Üzleti tippek

Felügyelt szavak

A megtévesztésekkel szemben igazán csak a precedensértékű döntéseknek lehetne elrettentő hatása – véli Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője.

– A Provident 400 százalékos THM mellett adott kölcsönei ismételten rávilágítottak arra, hogy az emberek könnyen megtéveszthetők. A PSZÁF tapasztalatai szerint a reklámokat „eszik meg” az emberek, vagy inkább az üzletkötőknek dőlnek be?

– Nem feltétlenül megtévesztésről van szó, sokkal inkább arról, hogy azok, akik igazán rászorulnak a gyorskölcsönökre, egyáltalán nincsenek tisztában a felvett hitel következményeivel. Sokan a törlesztőrészlet és nem a THM nagyságából indulnak ki, s így kevés az információjuk a lehetséges kockázatokkal kapcsolatban. És sajnos akadnak olyan üzletkötők, akik nem adnak megfelelő tájékoztatást a fogyasztónak. Persze problémát jelent az is, hogy a reklámok mindig sokkal szebb világról szólnak, mint amilyen a valóság.

– Fel lehet lépni az üzletkötőkkel szemben?

– Tevékenységüket fél éven át vizsgálta a felügyelet, ez volt a PSZÁF történetének egyik legnagyobb témavizsgálata. Hamarosan javaslatot teszünk a tevékenységükre vonatkozó szabályok módosítására.

– A megtévesztés szempontjából majdnem mindegy, miként követik el, az adós így is, úgy is nagy bajba kerülhet. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról tavaly született új törvény. Azóta valamelyest csökkent a fogyasztók félrevezetésére irányuló visszaélések száma?

– Csökkenésről nem számolhatok be. Sajnos időről időre feltűnnek olyan – olykor jogosulatlan – szolgáltatók, akiknek a tevékenységével kapcsolatban felmerülnek panaszok. A válság miatt ráadásul várhatóan nő a panaszszám a jövőben is, és igazán majd csak egy-egy precedensértékű döntésnek lehet elrettentő hatása.

– A törvény végrehajtási rendelkezése alapján a GVH, a PSZÁF és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) közös adatbázist üzemeltet, kölcsönösen tájékoztatják egymást a folyó ügyekről. Nem lenne hatékonyabb, ha egyetlen szerv végezné a végrehajtást?

– Nagyon sok a határterület, de különböző feladatkörökről van szó. Az általános fogyasztói visszásságok az NFH-hoz tartoznak, a verseny megsértésével kapcsolatos visszaélésekkel alapvetően a GVH foglalkozik, a PSZÁF pedig a pénzügyi fogyasztóvédelmet felügyeli. Bátran állíthatom, hogy az ügyfelek problémái – bármelyik hatóságnál is jelentkeznek azzal – mindig eljutnak az érintett hivatalhoz.

– A pénzintézetektől a PSZÁF azt várja, hogy ne megtévesztő módon jelöljék meg a konstrukciókat, a kockázatokra pedig egyértelműen hívják fel a figyelmet. Gondolja, hogy a cégek komolyan veszik ezt a szabályozást?

– Az érintettek általában feltüntetik a reklámokon a kötelezően előírt információkat, a szerződésekben azonban csak a törvény által előírt minimumkövetelményeket tartják be például az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos kérdésekben. Márpedig e tekintetben a szabályozás sajnos „puha”, szigorítási javaslata most van a parlament előtt.

– Mi hozhatna még jelentős változást a megtévesztések elkerülése érdekében?

– A jogszabályok betartatása mellett leginkább a jelenleginél megerősítettebb felügyeleti hatókör. A válság rámutatott arra: fontos lenne, hogy a felügyelet – a megfelelő eszközökkel – már az első jeleknél megfelelően kezelni tudja a problémát, ne csak utólagos beavatkozási jogosítványa legyen. Az említetteken túl nagy hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi ismeretek középiskolai oktatásának beindítására, ennek első lépéseként pedig megfelelő pedagógusképzés szükséges.

– Nem gondolja úgy, hogy a PSZÁF-nak határozottabban kellene eljuttatnia az üzeneteit a célcsoporthoz?

– A felügyelet mindent megtesz a széles körű tájékoztatás érdekében. A médiajelenlét mellett a különböző tájékozató füzetekre, szponzorált tájékoztató sorozatok megjelentetésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Az általunk beszedett bírságokból bizonyos összeget ezen kiadványok és tájékoztatók elkészítésére fordítunk.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik