Az ötpárti javaslatként nyilvánosságra került tervezet által előrevetített rendszerre utalva egy konferencián azt mondta: „ilyen ne is legyen”. Az anyag elfogadása esetén nem felelne meg Magyarország az Európai Unió ez év végéig átültetendő audiovizuális irányelvének – tette hozzá. Más a tervezet személyi és tárgyi hatálya, de a kereskedelmi közlemények definíciója sem egyezik meg az EU által használttal – sorolta példálózva.
A tervezet legnagyobb része intézményi-felügyeleti kérdésekkel foglalkozik, míg a tartalmi kérdéseket jóval kevésbé szabályozza. Álláspontja szerint nem az előbbit kellene redukálni, hanem az utóbbit erősebben kidolgozni, egyben az uniós követelménnyel kompatibilissá tenni.
