Üzleti tippek

Adóbevallás: itt a vége

Több mint félmillióan az utolsó pillanatokban adják be szja-bevallásukat az adóhatóság korábbi tapasztalatai alapján. A leggyakoribb hibákról és azok következményeiről, büntetéseiről tájékoztatjuk most olvasóinkat, felhívva a figyelmet, hogy május 20-ig kell eleget tenniük bevallási kötelezettségüknek.

Jó magyar szokás szerint honfitársaink ötöde-hatoda az utolsó pillanatokban, vagyis május 20-án adja be személyi jövedelemadó-bevallását a hatóságnak. Az adóhatóság tájékoztatása szerint május 19-én délelőttig 2,4 millió (0853-as) szja-bevallás érkezett be az APEH-hez, melyek közül 2,2 millió volt hibátlan, és elkönyvelt.

Kedden 140 ezer bevallás várt még feldolgozásra, eddig 63 ezer hibás, és így javítandó iratot találtak az ellenőrök. Az adóhatóság úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján 500-700 ezren adják be bevallásukat az utolsó napon, vagyis május 20-án. Nekik szeretnénk most segíteni, hogy ne kövessék el azokat a hibákat, amelyek a leggyakoribbak.

Nem írják alá

A magánszemélyek, talán hihetetlennek tűnik, de a bevallás főlapján követik el még mindig a legtöbb hibát. Jellemzően, hiányzik az adózó aláírása a papíralapon benyújtott bevallásról – tájékoztatott az APEH kommunikációs osztálya.

Gyakran előfordul a téves adóazonosító szám feltüntetése is – férj adóazonosítóját írja a be a feleség vagy elír adózó egy számot – ilyenkor a bevallás hibásnak minősül, függetlenül attól, hogy számszakilag tökéletes a kitöltése.

Sokszor előfordul, hogy nem jelölik meg a bevallás főlapján, ha a visszaigényelhető összeget vissza szeretnék kérni az adózók. Ebben az esetben a hatóság nem beszél hibáról, csak azért említik meg, mert utóbb, külön átvezetési nyomtatvány kitöltésével juthat az adózó a pénzéhez, amit elkerülhetne, ha a bevallásán ezt az akaratát jelezné.

Figyeljünk az adóelőleg levonására

Amire még felhívják a figyelmet, mert ezt a hibát az adóhivatal által készített és az APEH honlapjáról letölthető bevalláskitöltő és ellenőrző program sem tudja kiszűrni, hogy abban az esetben, ha a magánszemély jövedeleméből a kifizető adóelőleget vont le, azt az összeget nem a megfelelő sorban tünteti fel adózó, mert saját kötelezettségként írja be, nem a kifizető által levont adóelőlegként. Ekkor fizetési kötelezettsége keletkezhet az adózónak a bevallása szerint, holott valójában erről szó sincs.

Gyakran előfordul, hogy az adózó a munkáltatójának nyilatkozott, és kérte a munkáltatói adómegállapítást, és utóbb beadja a 0853-as bevallását is, de erről nem értesíti az adómegállapítással megbízott munkáltatóját. Ilyenkor felesleges procedúrának teszi ki magát a magánszemély, mert ilyenkor adóvizsgálattal kell megállapítani, melyik „bevallás” az érvényes, és előfordulhat visszafizetési kötelezettség megállapítása is.

Adóbevallás: itt a vége 1

Sokan követik el a rendelkezési jogosultság (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény esetében) során, hogy a saját folyószámlájukat tüntetik fel az utalás helyeként.

Figyeljünk a különadóra!

Többen felejtkeznek el a különadó fizetési kötelezettségük bevallásáról is. Ezt az utóbbi két hibát csak azok követhetik el, akik nem az adóhatóság Interneten elérhető programjával készítik el a bevallásukat, mert a kitöltést segítő program ilyen esetekben figyelmezteti az adózót.

Az utóbbi években egyre elterjedtebb az adóhatóság által biztosított programok használata. Az új, platform független bevalláskitöltő keretprogram általánossá vált.

Így a megújult programok előnyeit már az adózók teljes körének biztosítani tudja az adóhatóság, nem csak azoknak, akik Windows operációs rendszert használnak. Az Abevjava program biztosítja az úgynevezett aktív help alkalmazását, amely az egyes sorok kitöltése során, egy új ablakban a kitöltéshez szükséges útmutatót jeleníti meg. Így bármikor, amikor szükségesnek tartja az adózó, megnézheti az adott sorhoz tartozó magyarázatot.

