Az eredetileg tervezett ár több mint duplájába, 204 dollárba kerül a One Laptop Per Child (OLPC) alapítvány által a fejlődő országok szegény gyermekei számára kifejlesztett szuperolcsó laptop, az XO. Bár az alapítvány tavaly kénytelen volt szép csendben növelni az árat – egy éve még 188 dollárba került a készülék – Nicholas Negroponte, az OLPC alapítója egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy továbbra is céljuk a kezdetekkor kitűzött 100 dolláros ár elérése. Az első lépést várhatóan még az idén megteszik ebbe az irányba, a The Boston Globe beszámolója szerint az alapítvány 24 dollárral csökkenti majd az XO árát. Ennek hátterében az áll, hogy a készülék árát befolyásoló két legfontosabb tényező, a felhasznált nyersanyagok és a dollár árfolyama is kedvezően változott az elmúlt hónapokban.
Az OLPC számítógépét egy tajvani gyártó, a Quanta Computer készíti, a fejlesztést pedig az alapítvány saját szakemberei végezték. A cél egy olyan olcsó készülék előállítása volt, amelyet a fejlődő országok kormányain keresztül juttatnak el a szegény sorsú iskolás gyermekekhez. Bár a 100 dolláros eredeti célkitűzést egyelőre jóval meghaladja az XO ára, mégis vannak olyan országok, amelyek szívesen vásárolnak a mininoteszgépből. Nicholas Negroponte elmondása szerint tavaly négy ország – Mongólia, Ruanda, Peru és Uruguay – is vett a 204 dolláros számítógépekből.
Az OLPC még 2005-ben hirdette meg a 100 dolláros laptop megalkotására vonatkozó tervét, amely amint szélesebb nyilvánosságot kapott, felkeltette a gyártók érdeklődését is, és végül egy új noteszgép-kategória, a netbookok kialakulásához vezetett. A számítógépiparban meghatározó cégek, a Hewlett-Packard, a Dell, az Acer és az Asus sorra alkották olcsó, kisméretű és a hagyományosnál valamivel kisebb tudású gépeiket. A csipgyártó Intel, amely egy időben az OLPC alapítvánnyal is együttműködött, szintén megjelent ezen a piacon gyermekeknek szánt laptopjával, a Classmate-tel. Annak ellenére, hogy új termékét 300–400 dollár közötti áron hozta forgalomba, sokkal nagyobb sikereket ért el vele, mint az OLPC. A Nicholas Negroponte által létrehozott alapítvány szuperolcsó notebookjaiból kevesebb mint egymilliót adtak el, főleg perui és uruguayi felhasználóknak, míg a Classmate-et több mint harminc országban sikerült értékesíteni, és egymilliónál is több kelt el belőle. Ráadásul Venezuela tavaly szeptemberben további egymilliót rendelt belőle.
Az eredményekben mutatkozó eltérés egyik oka a két szervezet által alkalmazott üzleti modell különbözősége lehet. Míg az OLPC egyetlen céget kért fel a gyártásra, addig az Intel a licencet annak adja el, akivel a legkedvezőbb megállapodást sikerül megkötni, így például a Venezuelába szánt készülékeket egy portugál vállalat gyártja.
Bár kétségkívül figyelemreméltó az OLPC törekvése, kérdéses, hogy meddig lesz képes a piacon maradni a számítógépgyártás nagyágyúival szemben, amelyek már most is 200 dollár körüli áron forgalmazzák netbookjaikat. Az egyértelműen látszik, hogy komoly igény van az olcsó noteszgépekre, hiszen például Nyugat-Európában 2008 negyedik negyedévében 2,5 milliót adtak el belőlük, s ez a személyi számítógépek értékesítésének több mint tíz százalékát jelentette.
