Az MTI úgy tudja: a családi pótlékot a nyugdíjszámítás 2007-ben bevezetett új szabályaihoz hasonlóan alakítanák át, vagyis önmagában adómentes maradna, de más jövedelemmel együtt szerepelnie kellene a személyi jövedelemadó-bevallásban.
Ha tehát valaki úgy kap családi pótlékot, hogy mellette más jövedelme is van, akkor ezt a járandóságot hozzászámolják a jövedelméhez, és emiatt – bár a családi pótlék összegére jutó adót levonják adókötelezettségéből – magasabb adókulcs alá esik bevételének egy része.
A kormányzati politikusok az MTI-nek azt mondták, a családi pótlék megadóztatásának ügyében a részleteken még dolgoznak, de a fő irány ez.
Gyurcsány Ferenc a parlament rendkívüli ülésén úgy fogalmazott: a kormány – az adórendszerrel szinkronban – átalakítaná a szociális és jóléti támogatások rendszerét: például bruttósítaná és megadóztatná a családi pótlékot. Az MTI-nek többen is elmondták: a miniszterelnök azért ezt a szófordulatot használta, hogy könnyebben meg lehessen érteni, mi a célja a kormánynak a családi pótlékkal.
Ezzel párhuzamosan várhatóan feljebb emelik a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos kulcsának jelenleg 1,7 millió forintos sávhatárát. Az adó- és tb-járulékrendszerre vonatkozó tervek között szerepel, hogy az utóbbit valószínűleg mindenkinél csökkentik, de lesznek olyan csoportok, amelyek célzottan további könnyítést kaphatnak. A szeptemberben benyújtott, majd visszavont adótörvény-javaslatban a célzott járulékcsökkentés mértéke 5 százalék volt.
Az MTI információi szerint a tételes, 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás 2-3 szorosára emelkedhet, a 20 százalékos áfakulcs pedig 22-24 százalékra változhat.
Kormányzati számítások szerint egyszázalékos áfakulcs-emelésnek 70-80 milliárd forint az államháztartási hatása.
Az adóátalakítás pontos számainak meghatározása mellett az ehhez kapcsolódó jogszabály-módosítások hatályba lépését is össze kell hangolni, mert bizonyos adófajták szabályain nem lehet év közben változtatni.