További előnye az internetes program alkalmazásának, hogy az ott található útmutató lényegesen részletesebben tartalmazza a magyarázatokat (pl.: az ingatlan értékesítésével összefüggő régi szabályok is olvashatók, az új előírások mellett). Az alkalmazással összefüggő leírást figyelmesen olvassák el, mert ez biztosítja, hogy valóban könnyen lehessen élni a program adta lehetőséggel.

Figyelmeztet a program

Az interneten található program, azon felül, hogy „önállóan” számol, minden fontos összefüggésre felhívja a figyelmet. Az internet alkalmazása tehát biztosítja, hogy számszakilag pontos adatot tartalmazzon a bevallás, illetve az egymással összefüggésben lévő adatsorok kitöltésére is figyelmeztet, azaz a hiba lehetősége a minimálisra csökkenjen.

Azonban figyelni kell arra is, ha valaki átír (javít) egy korábbi értékadatot, mindig vegye igénybe a „mezők újraszámolása” menüpontot, mert így biztosan helyes lesz a bevallása. Célszerű a kinyomtatás (elektronikus elküldés előtt) az „ellenőrzés” menüpont igénybevétele, mert az esetleges további összefüggésre még felhívja a program a figyelmünket.

20 ezerbe kerülhet a hibás bevallás

Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás egyben hibás is, az adózó csak a késedelemért szankcionálható, azaz ha a késve benyújtott bevallás egyben hibás is.

Az adóbevallás helyességét az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás a magánszemély adófizetési kötelezettségét vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Az adóhatóság programjával elkészített bevallásban ezek a hibák nem fordulhatnak elő, mert a bevallás kitöltését segítő program a számítási hibákat „kiküszöböli”.

Jogorvoslat 15 napon belül

Ha az adózó az adóhatóság javításával nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat sem minősül utólagos adómegállapításnak.

Az adózónak az eredményes egyeztetésig, illetve a határozat jogerőre emelkedéséig a visszatérítendő adót az adóhatóság által kijavított összeg szerint kell kiutalni. Ha a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti, illetve ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie. Ha a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli, és ezzel egyetért, az adót 30 napon belül kell megfizetnie.

Ettől az évtől kezdődően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, összegét nem érintő – hibáját észleli.

200 ezer is lehet a mulasztási bírság

Abban az esetben, ha a magánszemély a bevallását nem nyújtja be határidőre, azaz 2009. május 20-ig, úgy nem teljesíti a törvényben megállapított kötelezettségét. Ettől az időponttól kezdődően a 0853-as bevallás benyújtása „késettként” értelmezhető és az adózás rendjéről szóló törvényben megállapított szankciót alkalmazhatja az adóhatóság.

Magánszemélyek esetében 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem).

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül köteles az adóbevallása benyújtására. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg, de a bevallástól elkülönítve kell a magánszemélynek benyújtania.

Késedelem esetén nincs helye a mulasztási bírság megállapításának, ha a magánszemély adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Csak indokolt esetben fogadják el a késedelmet

Mindig adódhatnak olyan helyzetek, amikor az adózó akadályoztatva van a bevallása benyújtásában. A leggyakoribb ok a hirtelen, hosszabb ideig tartó kórházi kezelés, de gyakran előfordul a külföldi tartózkodás miatti késedelem. Az adóhatóság minden esetben mérlegeli a felhozott indokokat, és nem kell meglepődni, ha ugyanazon felhozott indokot az egyik adózónál elfogadja, míg a másik adózónál nem.

Abban az esetben, ha valaki arra hivatkozva nyújtja be késedelmesen a bevallását, hogy hosszabb külföldi utazás miatt nem tudta határidőre teljesíteni kötelezettségét, elfogadható az indok, ha ez az időszak az év elejétől (januártól) május végét követően tart. Ekkor nem áll rendelkezésre még minden igazolása adózónak ahhoz, hogy időben elkészíthesse és benyújthassa a bevallását. Ha a külföldi tartózkodás előtt elegendő ideje lett volna adózónak a bevallás benyújtására (pl.: 2009. januártól akár a benyújtási határidőig), de éppen a bevallási határidő előtt utazik el, nem biztos, hogy méltánylandó körülményként értékeli az adóhatóság.

Abban az esetben, ha az adóhatósághoz adózó a bevallását egyáltalán nem nyújtja be, úgy a bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – bevallási kötelezettsége teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítania az adóhatóságnak, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatában előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az előzőek alapján kiszabott bírságot az adóhatóság korlátlanul mérsékelheti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik