj-előtakarékossági számlát.

A cafetéria rendszerben a kormány jelenlegi javaslata szerint kedvezményes 32 százalékos kulcs alá kerülnek az üdülési csekkek, a helyi utazási bérlet, a meleg étkeztetéshez való hozzájárulás. A végleges döntés előtt a téma napirendre kerül a pénteki Országos érdekegyeztetési Tanács ülésén, majd az Országgyűlés mondja ki a végső szót június végén – felelte újságírói kérdésre Oszkó Péter.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik