Gyakran viseli mostanában „No Mutyi” (hátán: „No gagyi”) feliratú pólóját Kovács Nimród, a UPC kábelcég egykori regionális vezetője. Többször is ebben a szerelésében bukkant fel a médiában, a minap pedig egy budapesti étteremben is ebben látták élettársa, Szalay Dorottya és két amerikai üzletember társaságágban. Már nem kell öltönyben járnia, hiszen sok más vezetővel együtt elhagyta korábbi munkaadóját: a UPC Magyarország Kft. négy felső vezetőjét eltávolították, a regionális csapatot megszüntették, ennek éléről Kovács Nimródot nyugdíjazták, és több amerikai állampolgárságú vezetőtől is megváltak.
Fotó: Kőhalmi Péter
Vihar utáni csend
A társaságot ekkor már Gene Musselman, a UPC Broadband nevű egységének amerikai származású elnöke irányította. A hatvan felett járó egykori zöldsapkás vietnami ejtőernyős veterán igen kemény ember hírében áll, kollégái szerint „nagyon korrekt, megvesztegethetetlen vezető, akit csak a számok érdekelnek, de már attól összecsinálja magát az ember, ha valakire ránéz”. Az, hogy maga Musselman – heti két napot Budapesten töltve – irányítja a céget, a UPC Magyarországnál kialakult helyzet súlyosságának a jele. A „nagy öreg” ugyanis igazi válságmenedzser, például egy korábbi prágai rendcsinálásáról is legendák szólnak. Azt beszélik, amikor ott a kábeltársaság elődje, az HBO–Kabelkom elindult, még egyetlen perc műsort sem sugározott, de már elköltötték a cég teljes beruházási tőkéjét. A munkatársak impozáns irodában ültek és 170 céges autót lízingeltek. Majd jött Musselman, pillanatok alatt leadott 130 autót, és fél év alatt „helyrerakta” a társaságot.
Személyi változások
Távozó vezetőinek pontos névsorát nem hozta
nyilvánosságra a UPC. Bizonyosan nincs már a céghez tartozó
érdekeltségeknél a nyugdíjba vonult Kovács Nimród regionális elnök, Joe
Zuravle, a UPC hazai vezérigazgatója, Tom Meagher pénzügyi vezető,
Juhász Gyula, a műholdas televíziós üzletág vezetője, Mátrai Gábor
külkapcsolati igazgató és további három amerikai állampolgárságú
vezető. Az elmúlt napokban, a „második körben” távolították el a cégtől
Srankó Balázst (UPC Direct). Forrásaink egyike úgy tudta, hogy az ő
utódja szinte biztosan a svéd Magnus Ternsjö lesz. A menedzser most az
amszterdami központban dolgozik, de évtizedes UPC-s múltja során sokat
dolgozott Budapesten, és hagyományosan ellenlábasa volt Kovács
Nimródnak – emlékeznek a közös kollégák. Informátoraink szerint a UPC
Magyarország új vezetője vélhetően külföldi menedzser lesz.
A magyar egységnél razziaszerű akcióval kezdődő és a menedzsment „krémjének” menesztésével folytatódó belső vizsgálatról elsőként a Figyelő számolt be. A társaság az ügyet továbbra sem kommentálja, ám lapunk úgy tudja, az eddig megjelent információkhoz képest sokkal szélesebb a vizsgálat. A UPC amerikai anyavállalata, a Liberty Global belső audit osztálya indította a kutakodást, vélhetően magyarországi bejelentés alapján, de ezt biztosan nem lehet tudni. A vezetést bárki „bemárthatta”, hiszen az úgynevezett Sarbanes–Oxley törvénynek megfelelően a Liberty is működtet akár magyarul is elérhető telefonvonalat és e-mail címet a zűrös ügyek bejelentésére.
Lefoglalt gépek
A razzia reggelén a központból értesítették a magyar vezetőket a vizsgálatról, amelynek célját, tartalmát nem nevesítették (sőt, a sok vezető eltávolításával végződő periódus végén sem adtak a munkatársaknak felvilágosítást), de együttműködést kértek a kollégáktól. Még aznap délután, előbb az Ernst & Young tanácsadócég munkatársai kezdték meg a technikai lebonyolítást, számítógépeket foglaltak le (a vizsgálat során végül 40–50 gépet el is vittek), majd hamarosan a White & Case ügyvédi iroda munkatársai is bekapcsolódtak. A Liberty denveri központja a White & Case washingtoni irodáját kérte fel, így alapvetően nem magyar, hanem amerikai munkatársak faggatóztak. A UPC „beidézett” közép- és felső vezetői angol és magyar nyelven is nyilatkozhattak. A csoport magyar irodájának – Réczicza Ügyvédi Iroda White & Case LLP – szerepe tehát a vizsgálatban kisebb volt, de így is érdekes, hogy a névadó tulajdonos, Réczicza István 1991 és 1994 között éppen a UPC elődjénél, a HBO-Kábelkomnál dolgozott. Ő vitte a Kábelkom, míg Pintér Andrea, a UPC Magyarország jelenlegi jogi vezetője az HBO jogi ügyeit. Akiknek pedig jelentettek, azok Kovács Nimród és Gene Musselman voltak. Az érintettek lapunk megkeresésére ismét azt közölték, hogy nem nyilatkozhatnak a vizsgálatról.
A Sport 1 tulajdonosai
UPC Műsorkészítő Rt. néven 2000 augusztusában
alapította a hollandiai bejegyzésű UPC Programming B.V. és a Szol-Nex
’97 Kft. a Sport 1 tévécsatornát működtető céget. A cégbírósági adatok
szerint a UPC Magyarország Kft. már korábban, 1999-ben megjelent
tulajdonosként a Szol-Nexben, ahová 2002 elején szállt be a Vinton
Kft., amely részben Bayer Józsefnek, az Axel Springer Magyarország Kft.
ügyvezető igazgatójának tulajdonában van. Két évvel később a Vinton már
közvetlenül is megjelent a sporttévében, ekkor az üzemeltető céget már
Sport 1 TV Műsorkészítő Rt.-nek hívták. A társaság többségi részét 2005
augusztus végén a Guernsey szigetén bejegyzett Great Investment Ltd.
vette át, majd 2006 decemberében került vissza a UPC-hez, vagyis a
Chellomedia Programming Financing HoldCo. B.V.-hez. Kovács Nimród a
Sport 1 felügyelőbizottságának tagja volt a UPC csoporthoz köthető
időszakokban, a Chellomedia megjelenése óta pedig Bayer József is
szerepet kapott a testületben. Horvát János ex-tévés, a Sport 1 és
Sport 2 tévék elnöke a cégiratok szerint a Szol-Nex ’97
felügyelőbizottsági tagja volt 2002 és 2004 között, vagyis akkor,
amikor a Vinton már tulajdonos volt. E mellett a Great Investment Ltd.
kézbesítési megbízottja is ő volt.
Becsatornázva
Háttérbeszélgetéseink alapján mégis körvonalazódik, hogy a jogászok milyen irányokba kutakodtak. Biztos például, hogy a felső vezetés költései, vagyis a vélhetően gáláns költségtérítések nagyító alatt voltak, és „bogarászták” a nagyobb műszaki szerződések teljesítési igazolásait is. Forrásaink szerint a piacon elérhető legjobb árhoz képest a UPC olykor 35 százalékos felárral is dolgoztatott, és nem kis tételekről volt szó, hiszen a kábelfektetés elfogadott piaci átlagköltsége 2 millió forint kilométerenként, a cég pedig jó pár ezer kilométernyit fektetett le az elmúlt években.
A jogászok látókörébe került az is, hogy bizonyos tévécsatornákat milyen áron terített a UPC, illetve milyen adásvételi tranzakciókat bonyolított le ezekkel a Chellomedia (mindkét cég a Liberty érdekeltsége, de külön dolgozik; Kovács Nimród a UPC regionális vezetőjeként tevékenykedett, a Chellomedia magyar egységének pedig felügyelőbizottsági tagja volt). A csatornákkal való bizonyos szerződések ugyan nem a UPC Magyarországhoz, hanem annak amszterdami központjához, illetve a Chellomediához tartoztak, de az előbbit érintő revízió során a tömérdek átvizsgált e-mailben akár ezekről is eshetett szó.
Felmerült az a kérdés, voltak-e olyan csatornák, amelyekkel a UPC a maga szempontjából nem igazán előnyös szerződéseket kötött. Információink szerint ugyanis ilyen előfordulhatott, jelentősége pedig abban áll, hogy a kábelcég az előfizetői díjakból a tévécsatornáknak az elért háztartások számával arányosan fizeti a díjat. Egy kis csatorna bevételének 60–70 százaléka innen származik. Bár ezek az összegek a kábeltársaság és a tévéadók közötti egyedi alkuk során dőlnek el, egy-egy kisebb csatorna üzleti modelljét és nyereségtermelő képességét alapvetően meghatározza, hogy a mintegy 700 ezer háztartásban szolgáltató UPC kínálatába bekerül-e, ha igen, akkor melyik csomagba és mekkora az egy előfizetőre jutó díj. Ha tehát sikerül rögtön és jó áron bekerülni a legnépszerűbb csomagba, az induló tévés vállalkozást üzletileg sínre lehet tenni. A UPC érdekeit viszont nem az szolgálja, ha alacsony nézettségű adókkal tömik tele a korlátozott kínálatot.
Kovács Nimród. Mostanában legtöbbször nyakkendő nélkül mutatkozik.
A 82 magyar nyelvű kábelcsatorna közül 11 közvetetten a UPC-hez köthető, de ezek – nagy lefedettségük ellenére – a kulcsfontosságúnak tekintett 18–49 év közötti szegmensben még összesen sem érik el az 5 százalékos nézettséget. Vagyis felvásárlásuk megkérdőjelezhető, mert a UPC eddig nem tudott érdemi üzleti eredményt felmutatni ezen a téren.
Ennél is pikánsabb kérdés azonban, hogy a csatornák milyen áron kerültek a UPC portfóliójába. Ez például a Filmmúzeum, a TV Deko és a TV Paprika esetében lehet érdekes. Sokak furcsálják, hogy Filmmúzeum – és vele együtt a hozzá tartozó másik két tévé is – részben egy ismeretlen hátterű Seychelles szigeteki off-shore cégbe került, mielőtt a Chellomedia – iparági források szerint 14 millió euróért – megvette. Különös adásvétel-sorozatot hajtottak végre a Sport 1 csatornával is. Ez a sporttévé először UPC-tulajdonú, különálló fizetős csatornaként indult. Nagy bukásnak tűnt, mert az előfizetők nem voltak hajlandóak havi 2 ezer forintot fizetni érte, miközben 5–6 ezer forintért 40–50 csatornát kaptak. Ezért újragondolták az elképzelést, és berakták az adót a „normál” csomagokba, amelyek árát 125 forinttal megemelték. Ez már sikeres üzleti modellnek bizonyult, ám ekkor a UPC eladta a tévét (lásd keretes írásunkat). Közben több sportcsatorna is indult, amelyek idővel bizonyos közvetítési jogokat elhalásztak, miközben a jogdíjak nőttek, vagyis nagyobb versenyben, emelkedő költségek mellett kellett volna helytállni. Ebben a lefelé ívelő szakaszban a Chellomedia visszavásárolta a csatornát.
Borban a vigasz
Informátoraink tudni vélik, hogy górcső alá került a Kovács Nimród érdekeltségébe tartozó Monarchia Borászat és a UPC ügyeinek összekeveredése is. Tény, hogy az alapvetően egri borászatnak számító Monarchia a fővárosban ugyanabban a Kinizsi utcai épületben bérli borszaküzletét, ahol a UPC az irodáit. A borászat az elmúlt négy évben a TNS Media Intelligence adatai szerint listaáron évi 40–50 millió forintot költött reklámra, ennek 80 százalékát a Sport 1-en keresztül. (A listaár nem tartalmazza az engedményeket, így nem tudni, ténylegesen mennyit fizetett a reklámidőért a Monarchia.) Más tévében nem hirdetett, csak 2005-ben az ATV-ben. Sok informátorunknak feltűnt, hogy a UPC rendezvényein Monarchia borokkal kínálták őket, illetve ilyet kaptak üzleti ajándékként. Természetesen erről is szerettük volna a UPC eltávolított, illetve még a cégnél maradt vezetőit megkérdezni, Kovács Nimród azonban csak annyit jelzett, hogy beszélni nem szeretne róla, de barátságosan vált el a társaságtól. Ezt más forrásaink is így tudják. Ez azzal magyarázható, hogy az amerikai anyavállalatot, a Liberty Globalt a tőzsdén jegyzik, és nyilvános társaságként semmiképpen sem érdeke, hogy mindenki tudomást szerezzen az esetleges belső problémáiról.
