Üzleti tippek

Demjánék a szerencse fiai?

Az MFB 85 millió euróval finanszírozza Demján Sándor oroszországi lottóvállalatának beruházásait. A válság alatt nyújtott állami óriáshitel számos kérdést vet fel - olvasható a legfrissebb Figyelőben.

Demján Sándor és Veres János. Szoros kapcsolatok. Fotó: MTI

Demján Sándor és Veres János. Szoros kapcsolatok. Fotó: MTI

Felháborodva telefonált egy állampolgár egy észak-magyarországi nagyvárosból a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) központi telefonszámára a minap. Az érces hangú idősebb úr kikérte magának, hogy a válság kellős közepén a leggazdagabb magyar vállalkozónak tartott Demján Sándor érdekeltségébe tartozó, oroszországi lottójátékot szervező cégben 51 százalékot birtokló Orglot Magyarország Befektetési Zrt. 85 millió eurós, azaz 25,5 milliárd forintos hitelt kapott az állami tulajdonú banktól az ottani terjeszkedésre. Miközben a kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi problémáktól szenvednek idehaza, és például a Megyeri híd építői meg sem kapták még a fizetségüket.

Az MFB-nél azonban nem tartják indokoltnak a „népharag” efféle megnyilvánulását. Határozottan állították: a hitel nem államilag támogatott, hanem piaci kamatozású, és a döntés még a válságot megelőzően született meg a folyósításról. Az összeg a bank szerint nem csökkenti a kkv-knak szánt kedvezményes hitelek keretét.

Tényleg kaptak

Székely Árpád, volt oroszországi magyar nagykövet, a TriGranit Russia elnöke, a lottó projektért is felelős vezető megerősítette, hogy piaci alapú, változó kamatozású ötéves futamidejű euróhitelt kaptak az MFB-től. A kamat konkrét mértékét azonban nem árulta el. (Az efféle hitelek piaci kamata jelenleg általában 6–8 százalék körüli.) Székely szerint szó sincs tehát kedvezőbb feltételekről, mint amilyeneket más kereskedelmi banknál kapott volna az Orglot Zrt., s a bank döntése nemzetközi tanácsadó cég megvalósíthatósági tanulmányán alapult. A mintegy 9 milliárd euró értékű kereskedelmi ingatlanfejlesztést is végző TriGranit Russia elnöke azonban – üzleti titokra hivatkozva – több részletet nem közölt a szerződésről.

Nyitott kérdés, miért volt szükség az MFB bevonására, hiszen ha megfelelő hatástanulmány alapján, piaci feltételekkel nyújtott hitelről van szó, akkor nyugodtan folyósíthatná azt egy kereskedelmi bank is. Ezzel kapcsolatban az illetékes vezető nem tudott konkrét választ adni: tulajdonosi döntésre, illetve arra hivatkozott, hogy csupán október óta dolgozik az oroszországi lottó-befektetésen. Maga Demján Sándor nem kívánt nyilatkozni az ügyben, erre éppen Székelyt hatalmazta fel.

15 százalékos önerő

Az Orglot Zrt.

Cégbírósági
adatok szerint 2008. augusztus 18-án alakult meg az Orglot Magyarország
Befektetési Zrt., amely Demján Sándor és cége, az Euroinvest Zrt.
tulajdonában van. Létrehozása után az Euroinvest 100 millió euróval,
Demján Sándor pedig 2 millió euróval tőkésítette fel a társaságot,
amelynek alaptőkéje így 24,49 milliárd forintra nőtt. Már a válság
kirobbanását követően, november 12-én egy Demjánhoz köthető ciprusi
cég, a Polus Investments Ltd. 23 millió eurós tőkeemelést hajtott
végre, amelyet szintén az augusztusi 240 forintos árfolyamon
számítottak be, így ez 5,52 milliárd forinttal növelte a cég
alaptőkéjét. Ugyanez a cég decemberben újabb 193 millió eurós (50,18
milliárd forintos) tőkét, illetve kölcsönt juttatott az Orglot
Zrt.-nek. Ehhez jön hozzá az MFB 85 millió eurós kölcsöne, így az orosz
lottóban 51 százalékban tulajdonos magyar Orglot Zrt. nagyságrendileg
400 millió eurós, azaz 120 milliárd forintnyi tőkével vág neki az orosz
szerencsejáték piac meghódításának.

Úgy tudjuk, hogy tavaly, az év második felében – a válság kialakulásával párhuzamosan – már nem sikerült ekkora kereskedelmi hitelt felhajtani. Különösen nem 15 százalékos (!) önerő mellett, amellyel az MFB bevállalta e számára szokatlan projekt finanszírozását. A bank tevékenységét szabályozó 2001. évi XX. törvény azonban nem tiltja kifejezetten a határon átnyúló invesztíciókat, s az alapszabály is lehetővé teszi ezt az alacsony önerőt – igaz, minimumként. Mi több, a hazai cégek régiós terjeszkedésének segítéséről is szó esik az MFB hitelcéljai közt. Ugyanakkor az eljárás nem feltétlenül találkozik a szabályozói akarattal. Már csak azért sem, mert az Orglot Zrt.-t csak hetekkel a válság előtt, augusztus közepén jegyezték be, és több lépcsőben tőkésítették fel.

Ennél is szembeszökőbb probléma, hogy a hitelszerződés aláírása 2008 decemberében történt. Ekkor ugyanis már mind a bank vezetésének, mind a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszternek tisztában kellett lennie a válság hiteleket apasztó hatásával, illetve azzal, hogy az MFB forrásai is szűkülni fognak. Ráadásul nem is kis hitelről van szó: a bank 2007-es jelentése szerint abban az évben összesen 81 milliárd forintot fordítottak a piaci alapú vállalati hitelezésre, a támogatott vállalkozásfejlesztési hitelek összege pedig 176 milliárdra rúgott. Ez utóbbi tételen egyébként 3300 vállalat osztozott.

Ígéretes a lottó

Az Orglot Zrt. üzlete kockázatosnak, ám mégis ígéretesnek tűnik, hiszen Oroszországban a sportköltségvetést támogató országos, papír alapú lottó (szportloto) 1992-ben a szovjet „birodalommal” együtt megszűnt, és azóta nincs igazi utódja. Az orosz állami testnevelési és sporthivatal 2006 óta goszloto néven próbálta – közösen az energetikai óriáscéghez kötődő Gazprombankkal – újjáéleszteni a hagyományt az Orglot nevű vállalat szervezésében. Nem jártak sikerrel, így került a képbe a Gazporm-csoporttal 2007 januárja óta közös orosz ingatlanfejlesztéseket végző Demján. A magyar milliárdos tavaly nyáron vásárolta meg az orosz Orglot 51 százalékát az addigi többségi tulajdonostól.

Székely Árpád a Figyelőnek nyilatkozva kiemelte, hogy tavaly novemberben elindult az első nyereményjáték. Mostanra 6 ezer online fogadóhelyből álló országos hálózat épült ki, és a teljes lefedettséghez legalább további 40 ezerrel szeretnék növelni a terminálok számát. Bár Oroszországban mintegy 500 cég jogosult szerencsejátékok szervezésére, egyedül az Orglot rendelkezik országos értékesítési jogokkal és országos online fogadás szervezésének jogával 2012-ig.

—-Magyar beszállítás?—-

Az MFB-s hitel létjogosultságát némileg alátámasztaná, ha magyar alvállalkozók is szerepet kaphatnának a projektben, ezt azonban a bank nem kötötte ki a szerződésben. Az Orglot Zrt. ígéretei szerint ugyan itthon szerelnék össze az említett mintegy 40 ezer terminált, hazai munkaerőt foglalkoztatva, ám igencsak valószínű, hogy amit összeszerelnek, azt már külföldről vásárolnák. Ehhez képest elenyésző tétel, hogy feltehetően magyar beszállítótól vennék meg a szükséges papírt, hiszen a hitel döntő részét a berendezésekre és más technológiai fejlesztésekre fordítják. Mindez azonban – bár már 3 hónapja aláírták a hitelkontraktust – még mindig csak terv, a TriGránit-csoport csupán „vizsgálja a magyar hozzáadott érték megteremtésének lehetőségét”.

Szintén a hazai érdekek figyelembevételének látszatát kelti az MFB-nek az a közlése, miszerint a magyar állam tulajdonában lévő Szerencsejáték Zrt.-t is bevonják az Orglot projektjébe. Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója megerősítette lapunknak, hogy néhány alkalommal tárgyaltak az Orglot képviselőivel az együttműködésről, de semmilyen döntés, szerződés nem született. Székely Gábor szerint üzleti alapon szívesen részt vesznek majd a projektben.

Veres jó kapcsolata

Az MFB és az Orglot Zrt. közötti szerződés újabb rejtélyes pontja az, hogy a rendszer teljes kiépítését követően a Szerencsejáték Zrt. 25 százalék erejéig tulajdont vásárolhat majd az orosz cégben. Siker esetén ez persze növelné a magyar cég értékét, ám egyúttal jó kiszállási lehetőséget is biztosít Demján Sándornak. A legfontosabb kérdés mégis az marad, hogy az orosz és a magyar állami szereplők, illetve az egyik, sőt, talán a leggazdagabb magyar nagyvállalkozó üzlete hordoz-e politikai kockázatokat. A Fidesz egyik országgyűlési képviselője arra hívta fel lapunk figyelmét, hog az MFB-t is felügyelő Veres János pénzügyminiszter jó kapcsolatokat ápol Demján Sándorral.

Hivatalos eseményeken Demján és Veres valóban több alkalommal mutatkozott együtt, de ennél érdekesebb nyomra is bukkantunk. Demján a ma már Romániához tartozó szülőfalujában, Börvely (Berveni) községben Veressel tett közös látogatást 2007 augusztusában. Ott jelentették be, hogy a Demján Sándor Alapítvány 1 millió euróval támogatja a romániai hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

Ugyanerre a célra – konkrétan Nyírbátor és térsége, valamint a határon túli szociálisan hátrányos helyzetű, szegény sorsú óvodások és tanulók részére – az Értetek Karitatív Egyesület (ÉKE) 2009-ben közös támogatást hirdetett a Demján Sándor Alapítvánnyal. Az ÉKE egyesület elnökségének tagja pedig Szabó Éva ügyvéd, a nyírbátori illetőségű Veres János pénzügyminiszter felesége, szintén aktív MSZP-s képviselő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik