A távirati iroda birtokába került dokumentum szerint a megrendelő, valamint a vállalkozói lánc közé beékelődne a fedezetkezelő és a műszaki szakértő, így amennyiben a műszaki szakértő igazolja a munkát, a fedezetkezelő fizetné ki a vállalkozókat és alvállalkozóikat.
A “biztos kéz”-nek vagy “bizalmi kéz”-nek nevezett fedezetkezelő a közbeszerzés alá tartozó projekteknél a Magyar Államkincstár területi szerve, míg a közbeszerzésen kívüli beruházásoknál közjegyző vagy ügyvéd lenne. Ez utóbbiaknak vizsgát kellene tenniük, és kötelezően felelősségbiztosítást kötniük. Díjazásuk a beruházás értékének az 1,5-2 százaléka lenne.
Az elképzelés szerint a fedezetkezelő kezeli a beruházás fedezetéül szolgáló bankszámlát, valamint az elnyert támogatást, de az ő kezében van a kivitelező által vállalt garancia fedezete is. Az építési naplóban rögzíteni kell az alvállalkozók szerződéseit. A műszaki ellenőr megvizsgálja az elvégzett munkát, és ha az megfelelő, akkor igazolása alapján a fedezetkezelő kifizeti a munkát teljesítő vállalkozót, alvállalkozót. Az utolsó számlát viszont csak akkor fizeti ki, ha az alvállalkozók nyilatkozatot adnak arról, hogy megkapták a pénzüket. Ezt követően számol el a fedezetkezelő a megbízójával.
A javaslat szerint műszaki szakértő lehet az építés műszaki ellenőre is. A jelenleg még csak valóban szöveges – és nem jogszabályi – formában létező javaslatot még az idén néhány projekten kipróbálnák, és a tervek szerint jövőre már valamennyi építési beruházásnál alkalmazni kellene.
