A Balaton melletti falvak nagy része a turizmusból él, az itteni polgármesterek pedig kongatják a vészharangot, hogy ha az üdülési csekket megadóztatja a kormány, akkor ők tönkremennek.
Nincs rendben az, hogy a
nemzeti parkok nem rendelkeznek vagy tulajdonjoggal, vagy pedig
vagyonkezelői jogokkal a védett területek felett. Felhívta a
figyelmet arra, hogy amikor létrehozták az egységes zöldhatóságot,
akkor elvették a nemzeti parkoktól az összes hatósági jogkört.
Fontos megoldandó probléma a nemzeti park területén
megtalálható tájsebek kérdése. Példaként említette a Bakonyban
található bauxitbányát, valamint azt, hogy a Balaton-felvidéken annak
idején súlyos károkat okozott a honvédség.
Tájsebnek nevezte az
államfő a Tihanyi-félszigeten épülő óriási társasházakat is.
Hozzátette: a csopaki polgármester mindezért tájképi védettséget
szerzett az egész Szőlőhegynek.
A polgármesterekkel beszélve felvetődött a csatornázás kérdése is. A
Balaton-törvényt annak idején visszaküldte az Országgyűlésnek –
emlékeztetett. Mint mondta, szükség van arra, hogy a tó vizének védelme
érdekében korlátozzák a csatorna nélküli építkezéseket, de – tette
hozzá – ez a törvény nem azért van, hogy a falvakat tönkretegye.
Sólyom
László újságírói kérdésre válaszolva közölte: addig nem mond véleményt
a hétfőn elfogadott adótörvényekről, míg alaposan át nem tanulmányozta
őket.
