Az egyik – a kormánypárti képviselők és Pető Iván szabad demokrata bizottsági elnök által is támogatott – indítvány szerint például abban az esetben nem lennének alkalmazhatók a szankciók, ha a sajtó a nyilvános rendezvényen elhangzottakról a nyilatkozó személyének pontos megjelölésével, az elhangzottaknak megfelelően, szöveghűen és idézett formájában tudósít, vagy a sajtó számára készített nyilatkozatot tesz közzé.
Egy másik támogatott módosító javaslat szerint ha a közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személy jó hírnevét és becsületét a közhatalom gyakorlásával, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben sértették meg, csak akkor lennének alkalmazhatók a sajtó-helyreigazítással kapcsolatos szankciók, ha a jogsértés valótlan tény állításával, híresztelésével vagy való tény hamis színben történő feltüntetésével valósult meg, feltéve, hogy arra a jogsértő szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt került sor. A jogsértő akkor mentesül e jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy eljárása nem volt szándékos vagy súlyosan gondatlan.
Online szigorítás
Ugyanakkor egy másik támogatott módosító javaslat a helyreigazítási igényt lehetővé tenné akkor is, ha internet útján közzétett közleményben történik meg a jogsértés, azaz internet útján valakiről valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy való tényeket hamis színben tüntetnek fel.
Az új Ptk. általános vitáját decemberben zárta a le az Országgyűlés, eddig több száz módosító javaslat érkezett a kormányoldaltól és az ellenzéktől egyaránt. Jelenleg a törvényjavaslat részletes vitája zajlik.
